Ajax-loader

Veress József könyvei a rukkolán


Veress József - A filmelemzés néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Glasznoszty
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Kozma Ilona - A szovjet film nagy korszakai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - A filmklubok szervezésének kérdései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Meztelen ​jel
A ​töprengés többnyire tömör mondatokat szül. Lakonikus tömörséggel akkor ír az ember, ha gyanítja, a szavak gyorsabban kopnak, mint a gondolatok. Ebben a könyvben a szerző azt sugallja, hogya szavaink akkor nyerik vissza erejüket, ha mögöttük ott áll valaki a teljes személyiségével, mert hitelét egyedül az eddigi töprengésel, oktatói pályája, tudományos munkássága adja. Lehet ugyanis gazdaságról, demokráciáról, politikáról, az Európai Unióról, sportról, globalizációról, Liska Tiborról, fogyasztóvédelemről, krimiről és bűnökről, korrupcióról, tudásról, nyugdíjról úgy is írni, hogy az ember felismeri a valóság és a tudás közti feszültséget. A töprengés folyamatos gondolkodás: a szerző ebben a könyvben azt mutatja meg, hogy a tudás kérdésekből, és bevételekből, tapasztalatokból, megfigyelésekből, kutatásból és felismerésekből áll. De ennek a tudásnak mindig van alanya, aki részese a valóságnak. Azoknak ajánlom a könyvet, akik nemcsak a gondolatra, de a szerző egyéniségére is kíváncsiak.

Csala Károly - Veress József - Filmkalauz
Balázs ​Béla felszólítása még mindig időszerű: "értenünk kell a filmhez, a hozzáértő műveltség irányító ízlésével felkészülve, hogy ne legyünk kényre-kedvre kiszolgáltatva korunk legsajátosabb nagy szellemi befolyásának, mint valami oktalan elemi hatalomnak". A mozibajárók száma az ezredfordulóra megcsappant, filmet azonban szinte mindenki néz. Éppen ezért kívánatos, hogy igényesen tudjunk választani a filmtörténet különböző korszakainak és alkotóinak ismeretében, s képesek legyünk eligazodni az eltérő értékeket képviselő művek tengerében. A világon mindenütt kedvelt filmguide-kiadványtípusnak ez a hazai premierje. Összeállításunk a filmkedvelők tájékozódását szolgálja.

Veress József - A ​magyar film története
A ​magyar film történeteA magyar film története 1896-ban veszi kezdetét. A Lumiére testvérek filmjeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották az első magyar filmszínházat, az Okonográfot, ahol francia gépeken Lumiére-filmeket vetítenek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azonban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés hiányában bezárt. A filmvetítések azonban elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten...

Veress József - Grigorij ​Csuhraj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Mihail ​Romm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Filmrendezők ​arcképcsarnoka
Filmrendezők ​életének, munkásságának rövid összefoglalója.

Veress József - 200 ​film
ELŐSZÓ I. ​Klasszikus némafilmek II. A hangosfilm diadalra jutása III. Fegyverek közt sem hallgatnak a múzsák IV. Új témák, új sikerek a háború után V. A felszabadult magyar film két évtizede VI. Modern törekvések a filmművészetben VII. Bestseller, szuper, horror, kommersz, giccs és vidéke

Veress József - Kovács ​András
Veress ​József jóvoltából most (először) magyarul is olvashatunk kismonográfiát Kovács András filmrendezőről. A tizennégy fejezetből álló kötet lehetőség arra, hogy hézagos tudásunkat valódi ismeretekre cseréljük. Szigorú időrendiség lesz kalauzunk a megismerésben. A precizitás és a vélemények ütköztetésének elve vezérelhette Veress Józsefet, amikor – az „egy fejezet egyenlő egy film” tagolásban – a művek egyenkénti vizsgálatánál a rendezői nyilatkozatot és a szakkritika megállapításait saját véleményével szembesíti. Ez a módszer következetesen végigvonul a könyvön. (Egyes fejezeteinél azonban a szerző rovására, hiszen a megjegyzések, ellenérvek nélküli terjedelmesebb rendezői interjúk, sajtókritikai idézetek esetében puszta közvetítői szerepre kárhoztatja magát. Az idézetek halmozása talán éppen a Kovács András-i életművet megalapozó filmnél, a Nehéz emberek bemutatásánál a legszembetűnőbb.) Varga András

Veress József - Nyikita ​Mihalkov
Szülei ​Szergej Vlagyimirovics Mihalkov és Natalja Koncsalovszkaja. 1963-1966 között a Scsukin Színiiskolában színészetet tanult. 1971-ben szezett diplomát a moszkvai Filmművészeti Főiskola rendező szakán, Mihail Iljics Romm tanítványaként. 1958-tól filmstatiszta volt. 1961 óta filmrendező. 1968-ban rendezte első filmjét, a Hazajövőket. 1974-ben készítette el első önálló filmjét, ami az Idegenek között volt. Egy évvel később A szerelem rabja című filmje a régi filmforgatásokat mutatta be. 1977-ben az Etűdök gépzongorára című filmjével elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját. Az 1987-ben készített Fekete szemek című filmje is nagy sikert aratott. Az 1994-es Csalóka napfény című filmjéért Oscar-díjat kapott. 1995-től duma-képviselő. 1997-től az Orosz Filmművészeti Szövetség első titkára. Wikipédia

Karcsai Kulcsár István - Veress József - Híres ​filmek - filmes botrányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók