Ajax-loader

Balassa Iván könyvei a rukkolán


Balassa Iván - Magyar falvak temetői
A temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a könyvben. Megismerhetjük a falusi temetőket múltjukban és jelenükben, különösképpen a sírjeleket (kereszt, sírkő, gomba, fejfa, kopja stb.) és mindazt amit erről a különböző tudományágak (régészet, néprajz, nyelvtudomány, művelődés- és vallástörténet stb.) megállapítottak. Ez a könyv az első nagyobbszabású kísérlet a magyar falvak temetőinke sokoldalú bemutatására.

Balassa Iván - Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században
Sárospatak a magyar történelemben jelentős helyet foglal el,hiszen olyan családok kötődnek ide, mint a Pálóczi, Perényi, Dobó, Lorántffy, Rákóczi és sokan mások. Nagymúltú Református Kollégiuma a határokon túl is ismertté tette. Ez a könyv sorra veszi és elemzi azokat a városrész, utca, tér, folyó, híd elnevezéseket, melyek között a patakiak évszázadokon keresztül éltek. E nevek története, származása és etimológiája egyben rávilágít a város sokszínű történetére.

Balassa Iván - A ​határainkon túli magyarok néprajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Iván - A ​magyar kukorica
A ​szerző e munkában mindenekelőtt áttekinti az Amerikából származó növény kialakulását és újvilági elterjedését, majd nyomon kíséri az egész világon történő térhódítását. Hazánkban a XVII. század első felétől terjed, s különösen a század végén hódít; elsősorban a szegénység műveli, mert termelése nem kíván igaerőt. Elterjedésének részleteit, a gazdasági rendszerbe való beilleszkedését a szerző gazdag levéltári, történeti és nyelvészeti anyag alapján mutatja be. Balassa Iván a továbbiakban végigkíséri a kukorica művelésének minden mozzanatát. A vetésnek, a kapálásnak, a betakarításnak, a raktározásnak és a morzsolásnak történeti fejlődését és mai néprajzi képét is megrajzolja. Teljes nyelvészeti apparátussal vizsgálja a kukorica részeinek, továbbá művelésének szókincsét, s mindehhez a környező népek anyagát is felhasználja. Komplex kutatási módszerének segítségével megállapítja, hogy az új növény délről részben románokon, részben különböző délszláv népeken keresztül jutott el hozzánk. Művelése és szókincse eleinte a gabonaneműekéhez állott közelebb, de később, különösen a kapitalista gazdálkodásban, az új növény kapás jellege egyre jobban kidomborodott. Részletesen tárgyalja a kukorica hasznosításának kérdését is. E növény az emberi táplálkozásban elsősorban a korábbi pépes ételek helyére nyomult be. Manapság nálunk élelmezésre egyre kevesebb fogy belőle. Annál nagyobb a jelentősége az állattartásban, s e jelentősége napjainkban is egyre növekszik. A nagyszámú fényképpel, magyarázó rajzzal, elterjedési térképpel, szakmutatóval felszerelt munka az első olyan magyar néprajzi monográfia, mely anyagába történeti, gazdaságtörténeti és nyelvészeti anyagot is bevon; helyenként, a szükségnek megfelelően, statisztikai, gazdaság- és növényföldrajzi eredményeket is bemutat, s mindezt egy balkáni és közép-európai keretbe helyezi. Eredményei nemcsak a különböző szakemberek számára érdekesek: a mű mindazok részére hasznos olvasmány, akiket e ma a búzánál is nagyobb területen termelt szántóföldi növényünk története, néprajza érdekel.

Balassa Iván - A ​határainkon túli magyarok néprajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Iván - A ​magyar falvak temetői
A ​temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a könyvben. Megismerhetjük a falusi temetőket múltjukban és jelenükben, különösképpen a sírjeleket (kereszt, sírkő, gomba, fejfa, kopja stb.) és mindazt amit erről a különböző tudományágak (régészet, néprajz, nyelvtudomány, művelődés- és vallástörténet stb.) megállapítottak. Ez a könyv az első nagyobbszabású kísérlet a magyar falvak temetőinke sokoldalú bemutatására.

Balassa Iván - Az ​eke és a szántás története Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Iván - Szomszédos ​országok magyarjainak néprajza
A ​határainkon kívül élő magyarságnak nemcsak általános kultúrája, de népi műveltsége is figyelemreméltó. Néprajzi csoportjai a hagyományokat jól megőrizték, mert a nyelv mellett ez magyarságuk megtartásának fontos segítője. Arra nem vállalkozhatott a szerző, hogy a népi műveltség teljességre törekvő összefoglalását nyújtsa. Azt a megoldást választotta, hogy egy-egy országban - Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában - a legfontosabb táji, néprajzi, etnikai csoportok néhány jellemző sajátosságát ismerteti. Arra törekszik, hogy mindegyik csoportról mást és mást ismerjen meg az olvasó.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Kollekciók