Ajax-loader

Jaroslav Hašek könyvei a rukkolán


Svejk
elérhető
35

Jaroslav Hašek - Švejk
A ​regény hőse, mint az alcím is állítja, egy "derék katona". Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak. A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges "csihi-puhi" anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi - sokszor naturalista - nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

Jaroslav Hašek - Svejk - Egy derék katona kalandjai a világháborúban
Svejk békés kutyakereskedő a Ferenc József-i Monarchia Prágájában. Kutyákat szed össze az utcán, s a maga gyártotta pedigrével árulja őket. Sorsába a szarajevói merénylet hoz döntő fordulatot. Ferenc Ferdinánd trónörököst a szerbek átsegítették a másvilágra. A nagy esemény Svejket is fölrázza, s lelki egyensúlyának visszanyerése okából átballag kedvenc tanyájára, a Kehely kocsmába... Minden rendes cseh polgárnak a kocsmában kezdődik a bonyodalom. Svejk is innen jut el a rendőrkapitányságra, majd az elmegyógyintézetbe, a hadikórházba, hogy a forgandó szerencse tisztiszolgát csináljon belőle, akinek személyesen kell megnyerni a Monarchia számára az első világháborút. Hasek a Svejk révén lett a modern világirodalom egyik legolvasottabb írója, az ostoba parancsokat következetesen végrehajtó főhőse pedig végignevette már az egész világot.

Jaroslav Hašek - Švejk ​- Folytatódik a dicsőséges csihi-puhi
Svejk ​tovább haladva a hadak útján, nem csak egyszerűen eltéved, de ráadásul orosz kémként esik saját hadseregének hadifogságába. Ám nem veszti el önbizalmát, a lelkésznek, aki a végső látogatásra érkezik cellájába, maga próbál lelki vigaszt nyújtani. Sok viszontagság után visszakerül menetszázadához, és mindaddig követhetjük kalandjait, amíg Hasek nagybetegen még diktálni tudta a történetet.

Jaroslav Hašek - Betyárhistória
Hasek, ​a szabadító. A híres cseh író humorával megszabadítja az olvasót a hétköznapok terhétől. Világlátásmódjával fölszabadítja olvasójában az életörömöt, és vigaszt nyújt. De ki szabadítja meg Haseket a rárakódott portól? Ez a kötet új keresztmetszetet nyújt Hasek korai elbeszéléseiből, ez idáig még nem olvasható történetekkel lep meg, amelyek új fénybe állítják a világhírű írót (Családi tragédia. Egy régi drogériáról). Számos megjelent elbeszélést friss fordításban, másokat pedig, amelyeket az elmúlt évtizedekben megnyomorított a cenzúra vagy a fordítói önkény, végre hiteles szöveggel közöl.

Jaroslav Hašek - Dekameron
A ​Dekameron száz humoros-szatírikus elbeszélést és karcolatot tartalmaz. A Hasek-szakértők általános véleménye szerint Hasek írásait lehetetlen - a klasszikusoknál már megszokott módszerrel - "értékük szerint osztályozni". A Dekameron esetében mégis sikerült szinte a lehetetlent megvalósítani: sikerült Hasek rövidebb írásaiból összegyűjteni a legjellemzőbbeket s emellett azokat, amelyek az olvasók körében előreláthatólag közkedveltté válnak. S ez nem kis dolog, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Hasek apróbb írásai mindig is háttérbe szorultak a Svejk mellett.

