Jan Dobraczynski könyvei a rukkolán

Jan Dobraczynski - A ​szent kard
A ​neves lengyel író regénye a születő kereszténység korába kalauzolja az olvasót.Hőse Pál apostol, aki a Római Birodalom keleti végeiről utnak indulva eljuttatja Krisztus evangéliumát a mediterrán világ szinte minden szögletébe. Tetteiről az Apostolok Cselekedetei számol be, s ez a színes leírás már önmagában is alkalmas rá, hogy egy regény alapjául szolgáljon: fogság, menekülés, üldözés, hajótörés, a császári Róma csillogása, a provinciák nyomorgó népe... A szerző azonban mindezt kiegészíti a világtörténelem és a képzelete diktálta eseményekkel, s így egy fordulatokban gazdag kalandregényt ad az olvasó kezébe. Vajon miért gyűlöli Pált és a keresztényeket Tigellinus, a császár mindenható minisztere?Mit remél a Szent kard megszerzésétől?Milyen beszélgetés hangozhatott el az Apostol és Néró császár között, aki önmagát tekintette az eljövendő megváltónak, s ezért kezdetben rokonszenvezett a keresztényekkel?S míg Krisztus követői üldözést szenvednek, hogyan lehetséges, hogy üldözők, kémek, árulók szívét végül mégis rabul ejti a keresztre feszített Úr, aki szeretetével átölelte az egész világot.

Jan Dobraczynski - Szent ​Maximilián Kolbe
II. ​János Pál pápa 1982. október 10-én szentté avatta Maximilián Kolbe lengyel minorita atyát. A Szent 1941. augusztusában, a felebaráti szeretet önkéntes áldozataként Auschwitzban halt mártírhalált. Egyesekben talán felmerül a kérdés: vannak még szentek? Felvilágosult, modern korunkban van még realitása, valós tartalma e szónak: szent? Miféle teljesítményt "jutalmaznak" ezzel a jelzővel a XX. században? Mindenki, akit csak egyszer is megérintett a halál lehelete, átélhette, milyen emberfeletti erőket képes felszabadítani bennünk az életösztön. A megsemmisülés fenyegetése micsoda elképesztő fizikai és intellektuális teljesítményeket tud létrehozni! Végtére is az ember számára az élet - a közgondolkodás szerint, a viszonylagos igazságok világában - a MINDEN. Ezért a MINDENért, tehát a halállal szemben - a közgondolkodás szerint, a viszonylagos igazságok világában - minden szabad, minden megengedett. Ez a könyv - immár harmadik kiadásban, szentté avatása alkalmából - azt az embert mutatja be, aki visszájára fordította ezt az emberileg evidens gondolatot. A sors - a gondviselés, Isten - felajánlotta neki az életet, ő a halált választotta. Nem akarta kiügyeskedni a túlélést, nem fogadta el a vakszerencse döntését, mely megkímélte a fogoly-tizedeléstől, hanem önként vállalta az éhhalált. Egy fogolytársa, Franciszek Gajowniczek őrmester helyett, egy másik EMBER helyett, akiről csak annyit tudott, hogy családja van, és nem akar meghalni, önként beállt a kivégzendők közé. Mert keresztényi mivoltát nem a közgondolkodás normái szerint élte meg. Mert lélekben átnőtt a viszonylagos igazságok világából az abszolút igazságok birodalmába. Mert önmagánál jobban szerette az EMBERt, azon mérce szerint, amelyet Jézus fogalmazott meg: "Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja testvéreiért." Ez a teljesítmény: a szentség. Szentnek lenni, szentté válni: "abszolút" teljesítmény. Az Egyház, érzékeny lélekkel reagálva a kegyelmi jelekre és a Szentlélek sugallatára, a keresztáldozat fényében ragyogó dicsőségébe emelte Szent Maximilián Kolbe alakját. Tanúságul és tanulságul minden időknek és minden nemzedéknek.

Jan Dobraczynski - A ​szeretet foglya
Dobracyznskinak ​sajátos, egyéni útja van a szentekhez. Ebben a művében Árpádházi Szent Erzsébetet, a magyar királylányt, majd türingiai hercegnét, a feleséget, anyát, a ferences harmadrend tagját, a betegek és szegények odaadó ápolóját mutatja be. Erzsébet élete tele van nemcsak jócselekedettel, hanem csodákkal is. Ezeket az író teljesen valóságosan, magától értetődően ábrázolja. Az az Erzsébet, akit művészi módon elénk állít, korának gyermeke, de egyszersmind korából messzire előre - a mába - mutató egyéniség. Egészen emberi, aki ugyanakkor mély és megélt hittel kötődik Istenhez. Ahhoz, hogy hiteles képet rajzoljon meg szent Erzsébetről, az író hosszabb időt töltött az eredeti történelmi helyszíneken, így Eisenachban, Erfurtban, Weimarban, és többször ellátogatott a wartburgi várba is. Mély megrendüléssel állt meg Szent Erzsébet sírjánál, a marburgi templomban. Regényírás közben igyekezett úgy bemutatni Erzsébet életének eseményeit, s bennük a csodákat is, hogy az a mai olvasó számára is reálisan hasson. A könyv nemcsak szent Erzsébet életét tartalmazza, hanem az adott kor képét is megrajzolja: a kereszteshadjáratokat éppúgy, mint Assisi Szent Ferencet, a lovagrendeket, a székesegyházakat és várakat, a nagy szentek korszakát. Hitelesen az olvasók elé állítja a kor szörnyetegeit is, mint II. Frigyes német-római császárt, vagy marburgi Konrádot, Erzsébet gyóntatóját. Ez a mű Jan Dobraczynski talán legnagyobb történelmi regénye. Rámutat benne a közös lengyel-magyar vonatkozásokra is, valamint az Egyháznak abban a korban élt kimagasló egyéniségeire, mint Erzsébet keresztlányára, Szent Hedvigre, valamint Boldog Kingára és Boldog Jolánra, akiknek Erzsébet a nagynénjük volt. A regény németre is lefordították, megjelent az NDK-ban, az NSZK-ban pedig a Herder Kiadónál látott napvilágot. További külföldi fordításai folyamatban vannak. A könyv eredeti lengyel címe: "Przyszedlem rozlaczyc" ("Azért jöttem, hogy elválasszam...") Máté evangéliumának egyik részletére utal (Mt 10, 35). A magyar nyelven kifejezőbb "A szeretet foglya" címváltoztatás a szerző hozzájárulásával történt.

Jan Dobraczynski - Maximilian ​Kolbe
Szegény ​szülők gyermekeként egy lengyelországi kisvárosban, Zdunska Wolában született 1894-ben . A keresztségben a Rajmund nevet kapta. Német ősöktől származó apja Julius Kolbe volt, édesanyja Maria Dabrowska. Négy testvére közül kettő korán meghalt tuberkulózisban. Apja először gyári munkásként kereste kenyerét, később egy vallásos kiadványokat forgalmazó könyvesboltot vezetett. Az apa 1914-ben belépett a Józef Piłsudski tábornok által vezetett, az orosz megszállók ellen, a lengyel függetlenségért harcoló légióba. Az oroszok elfogták és kivégezték. 1939-ben, a háború kitörése után nem sokkal a Gestapo negyven rendtársával együtt letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. Üvegablak a szombathelyi ferences templomban 1941. február 17-én újra letartóztatták, mivel rádióján németellenes műsort sugárzott, valamint lengyel, zsidó és ukrán üldözötteket bújtatott, illetve menekülésüket segítette. Először a varsói központi börtönbe szállították, majd május 20-án a nácik az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Ő volt a 16670-es számú rab. Augusztus 1-jén a tábor 14-es barakkjából, ahol Maximilian Kolbe is élt, megszökött egy rab. A tábor parancsnoka bosszúból a barakk tíz lakóját éhhalálra ítélte. Ekkor Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek, helyett. A tíz foglyot egy félig földbe ásott bunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést). Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét. Franciszek Gajowniczek túlélte a tábort, 1995-ben hunyt el.

Jan Dobraczynski - József, ​az ács
Jan ​Dobraczynski, a világhírű katolikus író, a lengyel irodalom kimagasló egyénisége művészi pályafutásának talán legnagyobb művét alkotta meg ezzel a regénnyel. A könyv két év alatt három kiadást ért meg hazájában, valamennyi többezres példányszámban. Lefordították németre, angolra, franciára, olaszra, horvátra, eszperantóra. Osztatlan siker kíséri mindenütt. Dobraczynski nem klisét állít olvasói elé József alakjában, nem valami öreg, szakállas, őszhajú, már-már aggastyán korú férfit. Az ő regényének Józsefe erős, fiatal férfi, szorgalmas munkás, élő és érző ember. A hitből él, és kétségeit ezzel az Istenbe vetett hittel legyőzve, tudatosan vállaja, hogy a Fiú - a Messiás - gondviselőjévé, családjának - a Szent Családnak - őrzőjévé legyen. Férfi, szereti a feleségét, Mirjamot, de elfogadja Isten akaratát, és vállalja az áldozatot. Az Asszony és a Fiú között - e két biztos Pont között - játszódik le József élete (ezért lett az első rész címe: "Az Asszony", a második rész címe: A Fiú"). Szent Józsefről keveset tudunk. Csak annyit, amennyit a Szentírás - főként Máté, de Lukács evangéliuma is - mond róla. Az író kibővítette a Biblia szűkszavúságát, de mindig híven a hit tanításához és szelleméhez. A könyv lapjain újra meg újra megjelennek az Ó- és Újszövetség utalásai, az eredeti vallási és népszokások. Maga a színhely - a Szentföld - reális valóság. Végül pedig József ott "lép ki" a regényből, ahol a Biliában is: amikor megtalálták Jézust a templomban. A mű eredeti címe: "Cien Ojca" - "Az Atya árnyéka" (értelemszerűen: képviselője, helyettese) magyarul leszűkítette volna az író által szándékolt, eredeti jelentést. Ezért választottuk - az író hozzájárulásával - a nekünk kifejezőbb: "József, az ács"-ot.