Ajax-loader

Bálint Sándor könyvei a rukkolán


Bálint Sándor - Autók ​2.
Az ​ismeretterjesztő könyv a népszerű "Kolibri könyvek" sorozatban jelent meg. Az egyes autótípusok igen részletes leírását olvashatjuk és ismerhetünk meg, a több érdekességet is tartalmazó könyvben. "E kis könyvecske olvasói bekalandozhatják a modern autók világát, bepillanthatnak a gyártó cégek módszereibe, törekvéseibe, melyeknek célja az embert kiszolgáló autó szerkezetének finomítása, a vele való "együttélés" feltételeinek javítása. A hangulatos, színes rajzok jól szemléltetik századunk legnépszerűbb járművének az utóbbi tíz évben kialakult formaválasztékát, típusgazdagságát. " _(részlet az Előszóból)_ Az 1977-től megjelenő autók áttekinthető és élethű illusztrációját Dudás Gábor készítette.

Merczi Miklós - Koltai Györgyné - Bálint Sándor - Valkár István - Szabó Attila - Közlekedéstörténeti olvasókönyv
Részlet a könyvből: A kezdet A világ városainak életében a közlekedésnek mindenkor meghatározó szerepe volt. A sok-sok évszázaddal ezelőtt létrejött kis települések az idők múlásával nagy városokká fejlődtek. Nemcsak a városok száma, hanem a lakosságé is növekedett, és egy új városi életforma kezdett kialakulni. A települések közötti távolsági közlekedés mellett a városokon belüli közlekedés is fejlődött. Saját fogat, kocsi, szekér, hintó tartását azonban nem mindenki engedhette meg magának. Ezért a városok területének és népességének, a kereskedők, a kézművesek, az egyéb városlakók számának növekedésével egyre többen kényszerültek arra, hogy valamiféle járművel utazzanak, és áruikat ezzel szállítsák. Ez vezetett a városi közlekedés kialakuláshoz, ami akkor kezdődött, amikor az első olyan járművet elindították, amelyen több ember ugyanazon az útvonalon rendszeresen és meghatározott időben, úgy mondjuk, hogy menetrend szerint utazhatott.

Bálint Sándor - "Két ​keréken" - A kerékpár története
"A ​kerékpár, amit sokszor csak biciklinek mondunk, a legelterjedtebb közlekedési eszköz a világon. Szerkezete egyszerű, karbantartást alig kíván, könnyen javítható. Használata sem nehéz, és ami igen fontos, más közlekedési eszközhöz képest nem drága. Eredete a múlt homályába vész. Őse valószínűleg a kerekes rúd, amely az 1700-as évek végén jelent meg Franciaországban. Alkotója, Sieur de Sivrac (ejtsd: sziőr dö szivrak) - ki tudja miért - kereket szerelt a kezébe került rúd végére, majd ráült és futkározni kezdett vele. Kormány nélküli játékos eszközét kanyarodáskor egyszerűen felemelte, és a kívánt irányba fordította, azután pedig továbbhaladt vele. Találmányát célérifére-nek (ejtsd: szelerifer), gyorsjárónak nevezte el."

Bálint Sándor - Szeged-Alsóváros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Tombácz ​János meséi
Az ​újjászületett magyar népmesekutatás nagy eseménye Tombácz János tanyai szegényparaszt meséinek megjelenése. A mesemondó a szegedi táj szülöttje. Ösztönös szerkesztőkészségével, előadói biztonságával, szemléletességével a legnagyobb magyar mesemondók közé tartozik. Mesekészlete felöleli és összeötvözi az ősi magyar mesevilágot és az európai ponyvairodalmat, a templomi példázatot és a csintalan történetet. Otthonosan szövögeti tovább a népi epika jellegzetes szegedi témáit: a boszorkányhistóriákat és Rózsa Sándor viselt dolgait. Fölfrissíti a mesélés hagyományait, és újjákölti az élőszavas tradíciót és az olvasott mesekiadványokat. Ritkaságszámba megy az, hogy Tombácz meséit betegágyán naiv, jó képzelőerőről valló rajzokkal illusztrálta. Kiadványunkban bemutatunk ezekből néhányat. Elnyerte a népművészet mestere címet, így meghívások révén szerte az országban jól ismerik. A gyűjtés és szöveggondozás munkáját Bálint Sándor, a szegedi múlt és népélet nagy ismerője végezte. Gondja volt arra, hogy a gyűjtemény minél hitelesebben megörökítse a mesemondó ízes stílusát. A mesék tipológiai meghatározását Dömötör Ákos végezte el.

Bálint Sándor - Ünnepi ​kalendárium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Magyar ​autó
A ​zsebkönyv röviden ismerteti a hazai személyautógyártás történetét Csonka János konstrukciójától a csúcstechnikát képviselő győri Audiig. Bemutatja az iparág kialakulásának, fejlődésének főbb állomásait, az egykor híres autógyárakat, de nem felejtkezik el a "hungarikáról", a nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gépkocsikról sem. Az illusztrációk jól mutatják a magyar típusok széles választékát.

