Ajax-loader

Jókai Mór könyvei a rukkolán


Jókai Mór - A ​leaotungi emberkék és más mesék
"Ez ​a Sándorka. No, ezt nem adom. Ez jól tanul; ebből papnak kell lenni; a második: ez lány, lány nem kell a nagyságos úrnak; a Ferencke: ez már segít nekem a mesterségben, e nélkül nem lehetek el; a Jánoska: lám, lám, ez meg a nevemre van keresztelve, nem adhatom oda; a kis Józsi, ez meg egészen az anyja. Ez volt az anyjának a lekedvesebbje... Úgy járt, hogy már a végére ért, mégsem tudott választani. Azután alulról kezdte felfelé; de csak az lett akkor is a vége, hogy ő bizony nem tudja, melyiket nem tudja, melyiket adja oda, mert ő valamennyit szereti." Így töpreng karácsonyestén a szegény cipészmester, mikor kilenc gyereke közül kéne egyet odaadni a gazdag embernek, hogy az úrnak felnevelje. Végül egyiket sem adja, mert nem tud választani, úgy szereti valamennyit. Mi is így vagyunk ezekkel a Jókai-mesékkel. Melyik a legszebb? Melyik a legjobb? Nem tudunk választani. De nem is kell. Hallgassátok meg, olvassátok el az egész szépséges Jókai-meséskönyvet.

Jókai Mór - Akik ​kétszer halnak meg
A ​regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern "nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mű szerkezetileg két lazán összefüggő részre tagolódik. Az első, A "tegnap" 1848-49-ben játszódik. Főhőse Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, művelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekből, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A "ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bővelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kitűnő olvasmány.

Jókai Mór - Felfordult ​világ
Jókai ​kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye szerint az lehetett, hogy a téma nem ihlette annyira az írót, mint más egyidejű vállalkozásai. Az 1857-58-as gazdasági válság és Jókai akkori pénzügyi nehézségei is motiválták, hogy a pénz, a tőzsde, az eladósodás motívumai foglalkoztatták. A mélyebb indíték Jókai aggódása a nemesség polgárosodásának tévútjai és a polgárság parvenü rangkórsága miatt. Az általa ajánlott javított kapitalizmus eszméjét a regényben Fehér Gyula képviseli, az a "hazafi", aki szorgalmával, vasakaratával, gyakorlatiasságával önerőből érvényesül, és a magáéval együtt a közösség ügyét is előre viszi. Nem rangkórságból vagy érdekből, hanem szerelemből vesz feleségül grófleányt. A szerteágazó cselekmény főbb mozzanatai: Borcz Mihály és Torhányi András, a felfuvalkodott, anyagias újnemes és a szédelgő kereskedő egyaránt tönkremegy; gyermekeik érdekházasságával kapcsolatos terveik ellenük fordulnak. Egy másik szálon szerelem fejlődik ki Somlyóházi gróf leánya és Fehér Gyula között: "a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda, mint szorgalmas gazdasszony, ha kincseket nem is, de független, senkinek nem bókoló állást tudtak kivívni maguknak". Az egyszerűsítő célzatosságért néhány emlékezetes részlet kárpótol (főleg az Egy farsang az Alföldön című fejezet). A Jókainál szokatlanul puritán stílus és hang sok mindenben Mikszáthot előlegezi.

Jókai Mór - Börtön ​virága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​régi jó táblabírák
Hajh ​boldog idők! Hajh szép fiatalságunk évei! Mikor ifjak voltunk, úgy szégyenlettük fiatalságunkat, úgy óhajtottuk, hogy bár csak már vének volnánk, bár megérnők a bölcseség éveit, ne hínának bennünket gyermekeknek többé; és ime eljött az öregség, őszülő hajával, keserű tapasztalásaival, időjós bajokkal minden tagjaiban; itt is fáj, ott is fáj, semmi izecskénk sem szolgál bennünket úgy, mint azelőtt; megárt a harag, megárt a mulatság, vesződünk a hypochondriával, ezzel a kellemetlen prókátorral, kit a halál küldött a nyakunkra, hogy egy gonosz tartozást szüntelen sürgessen rajtunk. Ilyenkor azután felsohajtunk: hajh boldog elmult idők, hajh szép fiatalságunk évei! Csak még egyszer gyermekek lehetnénk. pedig eljön az is: a vénség gyermekkora. Mindennap egy nótát felejtünk, s utoljára minket is elfelejtenek nótáinkkal együtt.

