Ajax-loader

Gergely Mihály könyvei a rukkolán


Gergely Mihály - A ​háborúnak nincsen vége
Egy ​rendõrtiszt elmeséli egyik drámai nyomozását, amely saját életének megrázó fordulatához kapcsolódik.

Gergely Mihály - Röpirat ​az öngyilkosságról
Gergely ​Mihály 1921-ben született, munkásként kezdett el írni, újságíró lett, regények, elbeszélések, publicisztikai művek sora bizonyítja tehetségét és elkötelezettségét. Talán mégsem túlzás, ha legjelesebb, legnagyobb horderejű műveként a Röpirat az öngyilkosságról-t ismerik, azt a megrázó erejű szociográfiát, cselekvést, társadalmi összefogást sürgető kor- és kórképet, mely 1972-ben, illetve 1981-ben jelent meg a Medicina Könyvkiadónál. Most harmadik, bővített kiadása ennek a műnek nemcsak hitelét, humánus érvényességét bizonyítja, hanem továbbra is sajnálatos aktualitását. A Röpirat-ban jól megfér egymással tudomány és szenvedély, dokumentum, riport és publicisztika teljes eszköztára. Mint a harmadik kiadáshoz írt előszavában írja a szerző: "Az öngyilkosság, mind erősebben összefonódva más deviáns magatartásformákkal, az utóbbi negyedszázadban emelkedő, terjedő irányzatot mutat világszerte, Magyarországon is. E társadalmi jelenségkör súlyosbodásával megszaporodtak a róla szóló publikációk, az ilyen témájú munkák végén egyre hosszabb az irodalomjegyzék. A könyvesboltokban mégsem találhat a tájékozódni kívánó, saját konfliktushelyzetében némi segítséget remélő ember megfelelő olvasmányt. Még az antikváriumokat sűrűn böngésző, szenvedélyes gyűjtő is ritkán bukkan rá egy-egy korábbi kötetre. E tények késztettek arra, hogy javasoljam a Kiadónak Röpirat-om újabb kiadását..."

Gergely Mihály - Mi, ​gyalogrendűek
Egyes ​emberek a közösségek létmélységeiből meríti témáit Gergely Mihály a Kiáltás jegyzetrovatába. Leggyakrabban gyalogrendű sorstársai reményeiről, megcsalatásairól, düheiről ír. És az önpusztító emberi nem halálos fenyegetettségeiről, az országnyi meg a GLÓBUS-kormánykeréknél tolongók tehetetlenségeiről, kontárkodásairól. A XVI. századi Németalföldön élt Pieter Bruegelnek a könyv borítóján megidézett, a Vakok című műve borzongatóan sugallja a tízmilliós állatvilág legkülönösebb egyede, az ember útjának (vak vezet világtalant!?) tragikomikusságát. Az ötéves kisTOTÁL rovat első százhuszonnyolc írásából válogatott hetven egy TOTÁL-kép erejével rajzolja elénk a KOR-t, melyben élnünk adatik.

Gergely Mihály - A ​Kozmosz 15. törvénye
Egy ​barátságos, távoli űrcivilizáció polgárai, a zünök érzékelik, hogy valahol a Naprendszerben termonukleáris robbantások folynak. Vezetőségük elhatározza, hogy felderíti a detonációk természetét, és ha a helyzet veszélyei úgy kívánják, beavatkoznak a visszafordíthatatlan folyamatokba is. Hamarosan kiderül, hogy a nukleáris öngyilkosságra készülő bolygó nem más, mint a Föld... A zünök képviselői tudósokkal veszik fel a kapcsolatot, de rövidesen terroristákkal és a pusztításban, rombolásban érdekelt megbízóikkal találják magukat szembe... A világ közvéleményét ettől kezdve fantasztikusnál fantasztikusabb események tartják lázban, mindaddig, amíg a zün-expedíció küldetése véget nem ér. A Kozmolingvo rövid történet egy sci-fi író és Töpike, a különös űrlény találkozásáról, egy kommunikációs forma születéséről.

Gergely Mihály - Rácsok
Egy búcsúlevél a sok közül,híradás egy megfeneklett életről a sok közül-Gergely Mihály VASÁRNAP A RÓZSÁK TERÉN című riportjából.