Bálint Sándor - Motorkerékpárok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Szeged ​városa
Bálint ​Sándor Szeged városa című kötete 1959-ben látott napvilágot, s mindeddig nem követte új kiadás. A könyv Szeged városképi fejlődésének, továbbá képzőművészeti, főleg pedig építészeti múltjának és sorsának első folyamatos, összefoglaló tárgyalása. Bálint Sándor a tudományos követelmények mellett szem előtt tartja szélesebb olvasóközönség érdekeit, ugyanakkor azonban számít a szakemberek érdeklődésére is. A könyv választékos illusztrációival is bizonyára eléri célját: Szeged nemcsak gazdag népéletével, íróinak nagy hírnevével, hanem eredeti városképével, művészeti szépségével is méltó a művelt magyarság különös figyelmére, szeretetére.

Bálint Sándor - Autózásunk ​hőskora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ez ​a szótár több mint harminc esztendős munka gyümölcse. Gyűjtői helyzetem kétségtelenül kedvező volt. Törzsökös szegedi, alsóvárosi parasztszülék gyermekének születtem, tehát a szegedi népnyelv anyanyelvem. Művem forrása elsősorban alighanem én magam vagyok. Öregek között nevelkedtem. Gyermekkoromban még olyan jelenségeknek lehettem tanúja, amelyeket az első világháború teljesen elsöpört. Kapcsolataim azóta sem szakadtak meg egy pillanatra sem a szegedi nyelvi hagyományokkal, a tájszólás közösségével. A szegedi népnyelvvel tudatosan egyetemi éveim legelején kezdtem foglalkozni. A gyűjtést azóta is állandóan, ha nem is mindig rendszeresen folytattam. Egy és más meg is jelent belőle. Az anyag szótári feldolgozásához 1949 tavaszán fogtam hozzá. Mint ismeretes, már van több, egyetlen tájegységről gyűjtött szótárunk. Először Csűry Bálint munkája, a Szamosháti Szótár jelent meg. Ezt követi mindjárt Wichmann György Csángó szótár-a, helyesebben szógyűjteménye. Végül legújabban jelent meg Kiss Géza műve, az Ormánysági Szótár, amelyet Keresztes Kálmán gondozott és egészített ki. Ez utóbbi szegedi szempontból azért is jelentős, mert ö-ző vidék szóanyagát dolgozza fel, és sok érdekes hangzásbeli és szóföldrajzi analógiát nyújt. Mindhárom kiváló munka értékét hangsúlyozva, és módszertani tanulságaikat már itt is hálásan elismerve, csak arra szeretnék rámutatni, hogy szerkesztőiknek helyzete könnyebb volt az enyémnél. Olyan társadalom szókincsét dolgozták fel ugyanis, amely foglalkozását és népi műveltségét tekintve sokkal egységesebb, homogénebb és egyszerűbb Szeged népének társadalmi és szellemi, földrajzi és gazdasági sokrétűségével, nyelvi gazdagságával szemben. A szegedi szókincs felgyűjtése tehát kiterjedt és szövevényes munka, de éppen ezek a nehézségek kétségtelenül fokozzák a feladat érdekességét és bizonyára fontosságát is.

Bálint Sándor - Barna Gábor - Búcsújáró ​magyarok
Hatalmas ​anyaggyűjtést tükröző, összefoglalás igényével írt úttörő munka. Nemcsak néprajzi, hanem általános kultúrtörténeti szempontból is nagy jelentőségű. Célja: feltárni és ismertetni a búcsújárás vallási, kultúrtörténeti, társadalmi vonatkozásait a magyarság életében, történeti változásaiban a kora középkortól kezdve napjaink búcsújáró gyakorlatáig. A legrégibb időktől a XIX. századig elsősorban írásos forrásokra támaszkodik, történeti módszerű munka, a múlt századtól kezdve egyre több a néprajzi szempontú leírás és anyag. Ennek zöme Bálint Sándor és Barna Gábor saját gyűjtése. Igen sok kapcsolata van a helytörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, népköltészeti, orvostörténeti és szociográfiai kutatásokkal, illetőleg e tudományágak szempontjait is érvényesíti az összegzésben. E tanulmány jelenlegi tudásunk összefoglalója, megfelelő alapot jelent az elkövetkező kutatások számára. A könyvet közel háromszáz dokumentum értékű fénykép, számos színes tábla és térkép illusztrálja.

Bálint Sándor - A ​hagyomány szolgálatában
"Válogatásom ​majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást" - írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a "szögedi nemzet" hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.