Jókai Mór - A ​barátfalvi lévita
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.

Jókai Mór - Jocus ​és Momus
Az ​első, 1888-as, majd e mostani megjelenés alapjául szolgáló 1893-as kiadás óta íme ismét olvasható Jókai szellemdús, sajátos humorú anekdota-gyűjteménye, a Jocus és Momus. Remek körképet és korképet kapunk a 19. század második felének politikai, társadalmi eseményeiről, pletykáiról, furcsaságairól, huncutságairól. Különösen kedvesek a Deák Ferenc-anekdoták, a félreértésekből fakadó mulatságos helyzetekről, a népi kópéságokról mesélő írások. Jókai páratlan szókincse, beleértve a monarchia mindennapos idegenszó-használatát is, különös élményt nyújt olvasóinak. Már címadása is jókaias: a latin iocus tréfát jelent, a Momus a Mómosz latinosított változata, aki a görög mitológiában a gúnyolódás, a kritika istene, az írók, költők patrónusa. A mai helyesíráshoz igazítva, nyelvezetét meghagyva adjuk közre ezt a páratlan adoma-gyűjteményt.

Jókai Mór - Aki ​a szívét a homlokán hordja
Az ​Aki a szívét a homlokán hordja című kisregény 1889-ben jelent meg először a Budapesti Hírlap hasábjain. A hírneves harcos egy prófétától kér segítséget, hogy halottszívű (azaz a nők iránt érzéketlen) felnőtt fiát az egészséges nemi ösztön útjára vezesse. Az ifjú Edrin bég színlelt házasságot köt egy ismeretlen nővel, akinek a homlokán fölfedezi a címbeli szívet. Beleszeret, a próféta óvása ellenére kinyomozza hollétét, szerelmes napokat tölt vele, míg rá nem ébred, hogy öntudatlanul bár, de apja rejtegetett feleségével és saját húgával élt együtt. Edrin ekkor végez velük és magával, a hazatérő apa pedig megőrül. A vadromantikus történetet Jókai a végzetszerűség eszméjével oltja be.

Jókai Mór - A ​nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések
A ​kötetben található elbeszélések -A gyémántos miniszter -A nagyenyedi két fűzfa -Az utolsó cigányország -Melyiket a kilenc közül?

Jókai Mór - A ​szegénység útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​kiskirályok
"A ​kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak - írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt."

Covers_359633
elérhető
2

Jókai Mór - Hétköznapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Elbeszélések ​I.
A ​Nepean sziget Sonkolyi Gergely A remete hagyománya Hol leszünk két év múlva? Székely asszony A láthatatlan csillag Szolimán álma A két szász Tsong-Nu A kalmár és családja Kelet királynéja