Gergely Mihály - Örvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Mihály - Bruegel ​varázslatai
Van ​egy századokkal ezelőtt élt festője a világnak, aki ma is hódít: mind több hívet, sőt rajongót szerez magának évről évre. Ezt a művészet, Pieter Bruegel mestert (1515-30?-1569) paraszt-Bruegelnek nevezik sokan, s remekművei közt csakugyan számos falusi tárgyú kép van. De hogy ő maga a paraszti világból emelkedett volna ki? E könyv szerzője magukról a Bruegel-képekről "leolvasott" érvekkel oszlatja a festő alakja köré font képzelgéseket. Elvezeti az olvasót a 16. század második felének Németalföldjére, s ott leli meg az igazi Bruegelt: a kor nagy műveltségű, széles látókörű polgárát, aki gyűlöli országának idegen elnyomóit, szívből vonzódik viszont a hazai tájhoz és néphez. Roppant éles szemű megfigyelő létére a fantasztikum is erősen csábítja, főleg Hieronymus Bosch félelmetes alakjai. Sikeresen megteremti mégis a maga szuverén festői világát, ahol jól megfér együtt eszményi szép és groteszk, vaskosan valódi és allegorikus, természeti és emberi, hétköznapi és ünnepi. Szerzőnk példás felkészültséggel ír minderről. Látni tanít: felfedezni a Bruegel-képeken mindazt, ami első látásra még rejtve marad. S érteni tanít: megfejteni a Bruegel-varázslat titkait. Könyvében 16 színes és 24 fekete-fehér reprodukció ad ízelítőt az életmű legjavából.

Gergely Mihály - Életünk, ​halálunk
Gergely ​Mihályt a Diósgyőri Vasmű nevelte. A nehéz munkát s nehéz sorsukat viselő kohászok közül indult el irodalmi pályafutása. Jól ismeri tehát a munkások múltbeli és mai életét is. Novelláiban és regényeiben egyaránt a szülőföld, a gyerekkori környezet élményei s emlékezetes benyomásai elevenednek meg. De nem hagyatkozott csupán személyes emlékeire. A szociográfikus valóságfeltárás is azért izgatta, mert a cáfolhatatlan igazság összetevőire akart rátalálni. A Józsáék című családregény több nemzedék életútjával akarja megismertetni az olvasót. Első része 1958-ban jelent meg. A történet egy olyan munkáscsalád sorsába enged betekintést, melynek tagjai végigélték s harcolták az első proletárdiktatúrát, s akik a felszabadulás után immár felelősséget, irányítást vállalva kerültek ismételten nehéz helyzetbe. Az Életünk, halálunk ennek a ciklusnak a folytatása, de olyan önálló regény, amely már ennek az új értelmiségnek, a második nemzedéknek a történetét mutatja be. Ezeknek a sokat tapasztalt embereknek a megváltozott életmódjáról, vezetési, politikai és morális gondjairól szól. Egy "elítélt" szerelem ábrázolásán keresztül ismerhetjük meg a regény hőseit, s ebben a szenvedélyes-indulatos szerelemben tárulnak fel az emberi, a személyes gondok éppúgy, mint közéletünk elgondolkoztató problémái.

Gergely Mihály - Julika
Nehéz ​egy faluról felkerült kislánynak, akit sorsa idegen emberek közé vet. Nehéz beleszokni a nagyváros életébe, de még nehezebb az új emberek közt az „igazit”, az élettársat megtalálni... S mert mindez oly nehéz – ezért kísérjük együttérző érdeklődéssel Julika sorsát, aki darus lett Pesten. Az ő vívódását írja meg Gergely Mihály. Ki szereti Julikát igazán? Kire bízhatja rá az életét? Lévai Miklósra, a csinosképű, szórakoztató beszédű fiúra, aki minden módon kedveskedik neki? Vagy a hallgatag, befelé perzselődő Magos Gáborra, aki sötét emlékek terhét hordozza magában? Erre a kérdésre felel a regény és végigelemzi azt az érdekes lelki folyamatot, ahogy a nagyváros lüktető életritmusa magával ragadja Julikát s a képzeletét megtölti a gyárnegyedek jellegzetes képeivel. Ezek a képek tűnnek fel a regényben, és munkássorsok, melyek új életünk törvényeit tükrözik. A kisregényt Kass János illusztrációi díszítik.

