Ajax-loader

Várnai Zseni könyvei a rukkolán


Várnai Zseni - Nem ​volt hiába
Várnai ​Zseni önéletrajzi ciklusának e kötete a második világháború éveinek és a felszabadulás idejének krónikája. A könyv első részében - mintegy kipillantásként a nagyvilágra - Párizsban tanuló leányának élményein keresztül megeleveníti a németek megszállta Párizs és egy minden támasz nélkül idegenben élő leány nehéz mindennapjait, a francia ellenállók küzdelmeit. A kötet második felében Várnai Zseni a résztvevő hitelességével mondja el az ún. "Várnai-csoport" antifasiszta küzdelmeit a megalakulástól a csoport felmorzsolódásáig, illetve az üldöztetés ezer veszélyein át saját maga és Budapest felszabadulásának első napjáig. A színes, eleven és sok, a korra jellegzetes mozzanatot felölelő emlékezés önállóan is kerek egészet alkot.

Várnai Zseni - Üldözött ​versek
Huszonöt ​évvel ezelőtt a fehér-terror máglyára ítélte könyveimet, azóta mindig üldözött verseket írok és üldözött voltam magam is. A német megszállás alatt zúzdában vetették minden meglévő kötetemet, kézirataim különböző rejtekhelyeken vesztek el s részben magamnak kellett megsemmisítenem őket, mikor üldözőim már az ajtómon dörömböltek.

Várnai Zseni - Élők, ​vigyázzatok!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Az ​igazlátó király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Vers ​és virág
Már ​a szülőföld - a Bakony-széli Nagyvázsony - gazdag útravalóval, a valóságra ébresztő mesékkel látta el a leendő költő tehetséget. Várnai Zseni ugyan színésznőnek készült, meg is szerezte a színiakadémiai diplomát, de nem lépett színpadra. Férje - az ugyancsak költő Peterdi Andor - révén került a munkásmozgalomba. Verseit rendszeresen közölte a Népszava. 1914-ben, Révész Béla előszavával jelent meg első kötete, melyet két-három évenként követett egy-egy újabb. "Proletár-költőnő program nélkül, mert proletár életet él" - állapította meg róla a Nyugat-mozgalomhoz tartozó kortárs, minő - bizonyításul - az Altató-t emelte ki - "egy fáradtságtól részeg anya rajongó és álmos dalát", mely épp az egyszerűségével hódít. Az ellenforradalom első éveiben hallgatásra kényszerült, majd mitológiai történetekbe, himnikus énekekbe, látszatra ártatlan dalokba rejtette forradalmi mondandóját. 1943-44-ben antifasiszta csoport élén állt. 1942-ben antifasiszta csoport élén áll. 1942-ben kezdte el írni önéletrajzi regényét (Egy asszony a milliók közül címmel), melyet a hatvanas évek tapasztalatainak segítségével formált egységes egésszé. Kötetünk az életmű-sorozat második kötete: az 1945 óta írt versek gyűjteménye. Szinte mindegyik darabját az egyén és a történelem erőpróbáit egyszerre látható, illetve a múlt döbbenetes eseményeit mementóként idéző asszonyi érzés hatja át, mely már a pálya kezdetén több volt a napi gondok, örömteli elcsodálkozások, változatos - s nemegyszer szívszorító - családi események puszta leírásánál. Várnai Zseni mindig együtt küzdött, érzett, gondolkodott a jobbító szándékú emberekkel, s 1945 után természetes közvetlenséggel jegyezte a megváltozott világ hangjait. Lankadatlan figyelemmel kísérte korunk hősies vállalkozásait, s nézett az "örök emberi sors" mélységeibe is. A változások merész önvizsgálatokra ösztönözték: az élet értelméről, illetve annak elhárítandó akadályairól szóló szenvedélyes vallomásokra. A szabadságról, békéről éneklő költőnő legfőbb érdeme, hogy "legszemélyibb" élményeit az emberiség magasrendű eszményeivel képes társítani. Kosztolányi figyelmét - a korai Várnai versek olvasásakor - a "nőies kihívás mögött tartalom" ragadta meg. Ugyanez mondható a későbbi költeményekről is. A történelmi haladás és a lelki fejlődés közös igazsága sugárzik belőlük: az anyai ösztönösség, féltés és a forradalmi akarat mindent átható, átformáló ereje.

Várnai Zseni - Borostyán
Jobbára ​új verseket tartalmaz a költőnő új kötete; az elmúlt tíz év kiadatlan verseit. Az immár fél évszázados, tetterős akarásokban, örömökben és szenvedésekben, csalódásokban és újjápezsdülésekben gazdag életműnek egy csendesebb, eltűnődőbb szólama zeng most fel, amelyben az öregedés tiszta hangjai fogalmazódnak meg. Akár a borostyánba kövült mozgás, úgy villan elő a napi élmények mögül a múlt megannyi emléke, képe, de ez a megdermedés, ez a ragyogó mozdulatlanság csak látszólagos, s nem a vigasz szerepét tölti be, hiszen a költőnő olyan eleven kíváncsisággal vizsgálja önmagát, s olyan természetesen töltekezik meg a való világ élményeivel, hogy méltán érezheti, s érezhetjük: ez a vallomás-sorozat az elmúlás feletti értelmes, emberi győzelem szép dokumentuma. A kötet utolsó darabja, az 1955-ben alkotott Varga Eszter föltámadása, amelyet az olvasó más kiadványokban már olvashatott, a felszabadulás előtti hónapok világát eleveníti fel, vagyis a költőnő élete egyik leghősibb szakaszának állít emléket.