Jókai Mór - Törökvilág ​Magyarországon
Az ​1853-ban írt történelmi regény a német-római császárság és a török birodalom kényétől-kedvétől szenvedő, de politikai függetlenségét mindenáron biztosítani igyekvő 17. századi Erdélyt idézi elénk. Valóságos történelmi személyek (Apafi Mihály fejedelem, Teleki Mihály, Thököly Imre) harcolnak ádáz gyűlölettel, vagy áldozzák fel magukat kitalált, képzeletszülte szereplők érdekében. A történet és a mondanivaló lassan bontakozik ki a túlburjánzó cselekményből. A fő motívum: Erdély függetlensége, amit a különböző politikai körök saját elképzelésük szerint akarnak megvalósítani. A torzsalkodások sorra tragédiába torkollnak. Közben igen sok szereplő bukkan föl, tűnik el, könnyes-szerelmes történetek esnek meg, jóízű anekdoták hangzanak el. Ghyca moldvai fejedelem, a fiatal Thököly, Béldi Pál és a török főúr, Feriz bég a regény leginkább eszményített hősei. A könyvben a valóság és a mese elválaszthatatlanul fonódik össze.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Magyar ​ének csendül fel a török főtiszt kertje közelében... Egy elárvult testvérpár keresi messze, ismeretlen földön pogány rabságba hurcolt édesapját, s hangszerét pengetve, szomorú dalt énekelve gyűjti a váltságdíjat. Félelmetes az idegenség, a magány, de még félelmetesebb a mendemonda a sziklák titokzatos lakójáról, a kecskeszőrű, homlokán szarvakat viselő, patás lényről. Élő vagy kísértet? Ember vagy ördög? És segít-e a török basa magyar felesége? Megtalálják-e elveszett apjukat? Létezik-e a kétszarvú ember, s ha igen, ki az? A török árnyékában élő Erdélyi Fejedelmség határvidékére kalauzol ez a mostani, kitalált horrortörténeteknél is izgalmasabb kisregény

Jókai Mór - Az ​eltűnt leányok
Mi ​sötétlik ott a láthatáron? Oly borongós, oly fekete tünemény.. Fekete falak, csonka tornyok, tetőtlen házak... egy megholt, elégett város csontváza az. A fekete omladékok ijesztő képül látszanak meg a távolba. Ott nappal is éjszaka van. A város végén látszik egy magas ház, ablakain keresztülsüt a hold, a szél bánatosan süvölt elhagyott falai között és a felkavart üszög és szénporból fekete árnyalakokat hord szét a lakatlan éjszakába. Elmondom a regét az elpusztult házról és a két szép leányról, akik benne laktak. Gazdag földesúr volt e ház birtokosa, sok kincse, sok jószága, de legdrágább s legféltőbb kincse volt, két szép jó leánya. Egyik magas, karcsú virágszál volt, szép fekete haját mindig fürtökben viselte, szemeinek villanása, mint a futó csillag. Másik gyönge, telt arcú teremtés, szelíd, mint egy angyal, akik ismerték, emlékeznek reá, hogy szép, hosszú, szőke haját két tömött tekercsben szalag közé fonva viselte. Úgy illett az neki...

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Jókai Mór - Kedves ​atyafiak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​gazdag szegények
Kapor ​Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

Jókai Mór - Nógrádi Gergely - Az ​arany ember
A ​19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.

Jókai Mór - De ​kár megvénülni!
Először ​azt a címet akartam adni ennek az izének (mely, fájdalom! rám nézve nem regény), hogy "egy becsületes ember gondosztettei". Mert hát én az vagyok: becsületes ember; egyéb címem sincs: se "tisztelt hazafi", se "szeretett polgártárs", se "elismert szakférfiú". Csak becsületes ember: minden pontban; még a pontok pontjában is. Mustrája vagyok a férjeknek, annyira, hogy azt beszélik rólam, hogy ha meghalok, porrá égetnek, s mint Artemízia királyné tett Mauzolusz királlya, italba keverik hamvaiamat, s úgy adogatnak be, de nem a nőknek, hanem a férjeken, mint óvó-szérumot a hűtlenség baktériumai ellen. És ez nem is lett volna rossz regénycím: egy becsületes embernek a gonoszttettei. Hanem hát ez mégis nagyon hasonlít a sviháksághoz, egy neme a hetvenkedésnek: virtuskodás olyannal, ami nincs. Sohasem szerettem a dicsekedést. Mit csidekedjem a bűnömmel? Elég, ha a feleségem így szólít, hogy "bűnöm!" Inkább választottam ezt a címet "...De kár megvénülni!" Ezzel aztán be van ismerve, hogy vén vagyok. Biz az vagyok. Az ötvenediket járom.