Gergely Mihály - Hatalomvágy ​– halálveszély
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Mihály - Varsányi ​Pál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Mihály - Atlasz, ​mire rendeltettél?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Mihály - Költő ​és király
Gergely ​Mihály mondja új regényéről: "Mi történt volna, ha...? Gyakran csábít bennünket az a kérdés, hogy visszatérve akár közelmúltunk, akár a história tengerében elmerült évszázadok eseményeihez, szereplőihez, elfogadhatóbb, mert igazabbnak látszó magyarázatot találjunk az ismert, de érthetetlen, kegyetlenül tragikus, végzetszerű történelmi fordulatokra. A történettudósok legtöbbje történelmietlennek, a valóság realitásaival való naiv játszadozásnak minősíti ezt a módszert. De így van-e csakugyan? Nem akkor tévedhetünk-e nagyobbat, ha a lezajlott események értékelésekor nem vesszük sorra annak minden lehetséges indítékát, mozgatórugóját, ha nem tanulmányozzuk minden szereplő minden megvalósított cselekedetét és minden elvetett tervét, óhaját is? S még tovább: lehetséges-e valamely történelmi igazság pontosabb földerítése, ha mellőzhetőnek véljük az akkor fölbukkant, de elvetélt, sőt a meg sem kísérelt változatokat? Ha ügyet sem vetünk a megvalósult változatban ismertté lett szereplők mellett azokra is, akik más utat jelöltek meg jobbnak, helyesebbnek, kevésbé veszteségesnek? Ritka pillanata históriánknak a 15. század második fele, Hunyadi Mátyás kora, amikor olyan nagy emberek álltak a hatalom legfőbb posztjain, amilyen Mátyás, Vitéz János, Janus Pannonius és Váradi Péter volt. Ezért éreztem más korszakoknál alkalmasabbnak az ő életük drámai fordulataiban keresni a választ, a bennem s talán sokakban felmerülő mai kérdésekre."

Gergely Mihály - Ébredj, ​emberiség!
Az ​ember, az emberiség a maga több millió éves történelmi útján még sosem került olyan halálveszedelmekkel fenyegető helyzetbe, mint a XX. század végére. Már a puszta léte, megmaradása forog kockán. A XXI. század, a harmadik évezred küszöbének nagy reményekkel várt átlépése előtt másfél hónappal írom ezeket a sorokat, amikor sokan már szemükkel látják s eszükkel fölmérve élik át a XX. század "teljesítményeinek" késve érzékelt következményeit. A modern tudomány és technika révén az emberiség mintha az isteni teremtő hatalom részese lett volna, de a saját rövidlátásának és önzésének kiszolgáltatva. A mohón egyre kevesebb kézbe ragadott Hatalom önlelepleződései (a Profit - a maffia szférával összefonódva) talán az utolsó vészjelzések az emberi nem ébresztésére. Fajunk önpusztító hajlamából törhetett föl ez az egész földi szerves létezést megsemmisítésével rémítő Sátáni erő. Ennek a kivételesen életellenes hajlamnak a végzetes hatásaira már sokan figyelmeztették az egyes országok vezetőit s a XX. században sorozatosan életre hívott nemzetközi szervezetekéit. Majd minden nemzedékben voltak, akik idejében "leadták" a vészjelzéseket.

Gergely Mihály - Józsáék
A ​Józsáék szereplői egy nagy gyárváros lakói, munkások, munkásokból lett mérnökök, igazgatók, funkcionáriusok, pedagógusok, művészek.

Gergely Mihály - Vége ​a művészetnek?
Szerzőnk ​új kötete vitairatnak is nevezhető. Írásai a magyar művészet hagyományainak, sajátos értékeinek védelmében születtek. És abban a hitben, hogy a művészi értékeknek vannak és lesznek folytatói, megújítói, gazdagítói. Vagy valóban elpusztítható a művészet is? A kötet kiadását fontosnak tartjuk: ilyen hitvallásban fogant írások jó ideje nincsenek jelen a könyvpiacon.

Kollekciók