Jaroslav Hašek - Szerencsétlen ​kandúrhistória
Ez ​a könyv a világhírű cseh író második Dekameronjának legmulatságosabb elbeszéléseit adja közre. Hašek – a nevettető, a fricskázó, a vitriolos tollú – bepillantást nyújt az újságok és szerkesztőségek mozgalmas életébe: ha valaha kedvünk támadt írásainkkal fölkeresni szerkesztőségeket, megtudhatjuk, mit gondoltak rólunk az asztal túloldalán ülő szerkesztők. Hašek – a meg nem alkuvó – kíméletlenül elbánik a packázó hivatalnokokkal, elveri a port a diákkínzó tanárokon és a lusta nebulókon, lerántja a leplet a politikai pártok választási üzelmeiről. Ha józan eszünk ellenére mégis a tanári hivatást műveljük, jól tesszük, ha elolvassuk, hogyan készült két kisiskolás eltenni láb alól görögtanárát. Ha pedig részt kívánnánk venni a politikai pártok életében, ismerkedjünk meg a szavazatát áruba bocsátó Šafler apó történetével, vagy a választási visszaélésekről tudósító lelkes újsághírekkel. Ha úgy döntöttünk, hogy városból vidékre költözünk, tanácsos előbb utánajárni, hogyan végezték azok, akik, még mielőtt éltek volna, belehaltak a vidéki élet unalmába, szűkösségébe. Ha családot akarunk alapítani, és gyermeket nemzeni, a felelőtlen Motejzlík úr történetéből megtudhatjuk, miért van szüksége a csecsemőnek egyszerre négy babakocsira. Ha pedig tudni szeretnénk, mit gondolt rólunk, magyarokról Hašek, szegődjünk egy bakonyi betyár nyomába…

Jaroslav Hašek - Švejk ​a fronton
Bár ​a regény második, középső része azt a címet viseli, hogy "A fronton", de aki csatajeleneteket, hősi küzdelmet, izgalmas hadicseleket remél, annak csalódnia kell. De Svejk kedvelői nem is gondolnak ilyesmire. Viszont megtudhatják, hogyan állítja meg a derék katona a csapatszállító vonatot mindjárt az utazás elején vészfékkel, hogyan keresi körbe-körbe járva a falvak között csapattestét és szeretett Lukas főhadnagyát, rá lehet-e bízni egy szerelmeslevelet, és mi történik, amikor tisztiszolgából ordonánccá, a század küldöncévé léptetik elő. A mulatságos események sorozata Benedek Miklós remek előadásában nagyon szórakoztató hallgatnivaló. De a vidám történetek mellet Hasek szokásához híven megosztja velünk lesújtó véleményét a háborúról és a hadseregről. Megmutatja, hogyan vélekedik a nép a katonaszökevényekről, és milyen "éber" is a csendőrség vidéken. S bár ordonáncként Svejk Lukas főhadnagyot szinte az őrületbe kergeti, kiderül, hogy a csapatoknál uralkodó tökéletes káoszt mégsem ő idézte elő.

