Jaan Kross könyvei a rukkolán

Jaan Kross - A ​marcipánmester
A ​tallinni óvárosban áll egy régi patika, amelyben egykor Johann mester dolgozott szorgalmas segédjével, Marttal. A polcokon tucatnyi különféle edényben, csöbörben, palackban, színes üvegekben vannak a gyógyító folyadékok, párlatok, kenőcsök. A mester és tanítványa éppen nagy buzgalommal végzi felelősségteljes munkáját, amikor a százféle nyavalyában szenvedő városi tanácsnok küldet értük. A súlyos nyavalyára Johann mester szerint a legjobb orvosság a mitridácium. A tanácsnok nem bízik Johann mester tudományában, ezért kiköti, hogy a mesternek és a tanítványnak is meg kell kóstolnia a gyógyszert. Johann mesteren erőt vesz a tüsszögés, ezért a fejére húzott lábas alól diktálja inasának a mitridácium alkotóelemeit, így aztán Mart a fecskefészek helyett mézet, a pirított tömjén helyett málnalét, a három gramm rozmárpor helyett fél font nektárt kever az orvosságba, amely olyan jól sikerül, hogy a tanácsnok egész családja megkóstolja. Csakhamar az egész város megismeri, s mind a mai napig a gyerekek kedvence a Martról elnevezett marcipán.

Jaan Kross - Martens ​professzor elutazása
Jaan ​Kross, a _Négy monológ Szent György ürügyén, Michelson beiktatása, Menny-kő_ és _A cár őrültje_ című regények világszerte ismert szerzője e művében is úgy nyúl a történelmi témához, hogy a jelen számára is tanulságul, útmutatásul szolgál. Hőse, Friedrich Martens titkos tanácsos úr, a pétervári egyetem professzora és a hágai nemzetközi bíróság állandó tagja élete utolsó napján, 1909 júniusának egyik verőfényes vasárnapján Pärnuból - Valgán át - Pétervárra utazik, és útközben átgondolja egész életét, mintegy leltárt készít pályafutásáról, sikereiről és kudarcairól, az élete során elkövetett jó és rossz cselekedetekről, és mire a vonat Valga város pályaudvarára érkezik, Martens professzor is elkészül a "számvetéssel", és nagy költőnkkel, József Attilával együtt elmondhatja: "...immár kész a leltár. Éltem, és ebbe más is belehalt már." Jaan Kross _Martens professzor elutazása_ című regényével Észtországban elnyerte a legjobb prózai műnek járó Juhan Smuul-díjat.

Jaan Kross - Menny-kő
Jaan ​Kross Menny-kő című kisregényében két ember találkozik, de nem talál egymásra. Hogy kinek van igaza, azt az olvasónak kell eldöntenie, miután végighallgatott három monológot: a gőgösen büszke, de nagyon félszeg Petersohnét, a rendkívül hiú és bogaras öreg Masingét, és Masing ifjú feleségéét, aki Putifárné szeretne lenni ebben a különös históriában.

Jaan Kross - Négy ​monológ Szent György ürügyén
Jaan ​Kross, a hazánkban is jól ismert észt író kisregénye Michel Sittow, a világhírű tizenötödik-tizenhatodik századi tallinni (revali) születésű festőművész első hazatéréséről és otthoni visszás fogadtatásáról ad képet. A németalföldi iskolázottságú Sittow hazatértekor - 1506-ban - már híres művésznek számított külföldön. Évekig dolgozott Izabella spanyol királyné, Szép Fülöp, majd V. Károly udvari festőjeként. Ragyogó koloritú portréit és Madonnáit a világ leghíresebb múzeumai őrzik. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban is van egy Madonnája. Kross, hasonlóan többi történelmi tárgyú kisregényéhez, ebben a művében is drámai helyzetek és drámát ihlető egyéniségek találkozását mutatja meg, mesteri módon keltve életre a régi kor hangulatát; a múlt idők eseményeiről szólva, korunkról is szól, rólunk is beszél.

Jaan Kross - A ​cár őrültje
A ​Magyarországon is méltán népszerű Michelson beiktatása és Menny-kő című művek után ismét egy történelmi tárgyú Jaan Kross-regény. Vajon miért tér az író minduntalan vissza a történelemhez, méghozzá hazája történetéhez? Ő maga így válaszol a kérdésre: "Lehet, hogy történelmi érdeklődésem abból az időből származik, amikor ötéves gyerekként édesapámmal a tallinni óvárosi templomokat és házakat jártam, amikor a városháza termében a magisztrátus ezüsttárgyait csodáltam, s amikor kisfiúként a tallini tornyokban mászkáltam... S hogy miért nem írok távoli országokról? Mert nehezen versenyezhetnék egy madagaszkári íróval Madagaszkár ismeretében, de bármikor versenyre kelhetek kortársaimmal, ha arról van szó, hogy mi történt országunkban négyszáz évvel ezelőtt... Hőseimet sok esetben a szimpátia alapján választom ki, máskor meg a pszichológiájuk érdekel... Egyébként A cár őrültjében olyan hőst választottam, aki par excellence ellensége minden kompromisszumnak."

Jaan Kross - A ​hamutartó és más elbeszélések
Jaan ​Kross (1920), a mai észt próza nagy alakja, aki történelmi regényei mellett elsősorban az elbeszélés műfajában alkotott maradandót. Magyarul Mennykő című kötetében három kisregénye, ill. A cár őrültje és Martens professzor elutazása című regényei olvashatók, valamint antológiákban és folyóiratokban jelent meg néhány verse és novellája. A kötetünkben szereplő nyolc elbeszélés szinte keresztmetszetet nyújt Kross kisprózájáról: az utolsó több mint húsz év terméséből válogattunk. Így vagy úgy valamennyi írás önéletrajzi jellegű, azaz főhőse vagy narrátora maga az író, aki emlékiratok helyett - bevallottan - fikciókban örökítette meg börtönélményekben és deportálásokban gazdag élete eseményeit. Jávorszky Béla