Ajax-loader

Kiss-Béry Miklós könyvei a rukkolán


Kiss-Béry Miklós - V. ​Ferdinánd, I. Ferenc József, IV. Károly
A ​sorozatunk utolsó előtti kötetének „főhőse” három olyan Habsburg-császár, és egyben természetesen magyar király is, akik egymáshoz szinte semmiben sem hasonlítottak. A népes családnak nem is ugyanabból az ágából származtak, és mint emberek is rendkívüli módon különböztek. Más időkben éltek, más környezetben. V. Ferdinánd mentálisan nem volt teljesen egészséges, Ferenc József a világtörténelem egyik leghosszabb ideig uralkodó királya lett, az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly, Ferenc József távoli rokona pedig már hiába is hitte, hogy a régi birodalom és vele a régi dinasztia tovább élhet.

Kiss-Béry Miklós - I. ​Lipót és I. József
Izgalmas ​korszakot ölel fel kettejük uralkodása, miközben a Habsburgok és Európa egy része fokozott vallásüldözést folytat. Ugyanakkor érik már a török kiűzése, másfélszáz év után a Nyugat és a magyarok közösen kiűzik a törököket. Ebben a korban él és harcol a királyi Magyarországon Zrínyi Miklós, a szigetvári hős költő dédunokája.

Kiss-Béry Miklós - II. ​Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Mátyás ​király halála után a nagy király testi hibás és nem túl tehetséges fia, Corvin János herceg mindent megtett, ami tőle tellett, hogy apja trónjára kerüljön. A lengyel Jagelló-család sarja, a cseh király Ulászló kerekedett felül végül is. A magyar urak azért választották királyuknak éppen őt, mert akarat nélküli embernek, tehetetlen bábnak tartották, akivel azt tehetnek, amit akarnak. És bizony ki is használták a végletekig minden értelemben. Mindaz, amit Mátyás három évtized alatt felépített, már II. Ulászló uralkodásának első tíz éve után szinte romokban hevert. Szapolyai János, az utolsó magyar király pedig szintén gyenge embernek bizonyult – csak másképpen, mint elődei…

Kiss-Béry Miklós - III. ​Károly és Mária Terézia
Ezúttal ​egy férfi és – kivételképpen – egy női uralkodó történetét meséljük el. III. Károly csaknem 30 évet töltött el a magyar trónon, mégis kevés konkrét intézkedés fűződik a nevéhez. Ugyanakkor elmondhatjuk róla, hogy rendezte a bécsi udvar és Magyarország viszonyát, és igyekezett rendbe hozni a háborúkban tönkrement országot. Mária Terézia volt a Habsburgok között az egyetlen, aki nő létére el tudta ismertetni uralmát, igaz, ezt nagyrészt éppen apja-elődje kitartásának köszönhette. Az asszony évszázadokon át az egyetlen magyar királynő is volt. Önállóan, a saját nevében uralkodott, és négy évtizeden keresztül jelentős, hosszú távra kiható befolyást gyakorolt Magyarország sorsára is.

Kiss-Béry Miklós - Károly ​Róbert és Nagy Lajos
Károly ​Róbert a számtalan Árpád-házi király után az első, aki nem magyar születésű volt, és uralkodói pályája kezdetén még nyelvünket sem ismerte. A francia-olasz Anjou családból származott, és hiába érkezett 12 évesen Magyarországra, még vagy húsz évet kellett várnia, míg hatalma kiteljesedhetett. Mire eljött érte a halál, egy nagyon is rendben lévő és megerősített országot adhatott át 16 éves fiának, aki aztán negyven éven (!) keresztül uralkodott a magyar trónon. I. Lajost nem véletlenül nevezték „Nagy”-nak – a Magyar Királyság az ő időszakában érte el legnagyobb kiterjedését.

Kiss-Béry Miklós - Hunyadi ​János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós
Az ​uralkodók közül igaztalanul hagynánk ki a megkoronázatlan, ám valójában olykor szinte királyi hatalommal bíró férfiakat. Az utolsó ötszáz évben Magyarországnak hat kormányzója volt; négy magyar, egy német, és egy olasz. Volt köztük királycsináló rokon, hadvezér, lovagrend nagymestere, politikai kalandor, ügyvédből lett népvezér és egykori admirális. Hat férfi, hat sors, hat korszak. Egymástól nagyon különböző emberek, csak egy valami volt közös bennük: megpróbálták irányítani a király nélküli, széthúzó magyarságot, kikötőbe vezetni a vihartépett hajót. Nem mindegyiküknek sikerült.