Várnai Zseni - Sorsod ​foglya vagy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Nyugtalan ​madár
A ​költő vallja magáról: A _Nyugtalan madár_, amely már sötét hajnalban fölver énekével, talán nem más, mint az én zaklatott szívem, mert még mindig versekben élek, és verseket álmodom. [...] Ebben a könyvemben legújabb verseimmel találkozik az olvasó. A megváltozott idők hangjai ezek. A csillagok útján követik korszakunk héroszait, de ugyanakkor az örök emberi sors mélységeibe néznek az örvénylő idő sodrában.

Várnai Zseni - Ének ​az anyáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Fekete ​bárány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Az ​Örömök Kertje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Áldott ​asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Vörös ​tavasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Egy ​asszony a milliók közül
Ebben ​a trilógiában önéletrajzom egyesített köteteit - Egy asszony a milliók közül, Fényben, viharban, Nem volt hiába - nyújtom át az olvasónak, és be kell vallanom, hogy a sors nagy ajándékának tekintem, hogy ezt megtehetem. Mikor a harmadik kötet utolsó fejezetét is papírra vetettem, azt hittem: befejeztem életem regényét. Úgy véltem, hogy eleget tettem élőknek és holtaknak, amikor emlékezésem és képességem szerint leírtam azt a keveset, amit egyik ember a másikról, az életről, világról tudhat. Majd ráeszméltem, hogy nincs még befejezve semmi, nem is lehet, míg élek, míg perceim tovább hullámzanak a végtelen időben. Írás közben sokszor meg kellett pihennem, mert nagyon elfáradtam, míg újra végigjártam az úttalan utakat, és egyre csodálatosabbnak éreztem, hogy élek. Ma is szinte álomszerűnek tűnik, hogy volt erőm megküzdeni az apokaliptikus évek szörnyeivel, de bátor emberek, akik velem egy célért harcoltak, megvédték életemet. Így történt, hogy megértem az új korszakot, s megláttam a vértengerből kiemelkedő új világot. E pillanatban is minden idegszálammal érzem, ami földön és égen történik, s együtt harcolok a békéért és igazságért harcolókkal. Erről vallok e könyvemben is. Este, ha fölnézek a csillagos égre, arra gondolok, hogy mi emberek is az égnek egy csillagán élünk, egy bolygó égitest szülöttei vagyunk. Mióta pedig űrhajók száguldanak a föld körül, s az emberi szellem a tér magas köreit ostromolja, már azt is tudjuk, hogy föntről visszatekintve, tágabb hazánk, a Föld, tündöklő kék fátyolburokban lebeg az éjsötét térben, mint az ég egyik legszebb csillaga... Holnapra talán már, mint a Béke csillaga. "Szeretnék élni, énekelni még, érted, bimbózó, új testvériség, s rólad, te sárból, fényből ötvözött újhodó föld a csillagok között!"

Várnai Zseni - Idő ​Heroldja
Ezzel ​a gyűjteményes kötettel – 1911 és 1944 között írt versekkel – indul Várnai Zseni életművének kiadása. Jellemző vonása az egyén és a történelem erőpróbáit egyszerre láttató, összetett anyai érzés, mely a pálya kezdetén is több volt a napi gondok és örömteli elcsodálkozások puszta leírásánál. Az 1912 májusában született Katonafiamnak, melyet a költőnő a munkássztrájk melletti kiállásnak szánt, a háború elleni tiltakozássá, majd az őszirózsás forradalom egyik leghatásosabb dokumentumává nőtt; refrénje szállóigévé: „ne lőj fiam, mert én is ott leszek!” Kosztolányi figyelmét – korai Várnai-versek olvasásakor – a „nőies kihívás” mögötti tartalom, a természet nagy titkaival kötött szövetség ragadta meg. A fejlődés igazsága – mint az emberség kritériuma: hogy az anyai ösztönösség, termékenység nem tűri a pusztulást, a tej pedig édestestvére a vérnek… „Proletár-költőnő program nélkül, mert proletár életet él” – állapította meg a Nyugat-mozgalomhoz tartozó kortárs költő. És mindenekelőtt az Altató-t emelte ki – „egy fáradságtól részeg anya rajongó és álmos dalát”, mely épp az egyszerűségével hódít.

Várnai Zseni - Tündérkert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Zseni - Örömök ​Kertje
Ezeket ​a meséket régen írtam, talán nem is azzal a gondolattal, hogy könyv legyen belőlük, inkább azért, hogy két kisfiamnak a magam módján mesélhessek. Ők megszerették ezeket a meséket, és esténként, mikor kis ágyuk mellé ültem, már maguk kérték az Igazlátó királyt, a Balga óriást, vagy az Örömök Kertjét. Mielőtt elaludtak volna, mindig kérdezősködtek a kis Péterke vagy Jánoska sorsa felől, és nagyon boldogok voltak, mikor megtudták, hogy kalandos vándorútjuk sok-sok viszontagság után szerencsésen végződött.

Kollekciók