Ajax-loader

Joël Kotek könyvei a rukkolán


Joël Kotek - Az ​ifjú gárda
1966-ban ​a kaliforniai Rampart magazin sorozatban közölt olyan újságcikkeket, amelyek a CIA kapcsolatait tárták fel a legtöbb ifjúsági szervezettel. Ez a felfedezés bombaként robbant. Hogy megértsük, miért épült be a CIA a diákszervezetekbe, nem Washingtonból, hanem Moszkvából kell kiindulnunk. Moszkvának pontos terve volt. A bolsevikok eszében ötlött fel először, hogy az ifjúságot politikai és ideológiai fegyverként bevessék. 1919 táján a Komintern pontos, mindenre kiterjedő terv szerint mintegy száz ifjú kommunistát szórt szét a kor legfontosabb ifjúsági mozgalmaiban. A sejtkiépítés politikájának következtében 1946-ban a Szovjetunió már vitathatatlanul gyámsága alatt tartotta a fiatalok és a diákok fő világszervezeteit. A nyugati kormányok igen lassan ocsúdtak fel és szánták rá magukat ellenlépésekre. A hidegháború azonban kedvezett a kihívásnak. Joël Kotek bemutatja, mivel bűvölték el a Kreml urai a fiatalokat, hogyan mozgatták évtizedeken át az ifjúsági és diákszervezetek életét és munkáját, és miképpen lendült ellentámadásba a CIA. A tanulmány elbeszéli Kelet és Nyugat között az óriási harcot, amelynek tétje az ifjúság. JOËL KOTEK történész a párizsi Politikai Intézet doktora, a brüsszeli Szabadegyetem tanára. Pierre Rigoulot-val társszerzője A táborok évszázada című nagyszabású munkának.

Joël Kotek - Pierre Rigoulot - A ​táborok évszázada
„A ​XX. századot úgy is elbeszélhetnénk, hogy elmondjuk a koncentrációs táborok történetét” – s valóban, a kubai függetlenségi háború (1896) óta a kilencvenes években a volt Jugoszlávia területén létesített táborokig, Dél-Afrikától a Vichy-féle Franciaországon át az Egyesült Államokig mindenütt jelen vannak a koncentrációs táborok. A XX. század a táborok évszázada volt. A háborúk bűnös spirálja, a sorozatos emberirtás, a totalitarizmus szakadékai a Gonosz jelképét, szögesdrótokat hoztak létre, amelyek mögött emberek ezreit, millióit túszként vagy áldozatként tartották fogva. A totalitarizmus és a koncentrációs tábor-rendszer széttéphetetlen kapcsolata nem kérdéses a Gulag és Auschwitz óta. A totalitárius rendszerekben a koncentrációstábor-rendszereknek az a rendeltetése, hogy felrajzolja az eszményi társadalmat. „A totalitárius rendszerek vezetői, szétválasztva azokat, akiknek élniük kell, és azokat, akiknek meg kell halniuk, véglegesen szakítottak a modern racionalitással. A történészt ekkor szédület fogja el: nem is annyira a borzalomtól, mint inkább a borzalom megteremtésének a képességétől szédül és a borzalom elviselésének a képességétől… Van miért sírnunk. Szánalomból, felidézve azok sorsát, akik szenvedtek, akik meghaltak. Dühből és szégyenből, azokra gondolva, akik a halált osztották…. Egyesek bűne az idők végezetéig visszhangot fog verni az összes többi ember szívében.” JOËL KOTEK történész a párizsi Politikai Intézet doktora, a brüsszeli Szabadegyetem tanára. Fontosabb művei: A varsói gettólázadás; Az ifjú gárda. A világ ifjúsága a KGB és a CIA között 1917-1918; Európa Európa ellen. PIERRE RIGOULOT a francia Társadalomtörténeti Intézet kutatója, a Franciák a Gulagon szerzője, A kommunizmus fekete könyve munkatársa.

Kollekciók