Ajax-loader

Jókai Mór könyvei a rukkolán


Jókai Mór - A ​leaotungi emberkék és más mesék
"Ez ​a Sándorka. No, ezt nem adom. Ez jól tanul; ebből papnak kell lenni; a második: ez lány, lány nem kell a nagyságos úrnak; a Ferencke: ez már segít nekem a mesterségben, e nélkül nem lehetek el; a Jánoska: lám, lám, ez meg a nevemre van keresztelve, nem adhatom oda; a kis Józsi, ez meg egészen az anyja. Ez volt az anyjának a lekedvesebbje... Úgy járt, hogy már a végére ért, mégsem tudott választani. Azután alulról kezdte felfelé; de csak az lett akkor is a vége, hogy ő bizony nem tudja, melyiket nem tudja, melyiket adja oda, mert ő valamennyit szereti." Így töpreng karácsonyestén a szegény cipészmester, mikor kilenc gyereke közül kéne egyet odaadni a gazdag embernek, hogy az úrnak felnevelje. Végül egyiket sem adja, mert nem tud választani, úgy szereti valamennyit. Mi is így vagyunk ezekkel a Jókai-mesékkel. Melyik a legszebb? Melyik a legjobb? Nem tudunk választani. De nem is kell. Hallgassátok meg, olvassátok el az egész szépséges Jókai-meséskönyvet.

Jókai Mór - Magnéta
"Tündér ​volt. A föld delejességének a szülötte. Igy mondta a reklám. Igy látta a publikum. Látta mint a két hemiszfériumon Chicagotól elkezdve Szentpétervárig. Égbenjáró tündér volt. Én is azok közé a százezrek közé tartozom, a kik lefizették a három frankot azért, hogy Magnétát a légben repülni lássák a hold felé, dusgazdag hajával előre, fölfelé emelkedve s aztán megint fejjel lefelé alászállni a földre s a kik aztán még egyszer lefizették a három frankot, - a kilépéskor a kasszánál, - egy momentfölvételü fényképért. Ötször megnéztem, mind az ötször megvettem a fényképét - más-más poseban. Most is megvannak nálam: bebizonyithatom velük, hogy nem álmodtam a tüneményt."

Jókai Mór - A ​szegénység útja / Egy ember, aki mindent tud
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​magyar nemzet története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok / Az arany ember
Szegény ​gazdagok 1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. Az arany ember Az aranyember mindmáig Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Szerzőjének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között. Tímár Mihály mintha csak tagadása volna a korábbi héroszoknak, de legfőképpen Berend Ivánnak. Jókait itt is a maga korának - az 1870-es éveknek - új embertípusa, a vállalkozó foglalkoztatja, de már kiábrándultan tekint rá, pályáját meghasonlásba vivőnek találja. A regény azért is hat immár egy évszázada változatlan erővel olvasóira, mert a szerelmi élet és ösztönvilág felnagyított, kisarkított alaplehetőségeit tárja fel.

Jókai Mór - Egy ​asszonyi hajszál
"Tudjuk ​jól, hogy annak a csodálatos növénynek, a minek asszonyi hajzat a neve, a mióta csak a költők belemesterkedtek a história-irásba, a legrégibb időktől fogva mindig akadt megdicsőítője. Berenice haját a csillagok közé fölemelték: a carthagói nők haja az utolsó « bellum punicum »-ban szerepelt, mint kézíjak idege. Egy ilyen tömör, ragyogó hajsátorért fellelkesülni nem is kell valami nagy fantázia: ez a márvány homlokól aláomló kuszált sugár-özön, a villanyosság rejteke, a hidegvérü philosophot is képes phantastává galvanizálni, ez a százezer húru hárfa, aranyból, ha szőke, aczélból, ha fekete : akárkit költővé avathat : azon könnyü játszani ; de a mi regényünk egyetlen egy szál hajról szól csak ; « egy » asszonyi hajszálról."

Jókai Mór - Novellák ​I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Költemények ​II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Gróf ​Benyovszky Móric
A ​XVIII. század leleményes hősének vagy hőstetteket véghez vivő kalandorának saját kezű életrajza halála után Angliában látott napvilágot. Tettei már életében lázban tartották a közvéleményt, így érthető, hogy a megjelenő önéletrajz valóban szenzációnak számított. Benyovszky Móric, a magyar származású nemes, korán elhagyta szülőhazáját, részt vett a lengyel nemesi felkelésben, majd fogságba esett. A cár száműzte őt Kamcsatkára, ahonnan kalandos úton sikerült néhány társával megszöknie. Ezernyi kaland után, alig negyvenévesen Madagaszkár szigetén halt meg 1786-ban. Jókai, miután lefordította az önéletrajzot, maga is kedvet kapott a téma megírásához. Az eseményekben valóban bővelkedő életútnak csak egy szakaszát, a száműzetés és a szerencsés megmenekülés történetét vetette papírra. Keze nyomán az életrajz mindvégig feszült, izgalmas történet lett, öregkori alkotóéveinek egyik jeles darabja. Benyovszky kivételes jellem: bátor és elszánt harcos, határozott vezéregyéniség, testi hibája ellenére is vonzó férfiú. A legváratlanabb helyzetekben is feltalálja magát, s ha kell, élete kockáztatásával is hű marad a szökésre szövetkező társaihoz. Romantikus történet, nem nélkülözheti a szerelmet: Benyovszky és Afanázia kapcsolatának bemutatása sok meghitt pillanattal gazdagítja a történetet.

Jókai Mór - Erdélyi ​képek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Targallyak ​/ Föld felett és víz alatt
Élt ​egyszer a krimiai félszigeten egy jámbor fiatal orosz pópa, a kit Athanáznak hívtak, azokban az időkben, a mikor még a Krimet tatárfejedelmek kormányozták. Ezek gyakori hadjárataikban a szomszéd kozákokkal hol ellenségek, hol szövetséges társak voltak. Mikor ellenségek voltak, akkor rabságra hajtottak a kozák népből egy sereget, mikor meg szövetségesek lettek, akkor a rabjaikat szabadon bocsáták. A rab kozákoknak azonban megtetszett a krimi jó gyümölcstermő vidék, nem tértek vissza az ős pusztáikra, ott települtek le, föld volt hozzá elég; s egészen meg voltak elégedve a sorsukkal. Több falujok volt már, úgy, hogy archimandritát is választottak; egy ilyen falunak (a minek a nevét Dobropolnak jegyezték fel), volt a pópája Athanáz, a ki még akkor fiatal, harmincz éves legény volt: fogadott fia az archimandritának, Nestornak, a ki a leányát is neki adta feleségül, a derék jó Helenkát. Athanáz a legboldogabb ember volt a kerek földön; mindene volt, a mit csak szem, száj és szív megkíván. Háza, ha csak fából volt is, de különb minden palotánál; mert ez a fa-ház tele volt boldogsággal, a palota pedig tele van nyugtalansággal, aggodalommal, irigységgel és búbánattal. Kis kertjében a háza mögött mindenféle gyümölcs termett, a minek a tatárok már abban az időben is nagy mívelői voltak, azoktól eltanulta a kertészséget s az volt egész szenvedélye, gyönyörűsége...

Jókai Mór - Tégy ​jót / Aki a szívét a homlokán hordja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Bokáczius ​kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Árpád ​és a magyarok őskora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Jókai ​Mór költeményei I-II.
Jókai ​Mór 50 éves írói jubileumára a Révai Testvérek 100 kötetben megjelentették az író összes műveit. A „nemzeti díszkiadás” öt évet vett igénybe. Az 1898-ban megjelent 98. és 99. kötetben Jókai költeményei foglaltatnak, először könyv alakban összegyűjtve. Fellelhetők benne szózatok, hazafias-, politikai-, elbeszélő-, leíró-, alkalmi- és humoros költemények, szatírák, furcsaságok, tréfák, ötletek és hangulatok. A verseket olvasgatva kiderül, hogy Jókai nemcsak kitűnő regényíró volt, hanem nagyszerű költő is.

Jókai Mór - Forradalmi ​és csataképek 1848- és 1849-ből / Egy bujdosó naplója
Jókai ​nagy becsvággyal, nem szűnő alkotókedvvel írta elbeszéléseit, s munkássága eltörölhetetlen nyomot hagyott szépprózánk történetében ilyen vonatkozásban is. Derűs életképei, csattanósra hegyezett anekdotái nélkül nemcsak Mikszáth művészete elképzelhetetlen, hanem a századvég több, új utakat kereső novellistájáé (Gárdonyi, Tömörkény, Papp Dániel) is. Legendákat idéző, mesés hangulatú darabjai erős szubjektivitásukkal és elmosódó körvonalaikkal nemcsak a kortársi irodalomra hatottak, továbbrezgő hatásukra Cholnoky és az érett Krúdy írásaiban is felfigyelhetünk... A szabadságharcot követő évtizedben a Nábobot és a Kárpáthy Zoltánt kivéve nincs olyan regénye, mely versenyre kelhetne a Csataképek, Egy bujdosó naplója, Erdélyi képek vagy a Népvilág java novelláival.

Jókai Mór - Börtön ​virága és más elbeszélések
Aki ​elolvasta a Félistenek bolondságai, a Kertészgazdászati jegyzetek, a Csigák regénye, a Véres kenyér című hosszabb-rövidebb műveket vagy éppenséggel kötetünk címadó regényét, óhatatlanul szükségét érzi, hogy tovahessentse azt a közkeletű tévképzetet, amely úgy ábrázolja ,Jókai Mórt, mint valami nefelejcskék szemű, fehér szakállú, álmatag bácsikát, jámbor öregapót, aki andalító dajkameséket duruzsol az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc bukása után a vereségtől bénult, fájdalomtól elcsüggedt, a múltszépítés mákonya után sóvárgó nemzedékek fülébe... Nos, nem. Aki elfogulatlanul közelíti meg az életművet, egyre világosabban észleli: Jókai nem adagolt hasist vagy másféle drogot - a művészet vegytiszta gyógyszerével csillapította a szégyen és megalázottság kínjait, orvosolta a lélek sebeit, a nemzettudat sérelmeit, ahogy lelkiismerete parancsolta; ezért bukkan föl oly sokszor munkásságában a szabadságharc meg a Bach-korszak emléke. Megható és jellemző, hogy erről szól a legutolsó alkotása, a hattyúdala, a Börtön virága is.

Jókai Mór - Három ​regény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Levente ​/ Utazás egy sirdomb körül
_Levente_ Jókai ​a honfoglalással kapcsolatos elképzeléseit örökítette meg e drámában, melyhez az ismereteket négy évtizeden át gyűjtögette, és az ezredéves évforduló alkalmából vetette papírra. A darabot mindmáig nem mutatták be, de az író sajátos víziói és a történelemtudománnyal ellentétes nézetei megjelennek veje, Feszty Árpád körképén, ahol bizonyos motívumok (turulos zászló, dögkeselyű és más állatok, ruhaviseletek) kimondottan Jókai utasítására kerültek a képre. Egyes vélemények szerint a Feszty-körképet a Levente illusztrációjának is tekinthetjük. _Utazás egy sirdomb körül_ Jókai olaszországi utazása felesége halála után.

Jókai Mór - A ​cigánybáró / Sárga rózsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Észak ​honából / Szélcsend alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​Hadak Útja
Jókai ​Mór, a valaha élt egyik legnagyobb magyar író, a csodálatosan szép magyar mondakincsből merítve írta meg a hun regéket. A magyar nép ajkán élő mesés és mitikus históriákat feldolgozó kötet először a szabadságharc tizedik évfordulóján látott napvilágot. Jókai a porba sújtott, megalázott magyarságban a hun ősök dicső tetteinek megéneklésével a nemzeti büszkeséget, a hitet és a reményt kívánta ébren tartani. A magyarok, de különösen az Edély déli részén élő székelyek körében ugyanis évszázadok óta él az az elképzelés, hogy népünk a hatalmas, rettegett hunok leszármazottja. Csaba királyfi pedig, Attila legkisebb fia, vitézeivel a Tejúton vágtatva, a csillagok között vezető hadiösvényről a vészterhes időkben visszatér majd, hogy a hadak útjára lépve megsegítse a magyarokat.

Jókai Mór - A ​fehér rózsa / Utazás egy sírdomb körül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Válogatott ​részek Jókai Mór Az új földesúr című regényéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Lenczi ​fráter
"Már ​az apja kezdte úgy híni hogy: »Lenczi fráter.« Maga nevelte a gyermeket, saját methodusa szerint: már négy éves korában ott kellett neki lenni a czimborák minden tivornyáin, s csupa gyönyörüség volt elnézni, mikor a kis kölyök ott tánczolt a borozó asztal közepén kalamajkát s danolta hozzá a csintalan dalokat..."

Jókai Mór - Kertészgazdászati ​jegyzetek
Kedves ​Olvasó! Nem tévedés! E könyv szerzője - dr. Jókai Mór - azonos a nagy magyar mesemondóval. A kiadó eddig kevesek részéről ismert oldaláról kívánja nagyszámú tisztelőjének bemutatni Jókait. A kertészkedő író büszke volt kertészeti tudományára és tapasztalatairól írt könyvére. A "Kertészgazdászati jegyzetek"-ben a gyümölcsfákról és szőlőről ír, de dicsekszik vele, hogy a Kárpáthy Zoltán írásakor levelet - "dorgatóriumot" - kapott kiadójától: "Hallja az úr! vagy regényt írunk, vagy paszulyt öntözünk." A könyv, megírásakor, 80 éve meglepően szakszerű volt. Ami pedig a legfontosabb, stílusai "Jókai". Érdekessége még a könyvnek, hogy a nagy romantikusnak - valószínű - ez az egyetlen realista műve. Reméljük a könyv mostani közreadásával örömet szereztünk a kertészeknek és irodalombarátoknak egyaránt. A kiadó (1975)

Jókai Mór - Az ​én életem regénye
Az ​Unikornis Kiadó Jókai-sorozatának 125. kötetével lezárult a tizenhat éve tartó vállalkozás. Az utolsó kötet címadó írása az író utoljára közel száz éve, 1912-ben (Budapest, Révai) napvilágot látott önéletrajza. A házasságával kezdődő memoár in medias res vág bele az eseményekbe. Amúgy is mozgalmas életének ez a szakasza kész romantikus regény: március 15., az ifjú írót nemzeti színekkel felszagozza az ünnepelt művésznő a Nemzeti Színház közönsége előtt, házasságát baráti ellenállás övezi, Petőfi egyenesen Jókai anyját rángatja Pestre, ahol rajtaütésszerűen csípik el az író svábhegyi menedékében rejtőző ifjú párt. Aztán a Vörösmarty ellen írt Petőfi-vers miatt csúnyán összevesznek, közben Jókait egy cikk miatt a sajtó is támadja, egyenesen Kossuthtól kér kihallgatást. És ez ürügyet kínál az írónak arra is, hogy az emberi kapcsolatokat összekuszáló forradalmi hév érzékeltetése után bevezesse az olvasót a magyar politika kulisszái mögé is. Hasonló erejű, egyszerre romantikusan izgató és életszeműen realista a kötetben olvasható többi elbeszélés is. A szómagyarázatokkal, Majtényi Zoltán utószavával és a kiadó utolsó utószavával ellátott kötet nem hiányozhat a korszakos sorozat előző darabjai mellől.

Jókai Mór - A ​varchoniták / A kalózkirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Bálványosvár ​/ A tengerszemű hölgy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​históriai tarokkparti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Rákóczy ​fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​debreceni lunátikus
Első ​ízben 1875-ben jelent meg Jókai egyik legolvasmányosabb műve, a híres debreceni kollégium életéről mesélő anekdota-történet. Nem csak a fordulatos történet, a cívisváros miliője is magával ragadja az olvasót.

Kollekciók