Jaroslav Hašek - Lőcsei ​közjáték
Részlet ​az utószóból A prágai kereskedelmi akadémián, ahol 1902-ben kapott érettségi bizonyítványt, Hašek a magyar nyelvvel is megismerkedett. František Brábek volt a tanára, aki jeles közvetítője volt Csehországban a magyar irodalomnak. Felső-magyarországi kóborlásait tizenhét éves korában kezdte a Švejk írója, követvén a divatot, fölkerekedett ő is társaival megismerni ezt a szomszédos világot, a nagyszerű természetet és ottélő szlovák testvéreit. Nyilvánvalóan vonzotta az ifjú cseh érdeklődőket a romantikus táj és az a népi hagyományos környezet, amely az iparosodó fejlett Csehországban eltűnőben volt. Persze ha térképet állítanánk össze Hašek ifjúkori csavargásairól, útvonalai behálóznák az Osztrák-Magyar Monarchia számottevő területét. Felső-Magyarország vagy Szlovenszkó (- ekkor már használták szlovákul és csehül is ezt a megnevezést, bár ilyen közigazgatási területet nem ismerhettek a kortársak, s magyarul talán szlovák vidéknek, esetleg Szlovákföldnek mondhatjuk) csak az egyike volt a prágai fiatalember úticéljainak. Hiszen végigbarangolta Hašek a Kárpátok túloldalát, Galícia szomszédos területeit, a Balaton és a Tisza vidékét, a horvátoklakta Muraközt éppúgy, mint Dalmáciát. Akkortájt nem kellett ehhez útlevél. Igazi tanuló idő volt ez számára, gazdag tapasztalatszerzési lehetőség. Megismerhette a dunai monarchia különböző népeinek a világát, sokféle nyelv, mentalitás képviselőivel találkozott. Gyakran utazott gyalogszerrel, így igazán közelről szemlélhette a környezetet, és módja volt találkozni különböző rendű és rangú emberekkel, különösen pedig - mindig előszeretettel kereste őket - a társadalom szélén élőkkel. Jaroslav Hašek életrajzát a cseh irodalomtörténészek szerint nem könnyű utólag rekonstruálni. Gyakran burkolóznak az egyes történések anekdoták és legendák színes ködébe. Írásainak, opus magreumának magyarság-képével alaposan foglalkozott több tanulmányában és Hašek-monográfiájában a néhány éve elhunyt kitűnő bohemista, Dobossy László. A középiskolás cseh fiatalembert a korabeli cseh nacionalista fölfogás vezette, amikor véleményt formált Magyarországról és a magyarokról. Részint az említett negatív sztereotípiák, a despota hajlamú, szlávokat erőszakkal magyarosító hivatalokról, helyi hatóságokról, részint pedig a puszta romantika ismert egzotikus vonásai. A cseh író magyar témájú írásainak csupán egyik csoportja köthető a századelő Felső-Magyarországához. A magyar tájak és jellegzetességeik szintén viszonylag nagy darabját jelentik az akkori országnak. Találkozhatunk itt a Balaton-felvidékkel, a Hegyaljával, az igazi alföldi magyar pusztával. A szereplők között pedig számos szegénylegénnyel, pásztorral, dölyfös úrral, parasztokkal és nem utolsósorban cigányokkal. A felföldi környezetről szóló tárcák és rövid novellák alapján bizonyos mértékig követni lehet, merre járt ezeken a tájakon. Többek között a Vág völgyében, Galgócon, Selmecbányán, Bakabányán, tett kirándulásokat az Alacsony Tátrában, megismerte a szepességi városokat és az Erdős Kárpátokat, a ruszinok világát. Nem volt számára ismeretlen a Nyitra folyó melléke, Hont és Gömör sem. Az 1914 előtti kirándulások során nem csak a természeti szépségekre volt módja figyelnie, hanem a magyarosítás/magyarosodás jeleire is, hiszen a városi középrétegek, az ún.: "művelt osztály" körében meglehetősen alacsony volt a szlovák nyelv presztizse. Föltűnt neki, hogy még a nagy szlovák többségű kisvárosokban is a föliratokon, a hivatalokban mindenütt a magyar nyelv az egyeduralkodó. Kapcsolatba került szlovák értelmiségiekkel, akik részletesen tájékoztatták sérelmeikről. A fiatal Hašek első írásai közé tartoznak azok az újságcikkek, tárcák - 1901-ből és 1902-ből -, amelyekben úti élményeit örökítette meg. Eleinte inkább útirajzokról beszélhetünk, karcolatokról, életképekről. Későbbi írói erényeit már itt is megfigyelhetjük. Néhány vonással megrajzolt gyorsfényképeken láthatjuk a szereplőket, éles szemmel veszi észre a különös jelenségeket, a fonákságokat, jól sikerül az élőbeszédet visszaadnia. Érdeklődéssel fordul a kisemberek világa felé, hiteles képet igyekszik adni viselkedésről, szokásokról és öltözetről. Híradások ezek az újságcikkek egy közeli, a cseh olvasó által mégsem ismert világról. Szívesen használja írás közben magyar nyelvtudását, nem mindig a szabályoknak megfelelően, néha kissé rikító színnek érzi a magyar olvasó az egyes szavakat, az író által teremtett különös neveket például. Fő írói eszköze ezekben a szövegekben is a humor, a maró gúny, mellyel nevetségessé teszi a fontoskodást, a hatalmon belül lévők önteltségét, a hivatalnokok korlátoltságát. Különösen a begyében van ennek a polgári-kispolgári világ ellen lázadó cseh fiatalembernek a kisvárosi ostobaság, a szemfényvesztő ájtatoskodás. Szívesen állítja pellengérre a helyi hatóságok, a katolikus kolostorok, a türelmetlen magyarosítók figuráit, akiken nemegyszer abszurd büntetés ostora csattan. Kiss Gy. Csaba

Jaroslav Hašek - Švejk ​különös történetei a háború előtt
Hasek ​világa persze ezekben az írásokban sem más, mint főművében: a Monarchia Csehországának kisemberei, mindennapjai, kiskocsmái, a Svejk gazdag embergalériájához nagyon is hasonló alakjai jelennek meg bennük. A színhelyek remek kisrealizmusát (kocsmák, kaszárnyák, borbélyműhelyek, külvárosi lakások, bírósági tárgyalótermek, prágai és bécsi utcák, vidéki rendőrőrsök stb.) a szituációk abszurditása, a helyzetek groteszkség, az alakok szinte végtelen naivitása vagy épp ostobaságba rejtett nagyon is józan esze ellenpontozza (A borbélynál; Átkozottul bonyolult história; A katolikus tornaegyletek első kongresszusa; Fizetésemelés; Mit is tegyen tulajdonképpen a jóravaló állampolgár? stb.). Nem hiányoznak a kötetből Haseknek azok az írásai sem, amelyek némiképp a legújabb amerikai fekete irodalmat előlegezik, legalább annyi perverzitással, de sokkal több humorral (Az elhagyott latrinán).

Jaroslav Hašek - Az ​elhagyott latrinán
Kötetünk ​újabb válogatás a halhatatlan cseh humorista magyarul már megjelent nagysikerű szatirikus elbeszéléseinek, karcolatainak és tárcáinak színes kaleidoszkópjából.

Jaroslav Hašek - Szemelvények ​"A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt" történetéből
Hasektól, ​az úgynevezett egykönyves írótól a rendszerváltásig minden fontos művét kiadtak, kivéve `A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt történeté`-t, pedig abban az időben volt külön Párttörténeti Intézet is. A könyv megjelentetését most a Svejktársaság és a Glória Kiadó vállalta magára. A pártot Hasek 1906-ban találta ki barátaival, az ötlet igazán 1911-ben durrant, amikor a Monarchia népei is küldhettek képviselőket a bécsi Parlamentbe. A múlt századforduló Prágájának abszurdra, végletesre inspiráló közegét már sokan tárgyalták, de Hasek asztaltársaságából említsünk meg néhány kiválóságokat:Kafka, Egon Erwin Kisch, Max Brod, Ivan Olbracht, a Capek testvérek vagy az autóépítő és versenyző Laurin és Klement. A párt nem lett politikai tényező, de Hasek megírta ezt a svejki méretű novella-, esszé- és politikaibeszéd-gyűjteményt.

Jaroslav Hašek - Hörcsög ​a díványban
Jaroslav ​Haseket eddig főleg világhírű szatírikus regényén keresztül ismeri a magyar olvasó. A kötetbe válogatott írások ízelítőt adnak az író sajátos, fanyar humorából a legváltozatosabb témák tükrében. Néhány írásában már a Svejk elemei is felbukkannak. A magyarországi élményeiről szóló anekdoták a hazai humor ízeit idézik. Hasek szatíráiban nemcsak a monarchia vezető arisztokrata rétegét, hanem a polgári életszemléletet is maró gúnnyal ábrázolja. A humoros, ironikus kis kötet Tóth Tibor ízes fordításában kerül az olvasók kezébe.

Jaroslav Hašek - Vidám ​állatkert
A ​könyvet lapozgatva, állati képmásokba öltöztetve tulajdonképpen emberi hibák, nevetséges tulajdonságok vonulnak el előttünk. Ki ne ismerne rá a két légyben, "aki majdnem túlélte", azokra az élősdiekre, akik az utolsó pillanatig bizakodnak, hogy "majd csak valahogyan túlélik", de hiába - potrohukon ott a penész, az elkerülhetetlen vég hírnöke. A gazdája borzebét hajszoló Szvoboda közkatona kacagtató torzképe a katonai copfnak, a lélektelen átfegyelmezésnek, amelyben csak a szabály betűje szent, minden más mellékes és érdektelen. S akik oktalan féltékenységben szenvednek, ebben a talán leggyötrőbb nyavalyában, nyilván magukra ismernek a féltékeny barázdabillegetőben, akit egy fészkébe csempészett kakukktojás tett boldogtalanná - hisz miért ne csalhatta volna meg a felesége éppen a kakukkal? Hašek, akit méltán tartunk a világirodalom egyik legnagyobb humoristájának, szatirikusának, azonban nemcsak az embereknek, az állatoknak is az ismerője. Kutyahistóriái remekbe szabott írások, s bár minden példázgató szándék nélkül született a legtöbbjük, mégis elgondolkoztatnak: ennyire hasonlatosak volnánk? Hašek írásművészetének legsikerültebb darabjai közé tartoznak ezek a kacagtató és elgondolkoztató állathistóriák. Meggyőzik az olvasót, hogy a Švejk írója nemcsak a remekbe szabott társadalmi szatírával ajándékozta meg az emberiséget, megbecsülést és olvasást érdemelnek rövidebb lélegzetű írásai, humoreszkjei, szatírái is.

Jaroslav Hašek - The ​Good Soldier Švejk
The ​Good Soldier Svejk is the classic novel of the 'little man' fighting officialdom and bureaucracy with the only weapons available to him--passive resistance, subterfuge, native wit and dumb insolence. Here, with all its blasphemy and bawdiness restored, is the immortal tale of the good-hearted, garrulous progress of the only loyal Czech in the Austrian army of 1914. Enmeshed in red tape, chivvied by police, doctors, clergy and officers, and ever-obliging, the good soldier (once discharged as an idiot) ploughs his irresistible furrow towards the crowning moment when he is captured by his own troops.

Jaroslav Hašek - Alserbach ​százados háborús zárszámadása
Június ​16-án reggel Alserbach százados úr kótyagos fejjel kimászott a fedezékből. A lövészárokban jó szokása szerint rákezdte: - Kutyák, disznók, disznó, kutya, disznó, kutya... Hirtelen azonban elhallgatott. Hangja búsan és idegenül csendült a szokatlan csöndben. A nap már magasan állt, de a lövészárokban furcsa némaság honolt. Alserbach százados tévedhetetlen hadászati érzékével hamarosan megállapította, hogy a lövészárok üres. Szerteszét puskák, szuronyok, borjúk, köpenyek hevertek, és amerre csak a szem ellátott, mindenfelé ki nem lőtt töltények borították a földet. A lövészárok partját letaposták, és a százados úgy érezte, hogy itt valami nincs rendben. Az egyik vastraverz mögött halottmereven feküdt Frank káplár, aki életében olyan tehetségesen rugdosta a katonákat...

Jaroslav Hašek - Švejk, ​a derék katona fogságban és más furcsa történetek
"A ​fiatal, igyekvő asszisztens, aki katonaorvosi egyenruhában volt, egész sor kérdést tett fel Svejknek, melyek megválaszolása döntötte el az elme elborulásának fokát. - Mit gondol, maga megszületett? - Parancsára - válaszolta Svejk -, a háború az háború. - Ezzel tulajdonképpen azt akartam mondani: "Ha úgy óhajtja, hogy nem születtem meg, hajlandó vagyok ezt kijelenteni." - Emlékszik-e a szüleire? Apja volt-e? Svejk a doktorra nézett. - Ha nincs ellene kifogása. Most háborús idők járják. - Nővére, bátyja van-e? - Nincs - mondta Svejk -, de ha muszáj... Az asszisztens szorgalmasan jegyezgette a válaszokat és tovább kérdezett: - Meg tudná nekem magyarázni, miért kél és nyugszik a nap? Svejk összerázkódott. - Alázatosan jelentem, azért én nem vagyok felelős." Jaroslav Haseket, a század eleji cseh írót, híres Svejk regénye emelte a világirodalom nagyjai közé.

