Ajax-loader

Csanádi Imre könyvei a rukkolán


Csanádi Imre - Fehérvár ​köszöntése
Édes ​Hugom! Édesanyánkat, apánkat nyugtasd meg, ne csüggedjenek el várni, hisz nem maradtam a fronton a férgek eledeléül, hanem egyszer, előbb vagy utóbb, mégiscsak hazakerülök. Vannak, mondják, akiket a megpróbáltatások összetörnek, és vannak, akiket megedzenek. Engem inkább megedzettek. a ti szerető Imrétek

Csanádi Imre - Bástya ​és bátorság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csanádi Imre - Kergetőző ​négy testvér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csanádi Imre - Csillagforgó
Az ​1963-ban megjelent gyűjteményes kötetet, az _Ördögök szekerén_ címűt, a kritika – Benjámin László szavai szerint – „elkésett ámulattal és becsüléssel fedezte fel”. A költőtárs és jóbarát maga így ír tanulmányában Csanádi Imréről és verseiről: „Nem formabontással, hanem formateremtéssel válik modernné, mindenekelőtt azzal, ahogyan a világ társadalmi, technikai és lélekbeli újságait – már ifjan is és még inkább a későbbi években – erőltetettség, hangos odamutogatás nélkül, egyszerűen és magától értetődően helyezi el a világ adott dolgai közé, ötvözi költészetében.” A _Csillagforgó_ régebbi, nagyobb részét tekintve az _Ördögök szerekén_-nek erősen megrostált, újraszerkesztett és több, eddig publikálatlan verssel bővített, második kiadása. Az új versek ciklusa Csanádi Imre munkásságának jelentős (talán legjelentősebb) szakaszát ígéri.

Csanádi Imre - Hajnali ​káprázat
A ​nyolcvanas évek óta ez az első önálló verseskönyv, amely Csanádi Imre költői életművét reprezentálja. Csanádi Imre a költészet azon nagymesterei közé tartozik, akiknek működése a legszorosabban összekapcsolódik a magyar művelődés történetével. Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, illetve Székely János és Kányádi Sándor nevével rajzolható ki az a líratörténeti folyamat, amelyben biztos helye van. Azok a szálak pedig, amelyek a népköltészethez kötik, a folklortudományban Erdélyi János, Kriza János, Bartók Béla, Kodály Zoltán, a költészetben pedig Erdélyi József, József Attila, Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és Szilágyi Domokos működéséhez is elvezetnek, akkor is, ha a 20.századi folklórszemléletben õ a viszonylag hagyományosabb utakat választotta.

Csanádi Imre - Tűzből ​mentett hegedű
Mi ​tartja össze ezt a három költőt, amikor egy nemzedékhez tartozóknak sem mondhatják őket? Először is a barátság. Az életkor szerint középső, Benjámin jó barátja volt a másik kettőnek, ha élete más-más szakaszában is. Mindhárman a szegénységből jöttek, a felső iskolákból kirekesztve. Tehetséggel, önműveléssel fölmálházva mégis a szellemi élet legmagasabb csúcsaira hágtak. Mindhármukat beszippantotta a második világháború ukrajnai pokla: Zelket és Benjámint munkaszolgálatosként, Csanádit hadifogolyként. Összefűzi őket a politika is: az 1953-as ocsúdástól kezdve mindhárman a társadalmi tisztulásért küzdöttek, szenvedtek. Én ezt is fontosnak tartom. S ami a legfontosabb: gyönyörűket írtak.

Csanádi Imre - Vargyas Lajos - Röpülj ​páva röpülj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csanádi Imre - Összegyűjtött ​versek 1936-1974
Akadályokkal ​zsúfoltabb pálya aligha akad újabb irodalmunk történetében Csanádi Imréénél: több éves katonáskodás után, mikor osztályos- és nemzedéktársai előtt az eddig zárt kapukat kinyitotta a felszabadulás, rá hosszú hadifogság várt. Igaz, mindennek hasznát látta költészete, ez a hatalmas élmény- s valóságanyagot sodró líra. Realista, azt szokták mondani róla: a XVII. századi hollandok módján, holott pontosabb lenne Dürert emlegetni vele kapcsolatban, mert ő is szeret oly közel hajolni tárgyakhoz és emberi jelenségekhez, mint a német mester. Persze nem is olyan egyszerű realizmus Csanádié, mert van-e szürrealistább realizmus, mint a virágoké és növényeké Dürer képein? A távol és közel nézőpontjából vizsgálja egyszerre a világot, azonosulva és távolságot tartva, meghatottan és ironikusan; ez a káprázatos életteljességet biztosító szemlélet érvényesül nyelvében is: a magyar nyelv múltjának olyan mély rétegeit ássa fel, eleveníti meg, mint kevesen előtte. Egyik legműveltebb költőnk, úgy építi be költészetébe a magyar líra múltját, régi századaink hangjait és formakincsét, mint Bartók a népzenét muzsikájába. Azonban anyag, nyelv, forma minden gazdasága s önálló értéke ellenére is csak hangszere költészetének, melyen egy ízig-vérig huszadik századi lélek fejezi ki világát és önmagát.

Kollekciók