Jókai Mór - Minden ​poklokon keresztül
Az ​időbeli szomszédságban keletkezett Bálványosvárral és Damakosokkal együtt a Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni, habár csak félig-meddig indokoltan. A Tisza Kálmán pártjában politizáló Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására. Az 1882-83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) a velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, „minden poklokon keresztül” Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.

Covers_258503
elérhető
1

Jókai Mór - Regék
A ​hun nép történetével kapcsolatos romantikus regék többsége Attila fejedelem halála után játszódnak. A tengerszem tündére című monda Erdély csodálatos tájaira kalauzol, megerősítő példa az író végeláthatatlan fantáziájára. Szent István korában játszódik Thonuzoba regéje, aki - bár küzdelme kilátástalan - meg nem alkuszik, a végsőkig kitart. http://mek.oszk.hu/11500/11508/

Jókai Mór - A ​janicsárok végnapjai / Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Emléksorok ​- Napló 1848-49-ből
Soha ​nem publikált, elveszettnek tartott Jókai-napló 1850-ből.

Jókai Mór - A ​cigánybáró
Hogyan ​lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? - ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

Covers_32457
elérhető
0

Jókai Mór - Tégy ​jót
A ​Tégy jót 1893-94-ben jelent meg folytatásokban és 1895-ben könyv alakban. Témája: hogyan buknak el szükségszerűen az idealista hős és pártfogoltjai egy olyan világban, amely kíméletlenül "realista" - Jókai szóhasználata szerint (ma, erre a korra vetítve, inkább nihilizmusnak mondanánk ezt az életfelfogást). Negatív hősök bőségesen szerepeltek korábbi műveiben is, de akkor a pozitív hős többnyire legyőzte őket. Ennek a kisregénynek a pozitív hőse, Vigárdy azonban nyomába se léphet Berend Ivánnak vagy Timár Mihálynak; azok ezerféle furfanggal harcoltak a győzelemért, ez határtalan idealizmusában maga adja az ütőkártyákat a saját Krisztyán Tódora kezébe, megvetése jeléül eldobván viszont saját tromfjait, amelyekkel féken tarthatná a zsarolót. Minden nemessége ellenére egyszerűen maflának érezzük; emiatt szenved vereséget. A kisregény alaphangját megütő beszélgetésben feneketlen cinizmussal oktatják ki a széplelkű hősnőt, hogy a szíve meg a nemes érzelmek divatjamúlt rekvizitumok, már az irodalomban sem érdeklik a kor emberét, aki tudja, hogy mindent és mindenkit csak a matéria, az érdekek mozgatnak. Az egyetlen szálon futó cselekményt talán azért vezeti a szerző - meglehetősen konvencionális fordulatokkal - a kulisszahasogatóan tragikus végkifejletig, a hármas öngyilkosságig, hogy dokumentálja: a ti híres realizmusotok, amelyet kritikusaim számon kérnek rajtam, életfelfogásként, íme, így tönkresilányítja, elviselhetetlenné teszi az életet. Vagy, ahogyan a kötet szerkesztőjének utószava mondja, azt igyekezett bizonyítani ezzel a munkájával, hogy ilyen realista ecsettel, sötét színekkel is tudna ő dolgozni, csak nem akar. Akárhogyan is, elsősorban az egyre többet támadott s egyre kevésbé méltányolt Jókainak a cselekménybe rejtett "ideológiai" mondanivalója miatt méltó figyelmünkre a kisregény; írói megformálása eléggé vérszegény, szerzője egyéb öregkori műveihez képest is.

Jókai Mór - A ​janicsárok végnapjai
Történelmi ​alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok - a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége - a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete.

Jókai Mór - A ​tengerszemű hölgy
Egy ​nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Jókai Mór - A ​Damokosok
Mit ​adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2011-ben? A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet. Ezek még a 21. században is fontos értékek…

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Jókai Mór - Nincsen ​ördög
Hogyan ​lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi - aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll - kalandos életét meséli el Jókai.