Jaroslav Hašek - Švejk, ​a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek
Ha ​néha-néha lezuhantak, és ripityára törték a gépet, a roncsok közül mindig elsőnek a vitéz Švejk kászmálódott elő, és mialatt tiszt urát lábra segítette, leadta a jelentést: - Alássan jelentem, lepottyantunk, de azért élünk és egészségesek vagyunk. Igen kellemes útitárs volt. Egy nap Herzig hadnagy úrral szállt fel, és amikor már nyolcszázhuszonhat méter magasságban voltak, a motor csődöt mondott. - Jelentem alássan, kifogyott a benzin - szólalt meg a tiszt háta mögött Švejk a tőle megszokott kellemes és tisztelettudó hangon -, én, kérem alássan, elfelejtettem megtölteni a tartályt. - Kisvártatva hozzátette. - Jelentem alássan, a Dunába pottyanunk. Amikor néhány pillanat múlva fejük felmerült a Duna zavaros, zöld hullámaiból, Švejk a tiszt úr nyomában a part felé úszva megállapította: - Jelentem alássan, ma magassági rekordot csináltunk. Jaroslav Hašeket, a század eleji cseh írót, híres _Švejk_-regénye emelte a világirodalom nagyjai közé. Ez a kötet az író kisprózai munkáiból nyújt válogatást, s ennek megfelelően szatírákat, humoreszkeket, humoros tárcákat tartalmaz, valamint a főmű előzményének tekinthető írást, a _Švejk, a derék katona a háború előtt_ című novellafüzért, amely a később született világirodalmi remekmű őse, előmunkálata.

Jaroslav Hašek - Švejk ​a hátországban
Svejk, ​a kutyakereskedő, akit notórius hülyeség miatt kiszuperáltak a katonaságtól, idő előtt hirdeti fennhangon, hogy a szarajevói merénylet miatt Ausztria háborúba fog keveredni. Ez az oka, hogy hazaárulásért bekerül az állami büntetőgépezetbe, melynek hülyeségével, vagy ha úgy tetszik józan paraszti eszével lépten nyomon megakasztja a kerekeit. Ez juttatja a rendőrkapitányságra majd a bolondokházába mielőtt hazaengedik. De a háború, mint tudjuk csak kitört, mire a súlyos reumában szenvedő Svejk is behívót kap, és mint jó hazafi, tolókocsin, mankókkal be is vonul. Nem csoda, hogy a katonai kórházban a szimulánsok között, majd a helyőrségi fogházban köt ki. Egy részeges tábori lelkésznek megtetszik, kikéri tisztiszolgának, de elkártyázza, így lesz Lukaš főhadnagy tisztiszolgája. Természetesen Svejknek köszönheti a főhadnagy, hogy vele együtt menetszázadba kerül, és irány a front. Benedek Miklós fantasztikus előadása megsokszorozza az élményt, amit a humorban és mély gondolatokban egyaránt bővelkedő remekmű kínál.

Jaroslav Hašek - Amikor ​a bolsik betiltották a karácsonyt
Jaroslav ​Hasek világhírű cseh író nyughatatlan természet volt. Humoristaként mindenbe beleütötte az orrát - többek között a politikába is. E kötetben elsősorban azokat az elbeszéléseit gyűjtöttük egybe, amelyek a végnapjait élő Habsburg-monarchia visszásságait figurázzák ki: a pártos torzsalkodást, a parlamenti visszásságokat, a cenzúra elvakultságát és a rendőrség tehetetlenségét. Hasek megszökve a monarchia hadseregéből tevékeny részt vállalt az oroszországi politikai életben és polgárháborúban is...