Kiss-Béry Miklós - II. ​Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
A ​tizenhetedik század, vagyis az 1600-as évek egész Európában, de Ausztriában, sőt még magyar földön is sok izgalmat ígértek. Ez volt az a korszak, amikor más európai udvarokhoz hasonlóan a Habsburgok is pompázatos királyi udvart építettek ki maguknak Bécsben. Ez volt az az időszak, amikor új eszmék kezdtek áramlani – de ekkor törtek ki a több évtizedig tartó nagy háborúk is. Ebben a kötetben, ahol folytatjuk a „királyi Magyarország” uralkodóinak életrajzát, már szó lesz azokról a felkelésekről is, amelyek a Habsburg-uralom ellen irányultak…

Kiss-Béry Miklós - Mária, ​Zsigmond és Albert
Igazából ​nem kettő, hanem négy Anjou-király és királynő után – amely folyamat véres királydrámák sorozatát idézte elő magyar földön – végre egy olyan ember került a trónra, aki tudta, mit akar. Luxemburgi Zsigmond túlélte, illetőleg legyőzte ellenfeleit és vetélytársait, és miután megszerezte a hatalmat, azt nem is eresztette el – több mint 50 esztendőn keresztül! És hogyan került aztán a hatalomra a veje, az első Habsburg a magyar trónon, akinek még saját anyósával is meg kellett vívnia a maga csatáját: a magyar urakat a török elleni háború felé kellett terelnie.

Kiss-Béry Miklós - I. ​(Hunyadi) Mátyás
A ​király, aki meglepte nemcsak a magyarokat, de a külföldet is. Itthon egy tizenöt éves gyereket koronáztak meg, mert azt remélték, gyámok által kézben tarthatják. De kiderült, komolyan veszi címét és máris szétcsapott ellenségei és "jóakarói", sőt saját rokonai között is. Nagy király lett belőle, aki a humanizmus és a reneszánsz jeles képviselője lett nemcsak itthon, de egész Európában is. A legműveltebb magyar király, aki nem riadt vissza a háborúktól sem.

Kiss-Béry Miklós - II. ​József, II. Lipót és I. Ferenc
Két ​fivér és a fiatalabbik fia; ők hárman több mint fél évszázadon át uralták a Habsburgok vezette birodalmat. II. József tíz évig, II. Lipót csak kettőig, míg I. Ferenc aztán 43 éven át tartotta a kezében a kormányzást, hatalmas történelmi viharok közepette. II. József dolga akár még viszonylag könnyűnek is látszhatott, bár belebukott saját reformkísérleteibe. Az öccsének, II. Lipótnak a birodalom élén nem sok idő és szerep jutott: elvitte egy betegség. Az ő fia, I. Ferenc aztán igen nehéz időkben állhatott a Habsburgok jelképes hajójának kormányához, amikor éppen összedőlni látszott a világ, és előbb a francia forradalom keselyűi köröztek a régimódi monarchiák felett, majd maga Napóleon küldött rájuk hadseregeket, hogy aztán családi kapcsolatba, sőt utóda révén még vérrokonságba is keveredjen velük.

Kiss-Béry Miklós - V. ​László és Ulászló
A ​török az ország déli határán áll, és nem is titkolja, hogy hódítani vágyik. Eközben a Magyar Királyságban ismét zűrzavaros állapotok uralkodnak. Csak nemrégiben halt meg Luxemburgi Zsigmond, és senki sem tudja, mit hoz a közeli jövő. Kötetünk kezdetén még meg sem született azoknak a királyoknak az egyike, akikről szó lesz. Aztán az első Habsburg-király uralkodott az országon, de másfél év után elvitte őt egy járvány. Most teljes a bizonytalanság. Az özvegy királyné méhében növekszik egy magzat – ki tudhatja, fiú lesz-e, vagy lány...? A marakodás a hatalomért máris megindult.

Kiss-Béry Miklós - I. ​Ferdinánd, Miksa és Rudolf
Három ​osztrákról, németről, három Habsburg uralkodóról szól ez a kötet. A kötetben szereplő három király – noha egy családhoz tartozott – rendkívüli módon különbözött egymástól. Teljesen más volt a személyiségük, mások voltak a gyenge pontjaik: az első közelített leginkább az uralkodók átlagához, a második nagyon művelt volt, a harmadik pedig élete végén már szinte klinikai esete az elmebetegségnek…

Kollekciók