Ajax-loader

Séllei Nóra könyvei a rukkolán


Séllei Nóra - A ​másik Woolf
Séllei ​Nóra új könyve Virginia Woolf kései és kevésbé ismert, de annál érdekesebb korszakának felfedezésére hívja az olvasót, jelentősen kitágítva az eddig ismert Woolf-képet. A harmincas évekbeli regényeket (Flush, Az évek, Felvonások között) és a kötetterjedelmű esszét, a Három adományt olyan, a szövegek kulturális (ön)reflexivitására épülő összefüggések szövik át, melyeknek alapján az eddig különállóként olvasott szövegek az életmű jellegzetes korszakává rendeződnek. Az intertextuális utalások, a műfajparódiák, az angolság - nemi kódoktól sem mentes - kulturális toposzainak és nagy narratíváinak az átírásai és kifordításai a hol játékos, hol groteszkbe hajló kulturális emlékezet révén egy másik arcát mutatják annak a Woolfnak, akit a legnagyobb modernista írónőként tart számon az irodalomtörténet.

Séllei Nóra - Tükröm, ​tükröm...
Séllei ​Nóra könyve öt századelős írónő hat önéletrajzi szövegét (Virginia Woolf: "Vázlat a múltról", Jean Rhys: _Nagy mosolyt kérek!_, Gertrude Stein: "Ada" és _Alice B. Toklas önéletrajza_, Mary McCarthy: _Egy katolikus lány emlékezései_, Kafka Margit: _Lírai jegyzetek egy évről_) elemzi a feminista és a posztstrukturalista irodalomelmélet felhasználásával. Mindegyik szövegnek meghatározó eleme, hogy az önéletrajzi "én" egyrészt a műfaj követelményeinek engedelmeskedve jön létre, másrészt viszont a századelőn létrejövő, a nőiesség hagyományos fogalmaitól eltérő új nőtípus ábrázolása új reprezentációs formákat, az "én" sokszor radikálisan új önéletrajzi megjelenítéseit hozza létre bennük. Ugyanakkor, mint az elemzésekből kiderül, e változatos önéletrajzi szövegek mögött ott húzódik az az összetett feltételrendszer, melyben ezek az alapvetően középosztálybeli, azonban mégis eltérő kulturális és társadalmi hátterű írónők megalkották önéletrajzaikat. A monográfia elméleti keretét a feminista irodalomkritika önéletrajz-elméletei, a foucault-i diszkurzuselmélet, a bahtyini heteroglosszia fogalma, valamint a dekonstrukciós hátterű önéletrajz-fogalmak, azon belül is elsősorban Paul de Man felfogása (az önéletrajz mint "arcrongálás") adja. A monográfia ebből az elméleti szemszögből vizsgálja, hogyan hozza létre a hat önéletrajzi írás a címben megjelölt négy kulcsfogalmat (tükör, önéletrajz, nő, századelő) s ezen fogalmak egymáshoz való viszonyát.

Séllei Nóra - Lánnyá ​válik, s írni kezd
Séllei ​Nóra könyve a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők, és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang. A kötet hat, nálunk is jól ismert múlt századi értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A Klastrom titka, Mary Shelly: Frankenstein, Charlotte Brontë: Jane Eyre, Emili Brontë: Üvöltő szelek, Geroge Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros). Az elemzések elsősorban azt a kérdést teszik fel a tárgyalt regényeknek, hogy miként viszonyulnak a regényirodalom már meglévő paradigmáihoz, miként fogalmazzák azokat újra, melyek azok a pontok, ahol eltérnek a meglévő műfajok sajátosságaitól, és mi ezeknek az eltéréseknek a jelentősége – elsősorban abból a szempontból, hogy ezen változások által milyen tekintetben váltak a rendelkezésre álló fiktív terek az írónők narratívái számára lakhatóvá, lakhatóbbá, milyen mértékben váltak az átírt paradigmák alkalmassá arra, hogy más – a női szempontoknak jobban helyet adó – történetek fogalmazódhassanak meg. Az elemzések mindvégig a feminista irodalomelmélet és irodalomkritika alapfeltevéseit és eszközeit, valamint a feminizmus egyéb területeinek elméleteit alkalmazzák; a kötet egyik célja épp a feminista irodalomszemlélet konkrét műelemzések általi bevezetése a magyar irodalomértés beszédmódjai közé. Az értelmezések szempontrendszere számtalan esetben kilép a szűk értelemben vett irodalmiság határai közül, hiszen, mivel ezek a regények igen szorosan kötődnek ahhoz a 19. századi angol kultúrához és társadalomhoz, amelyben létrejöttek, bizonyos rétegeik értelmezéséhez elengedhetetlenül támaszkodni kellett a kultúra tágabb fogalmaira és jelenségeire is. Az elemzéseket függelék egészíti ki, melyben magyarul eddig nem olvasható szövegek fordítása (irodalomtörténeti értékű dokumentumok, Mary Shelley bevezetője a Frankensteinhez, valamint George Eliot „A föllebbentett fátyol” című elbeszélése) található. Séllei Nóra a Debreceni Egyetem Angol Irodalmi Tanszékén tanít. Eddigi könyve: Katherine Mansfield and Virginia Woolf – A Personal and Professional Bond (Peter Lang, 1996).

Séllei Nóra - Mért ​félünk a farkastól
Séllei ​Nóra új könyve, amely fontos állomása a feminizmussal szembeni előítéletek leküzdésének, a feminista irodalomszemlélet magyar irodalomtudományi megjelenésének lehetőségeit és mikéntjét járja körül.

Kollekciók