Jaroslav Hašek - Little ​Stories By a Great Master
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jaroslav Hašek - A ​szerencsétlen rendőrfőnök
Jaroslav ​Hašek (1882–1923) szórakoztató elbeszéléseiből, karcolataiból nyújt válogatást a kötet. A könnyed hangvételű írások pellengérre állítják a porosz katonatisztet, a cseh rendőrt és a hivatalokat. A groteszk látásmód következtében nevetségessé válnak a szerelmesek, az újságírók, a tanárok és az iskolások. A hašeki humor azonban nem kíméli a magyarországi viszonyokat, a romániai társadalmat és az amerikai emberi kapcsolatokat sem.

Jaroslav Hašek - A ​Balaton partján és más írások
A ​Svejk, a derék katona szerzőjének kisebb írásaiból: tárcáiból, karcolataiból, humoreszkjeiből válogattunk egy kötetre valót. A csetlő-botló, egyszerű örömökre vágyó és egyszerű problémákkal küzdő kisembereket a szerző ezekben az írásokban is jellegzetes kíméletlen humorával mutatja be. A kalandos életű Hasek sokat utazott az Osztrák-Magyar Monarchiában, így nem csoda, hogy számos magyar tárgyú írása született, köztük a kötet címadó darabja, A Balaton partján.

Jaroslav Hašek - Az ​ibolyakék mennykő
A ​magyar olvasóközönség még a közelmúltban "egykönyves" írónak tartotta Jaroslav Hasekot. Az író neve egybeforrott a Svejk fogalmával, ezzel a mímelten ostoba, s ugyanakkor végtelenül ravasz népi figurával, aki éppen jámbor ostobaságában mezteleníti le az olvasó előtt a fekete-sárga Habsburg-paradicsom minden rondaságát és korlátoltságát. A Svejk első magyar fordítása a húszas években jelent meg Párizsban, Karikás Frigyes fordította magyarra ezt a remekművet, s fordítása kifejező és hű volt annak ellenére, hogy munkájánál a könyv német fordítására támaszkodott. A Svejk - akárcsak más népeknél - a magyar irodalmi köztudatban is helyet kapott, de rajta kívül Hasek életművéből semmi más. Lehet, hogy véletlenül és elszórtan itt-ott megjelent magyar lapokban néhány humoreszk, de ezek nem oszlathatták el a Hasek egykönyvességéről táplált téves nézetet. Pedig Hasek életművében a rövidebb műfajok, humoros és szatirikus elbeszélések, karcolatok és tárcák - jelentőségükben legalább annyi, s terjedelmükben hasonlíthatatlanul nagyobb helyet foglalnak el, mint Svejk, a derék katona. A legsajátabb műfaja volt Haseknak a karcolat, a humoros-szatirikus elbeszélés. Tulajdonképpen a Svejk is ilyen kisebb írások mozaikszerűen egységbe összeálló gyűjteménye. Persze, sokkal több annál, mégis a könyv legnagyobb ereje éppen ezekben a mesterien megformált epizódokban, jelenetekben van. Gyakori írói és irodalmi paradoxon, hogy az ember akkor ír rövid elbeszélést ha sok az ideje, vagy nagy a tehetsége. Hasek esetében az utóbbi helytálló: kis történetei egy-egy kerek remekmű, mesteri írói ökonómiával használja ki a műfaj adta lehetőségeket, rajzol találó és élethű jellemképeket.alakjairól, ábrázolja az ellesett, meglátott, és minden következményében átgondolt helyzeteket.

Jaroslav Hašek - Fekete-sárga ​panoptikum
Szatírák ​és humoreszkek.

Kollekciók