Bálint Sándor - Versenyautók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Autók
1979 ​- Grafikus Mandel Tamás Tartalom: Benz, 1886; Daimler, 1886; Peugeot, 1892; Benz, 1894; Renault, 1898; Oldsmobile, 1899; Nesselsdorfer, 1900; Csonka, 1900; Mercedes, 1901; Benz, 1902; Phönix, 1905 Rolls-Royce, 1906; Itala, 1907; Fiat, 1907; Csonka, 1909; Győr, 1910; Marta, 1911; Renault, 1911; Laurin-Klement, 1913; Rába, 1914; Ford T, 1915 Lancia, 1922; Alfa Romeo, 1924; Magomobil, 1924; Fejes, 1925 Austin, 1927;Magosix, 1928; Weiss Manfréd, 1929; Hispano Suiza, 1935 Fiat Topolino, 1937; DKW F-7, 1938; Steyr 55, 1939; Bentley, 1941 ZISZ 110, 1946; Moszkvics 401, 1947; Skoda 1101, 1947; Tatra 87, 1948; Pobeda, 1948; Volga M-21, 1954; Citroen DS 19, 1955; P 70, 1955 Fiat 500, 1957; Moszkvics 407, 1958; Morris Mini Minor, 1959; Jaguar E, 1961; Renault 16, 1965 Ferrari Dino, 1966; Volkswagen, 1967; Moszkvics 412, 1967; NSU RO 80, 1967; Volga GAZ 24, 1968; Polski Fiat 125, 1968; Datsun Cherry, 1970; Skoda 100, 1970; Wartburg 353, 1970; Tatra 613, 1971; Lada, 1971; Trabant 601, 1971; Dacia 1300, 1972; Polski Fiat 126, 1974; Rover 3500, 1976; Buick Riviera, 1976; Mercedes 280C, 1977

Bálint Sándor - Karácsony, ​húsvét, pünkösd
Jelen ​munka az esztendő szakrális hagyományvilágáról szóló, negyedfélezer gépelt oldalra tehető kéziratunknak kiemelt, de szervesen összetartozó része: az egyházi év legnagyobb ünnepeihez, lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devociónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése. Mindenütt a néprajzi humanizmus szellemében iparkodtunk ezt a világot a maga felekezetközi (interconfessionalis), illetőleg népközi (interetnikus) változatosságában bemutatni, amennyire már és még lehetséges. A munka nagyon is megérett az aratásra. Pótolnia kell a szakkutatás egyenetlenségeit és hiányait. Meg kell örökítenie, amit a jozefinista papi szellemiség, továbbá századunk nagy gazdasági és világnézeti forrongása, végül napjainkban a II. vatikáni zsinat liturgikus újításai elmúlásra ítéltek. A szakrális népi hagyományvilág kutatása nálunk mindig mostoha gyermeke volt a profán néprajznak, művelődéstörténetnek, de az egyházi tudományosságnak is. Mi magunk azt a képet szeretnénk teljesebbé tenni, amelynek körvonalait a Népünk ünnepeiben rajzoltuk meg. E kísérletnek, elindulásnak szánt könyvünk (1938) már régen elfogyott. Jelen, módszerében kiérleltebb, és sokrétűbb, dokumentációjában pedig sokkal gazdagabb munkánkban elvileg nem korlátozzuk magunkat egyedül a magyar, latin szertartású katolikus nép világára. Idézni, rendszerezni iparkodunk a többi magyar görögkatolikus és protestáns szakrális kultúrák hagyományait is, bár e körben kellő idő híján alig volt módunk alaposabb kutatásokat végezni. Itt elsősorban csak a még szűkösen feltárt és közzétett eredményekre támaszkodhatunk. Nem mondhatunk le a mellettünk, részben közöttünk élő népek rokon megnyilatkozásainak, vagyis az interetnikus párhuzamoknak számbavételéről sem. Tisztában vagyunk azonban vele, hogy népközi dokumentációnk nemcsak a magunk szerény, személyes vizsgálati lehetőségei miatt, hanem főleg a kutatás jelen állapotában nagyon is esetleges és további szívós munkával még derekas kiegészítésre szorul. Semmiképpen sem dicsekedhetünk enciklopédikus teljességgel, de az eszmei, virtuális összefüggéseket részben talán mégis sikerül érzékeltetnünk. Hitünk szerint azonban megkönnyíti az áttekintést, mert elárulja a hiányokat és ezzel majd segítségére lehet az összehangolt közép-európai vizsgálódásnak. Így tehát egyszerre vállalkoztunk szintézisre és alapvetésre, illetőleg dokumentációra és értelmezésre.

Bálint Sándor - A ​szegedi nép
A ​legendás etnográfus, Bálint Sándor már klasszikusnak számító kötete időben és térben mutatja be a várost, s a szegedi népélet szokásvilágát. Rácsodálkozhatunk e sajátos, ízes nyelvet beszélő nép művészetére: dalaikra, költészetükre, meséikre.

Bálint Sándor - A ​szegedi paprika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók