Ajax-loader

Tillmann J. A. könyvei a rukkolán


Tillmann J. A. - A ​növekvő napok népe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tillmann J. A. - Szigetek ​és szemhatárok
"Környezetünkben ​egy korszak hever romjaiban. Nem állíthatjuk, hogy egészen túljutottunk volna rajta, hogy lezárult volna. Rángásai, működési zavarai némi elevenséget mutatnak: a végvonaglás vitalitását." Az európai ember a keresztény civilizáció talán legválságosabb korát éli át, egy kultúra végjátékát. A technikai arzenál példátlan fejlettsége s a világ lelki-szellemi elsilányulása együttesen jellemzik e kort, amit a szerző - nem kis iróniával - késő-újkornak nevez.

Tillmann J. A. - A ​Ladomi lelet
A ​Ladom határában folyó feltárás egy rejtélyes rendeltetésű kutatócsoport tárlóit, képi és textuális leleteinek gyűjteményét hozta felszínre. A későújkori eredetű archívum egy nomád nép – valamint részlegesen néhány környező népféleség – életének különféle területeiről származó megfigyeléseket, kutatási beszámolókat, tömörített szellemi és tárgyi emlékeket tartalmaz. Jóllehet a leletek egy része sérült, töredékes, a leírás-, elbeszélés- és leképezés-módok sokasága mégis egyedülálló teljességgel jeleníti meg egy későújkori kultúra kimeríthetetlen komplexitását. E leletegyüttes bepillantást enged a korabeli élet számos enigmatikus területére – a nomádok egyedülálló tárgyaitól kezdve hiedelem- és vágy-világukon át díszítőművészetükig; levelezésük mediálisan változatos rétegeitől halálvárásukig. E tárgyi és műfaji sokféleségben a nomád életvilág határozott íve, töredékekből kibontakozó teljessége rajzolódik ki.

Tillmann J. A. - Az ​eseményhorizonton túl
ESEMÉNYHORIZONT ​1. _(kozmológiai)_ Olyan határfelület, amin túlról jelek már nem érnek el a megfigyelőhöz. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. 2. _(hétköznapi)_ A médiafelületekből és hírhordalékokból képződött kaotikus torlasz, amely megakadályozza a látóhatár tágasságának tekintetbevételét. _(Nomád Nagyszótár)_

Tillmann J. A. - Távkertek
A ​távkertben - eltekintve a közepéből kinyúló robotkartól - nincs semmi különös; egy asztalon terül el, talaján apróbb-nagyobb növények élnek. Ezt a TeleGardent Ken Goldberg és munkatársai 1995-ben Kaliforniában alakították ki, és a Hálózaton keresztül a becsatlakozottak bárhonnan fel tudják keresni. Az installációba a résztvevők magvakat ültethetnek, locsolhatják azokat és követhetik fejlődésüket - mindezt egy ipari robotkar finom mozgásainak segítségével. A számos, mintegy napi ötezer "látogató" között sok a távkertész, ők sajátjuknak tekintik ezt a különös létesítményt; naponta felkeresik és gondozzák. A kertészkedés kérdéseit megbeszélendő "falugyűléseket" is tartanak, sajátos közösséget képeznek. E bio/technológiai mű - alkotói és méltatói szerint - ezáltal nemcsak a kert(észet)nek, hanem e világméretű közösségnek is tükörképe. Tekintettel arra, hogy eddig közel kétmillióan érdeklődtek e kert iránt, a megállapítás helytálló. A körülötte kibontakozó lelkesedés pedig híven mutatja e tükörképnek a sajátos színárnyalatait: a kertnek a World Wide Web révén történő elérhetősége, valamint a kart és a kamerát ellenőrző intuitív interface megalkotása révén a művészeknek sikerült a művet a közösség természetére vonatkozó éleselméjű reflexióvá változtatni - írja Peter Lunenfeld (Flash Art 96/3). A Wired, a technokultusz vezető lapjának cikkírója szerint a TeleGarden a művészek ama töretlen fáradozásának része, hogy a cyberspace-metafora segítségével feltárják az emberiség fejlődésének fokozatait (95/10). Warren Schultz, a Garden Design szerzője pedig arról ír, hogy lehetőséget nyújt a tapasztalt kertész számára a kertészkedés szellemének kutatására és a növekedés alapvető folyamatának megértésére... (96/12) Mindebből számomra, mint az interneten innenről szemlélődő és valamelyest tapasztalt kertész számára az előbbiektől eltérő következtetések adódnak. Ez a távkert kétségkívül a "világméretű közösség tükörképe", amennyiben híven mutatja az élet látszatával felruházott kultikus technológia mítoszának kiterjedését, hatását és működését. No meg felhasználóinak mentalitását, akik már csak közvetítőrendszereken keresztül igénylik az elemi és szerves érzékelését. Ehhez máskülönben elég kilépni a szabad ég alá vagy ültetni egy cserépnyi kertet. Persze, ami mesterséges, az zárt teret kíván, ezt már Goethe megállapította a maga korában, azóta pedig nagyot haladt előre - a bezáródás felé - a haladó világ. A kert és a kertészet ellenben valami egészen más. Ehhez nem is kell különösebben tevékeny kertésznek lenni, elég csak a körülöttünk lévő kerteket szemügyre venni.

Monory M. András - Tillmann J. A. - Ezred ​kezdet
A ​beszélgetések EZREDELŐ sorozatcímen kerültek a Magyar Televízió adásába. Csakúgy mint az EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK-ben, olyan személyiségek szólalnak meg, akik saját tudományuk kiváló művelői, és éberen követik a tevékenységi körük határain túl zajló folyamatokat is. A legkülönbözőbb területek jeles kutatóinak itt közreadott gondolatai pontosabb és teljesebb képet adhatnak civilizációnk állapotáról, és benne önmagunk helyzetéről. A tizenkét beszélgetés együttes megjelenése nyilvánvalóvá teszi rejtett összefüggéseiket is, az ezredforduló szellemi horizontjának sajátos mintázatát, E könyv megjelenése egyszersmind epilógus is: az 1991-ben elkezdett, és köze! száz gondolkodói bemutató televíziós sorozatot, a Magyar Televízió akkori alelnöke 2000. végén - szellemi életünk színe-javának határozott tiltakozása ellenére - megszüntette. Az itt megjelenő utolsó, Woff Lepeníes szociológussal rögzített beszélgetés már nem kerülhetett adásba.

Tillmann J. A. - Más-világi ​megfigyelések
„Utazni ​sokfelé és sokféleképpen lehet. Fiatalon valószínűleg feleannyit sem láttam volna, mint felnőtt koromban. Lévén, hogy a látásnak az értés az előfeltétele; azt észleljük, amire ki vagyunk élesedve. Különben csak felületek mutatkoznak; a többé vagy kevésbé egzotikus életmozi képei. Az utazó első benyomásainak foglya. Ez helyzetéből elkerülhetetlenül adódik, és még a hivatásos utazók esetében sincs másként. Alighanem ez a tapasztalat képezi az elsődleges indítékát annak, hogy lejegyezzük, mi tűnt fel utazás közben, mi esett meg velünk, és az írás során megkíséreljük a tájak, találkozások és történések megértését.” – Tillmann, J. A., filozófus, esszéista, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatója személyes hangvételű esszéivel szólaltatja meg a világot.

Tillmann J. A. - Merőleges ​elmozdulások
Az ​Iparművészeti Egyetem tanárának új könyve bemutatja az elmúlt tíz év hazai képzőművészetét, s annak viszonyát a nemzetközi művészeti mozgásokhoz. S a bemutatáson túl vállalja annak magyarázatát, hogy milyen világlátás alapozza meg a kortárs képzőművészetet.

Monory M. András - Tillmann J. A. - Ezredvégi ​beszélgetések
-Vajon ​különleges-e az az idõ, melyben élünk? -Áttekinthetõ-e még a 'fejlõdés' során folyvást átrendezõdõ világ? -Mennyire kerültünk közel a kozmikus kezdet, az élet keletkezésének vagy a tudat mûködésének megismeréséhez? -Átláthatóak-e a jelenleg zajló globális gazdasági és pénzügyi változások? -Fenntartható-e bolygónkon a dinamikus egyensúly állapota, úgy ökológiai, mint gazdasági vagy szocio-kulturális tekintetben? -Vajon képesek leszünk-e az egyre elodázhatatlanabbnak tûnõ önkorlátozásra? -Mennyire gyorsultak fel technikáink, és milyen hatással vannak ezek társadalmainkra? -Kik, honnan és hogyan irányítják világunkat? -Ellenõrizhetõk-e még a globalizálódó világunkban zajló folyamatok? -Milyen személyes konzekvenciákra, életstratégiákra vezethet mindez? Úgy tûnik, a bizonytalanság és tanácstalanság korát éljük. Az eddig érvényesnek látszó elgondolások kérdésessé, s fejlõdés eddigi útjai kétségessé kezdtek válni. A jövõre nyíló kilátások új gondolkodásra és új ethosz kialakítására késztetnek. A beszélgetéssorozat tudósai, gondolkodói, mûvészei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb és teljesebb képet nyerjünk civilizációnk állapotáról, világunkról, és benne önmagunk helyzetérõl. Miként talán ahhoz is, hol ér véget mai tudásunk, és mekkora az ismeretlen univerzuma körülöttünk. Ebbe a kötetbe az 1991 óta készült mintegy félszáz beszélgetésbõl válogattunk. Együttes megjelenésük nyilvánvalóvá teszi rejtett összefüggéseiket, az ezredforduló szellemi horizontjának egyedülálló mintázatát.

Kollekciók