Ajax-loader

Jókai Mór könyvei a rukkolán


Jókai Mór - A ​három márványfej
A ​16. században játszódó vadromantikus történet megírásához Jókai több írásbeli dokumentumot, szájhagyományt is felhasznált. Ezek egy raguzai szerzetes és két szerelmének történetéről szólnak. A cselekmény a dalmát tengerparton, Raguzában és környékén játszódik. Boboli János - Raguza első polgárának fia - megszökteti esküvőjéről egy gazdag fejedelem lányát. Ezért a lányt kolostorba zárják, ő pedig szerzetes lesz. A környező hegyekben élő warángok fejedelmének fiával és cinkosaival fölégetteti a lány vőlegényének várát, megöleti a férfiakat. A nőket, gyermekeket és a rabszolgákat a várból kivezető tekervényes alagúton keresztül kimenekíti. Ezekből új nemzetséget hoz létre, az uskókokat, s várost alapít Raguza szomszédságában Új-Jeruzsálem néven. Közben cselvetéssel kiszabadítja a kolostorból szerelmesét, s meghódítja a fejedelemasszony szívét is. Az új városba befogad minden elbukott kereskedőt, üldözött embert. Ellenpápát választanak, aki engedélyezi a papok házasságát, s a többnejűséget. Ő maga is együtt él szerelmével és a kolostor egykori fejedelemasszonyával. Később a raguzaiak - Boboli apjának vezetésével - elfogják, népét legyilkolják, Új-Jeruzsálemet rombadöntik, őt pedig feleségeivel együtt kivégzik. A romantikus cselekmény bővelkedik vad csaták, intrikák, csodálatos események leírásában. A történetet gyakran megszakító "Disputában" az események hitelességében kételkedő kritikusnak válaszol az író.

Jókai Mór - Az ​eltűnt leányok
Mi ​sötétlik ott a láthatáron? Oly borongós, oly fekete tünemény.. Fekete falak, csonka tornyok, tetőtlen házak... egy megholt, elégett város csontváza az. A fekete omladékok ijesztő képül látszanak meg a távolba. Ott nappal is éjszaka van. A város végén látszik egy magas ház, ablakain keresztülsüt a hold, a szél bánatosan süvölt elhagyott falai között és a felkavart üszög és szénporból fekete árnyalakokat hord szét a lakatlan éjszakába. Elmondom a regét az elpusztult házról és a két szép leányról, akik benne laktak. Gazdag földesúr volt e ház birtokosa, sok kincse, sok jószága, de legdrágább s legféltőbb kincse volt, két szép jó leánya. Egyik magas, karcsú virágszál volt, szép fekete haját mindig fürtökben viselte, szemeinek villanása, mint a futó csillag. Másik gyönge, telt arcú teremtés, szelíd, mint egy angyal, akik ismerték, emlékeznek reá, hogy szép, hosszú, szőke haját két tömött tekercsben szalag közé fonva viselte. Úgy illett az neki...

Jókai Mór - Ahol ​a pénz nem isten
A ​regény 1904-ben jelent meg először könyv alakban, de már korábban, 1902-ben a Budapesti Napló elkezdte közölni folytatásokban. A romantikus történet keretét egy brazil kereskedelmi hajón szolgált magyar tengerésztiszt elbeszélése adja. Egyik útján a dél-amerikai partok közelében tengerből kimagasló vulkán tetején egy vashajót vesz észre. Sikerül megközelítenie a helyet, s meglepetéssel fedezi fel, hogy a vidéken és a hajón emberek élnek. A parancsnok, a Capitano és házanépe barátságába fogadja, s így alkalma van megismerni különös történetüket. A hajó és utasai Európából kerültek ide, és csodával határos módon menekültek meg a biztos pusztulástól. A gazdag, termékeny földön valóságos kis paradicsomot teremtettek, s olyan társadalmi rendet alkottak, ahol a szeretet a jelszó, nem tudják, mit jelent "ölni", s nem ismerik a pénz hatalmát. Teljes megelégedésben élnek, s hiába a tengerésztiszt minden rábeszélése, hogy aknázzák ki a föld mélyében rejlő drágakincsek értékét, s térjenek vissza gazdagon, hatalmasan az emberek közé - a Capitano hajthatatlan, s neki kell belátnia, hogy a Capitanónak igaza van.

Jókai Mór - Aki ​a szívét a homlokán hordja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Őszi ​fény
Részlet ​a könyvből: Ki ne hallotta volna a bielistoki uradalomnak a hirét? Ott vannak azok a lankás ősrengetegek, a melyekben még a bölény otthon van, ez a marhák őse: az ökrök között a herczeg; - másutt min kipusztították már egész Európából. Ezek most az orosz czár vadjai, s azokra csak a Romanowok s az ő meghivott magas vendégeik vadásznak. De még hiresebb Bielstok arról a meseszép kastélyról, melynek méltán adták azt a nevet, hogy a "lengyel Versailles". Olasz renaissance-stylban épült, feldiszítve kivül-belül a legelső mesterek szoborműveivel és festményeivel, bronzokkal és mozaikokkal; körülvéve a világ legszebb díszkertjei által, melyekben az exotikus fákat télire egész nagy faházakkal takarják be; nyáron ott virítanak a gránátalmák és czitromfák a szabadban. Gyakran kijön a medve az erdőből, letépi a czitromot, s aztán ordít tőle, mikor megette. A hirhedett kastély nincs "egy" családnévhez kötve. Minden emberöltőn más családczímer került a homlokzatára. Volt a Moszkowszkyaké, a Potoczkyaké, a Braniczkyaké, a Csernuszkyaké. Az azokelőttit már csak úgy jelzi a néphagyomány, hogy "Cservenyi sztaroszt" (veres főispán).

Covers_65382
elérhető
0

Jókai Mór - Sírkő-album
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Kedves ​atyafiak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_32457
elérhető
0

Jókai Mór - Tégy ​jót
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​lélekidomár
A ​lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már - korban is, tettben is - a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért "bűvös" hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését egy új, nem kevésbé hű és szerető feleség oldalán. - A Gángó Gábor értő utószavával kiegészülő regényt a nagy eszméktől való elfordulása, "magán-tematikája" ellenére Jókai eleven stílusa, mesélőkedve teszi mindenki számára élvezetessé.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Jókai Mór - A ​barátfalvi lévita
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.

Jókai Mór - A ​szegénység útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Bálványos ​vár / Erdélyi képek
Másodfélszáz ​éve, a brit világbirodalom első aranykora idején az angolok felismerték, hogy az ifjúság nem tud mit kezdeni azzal a felmérhetetlen értékű szellemi örökséggel, amely Shakespeare drámáiban reá testálódik. Hogy az irodalommal ismerkedőket e mesés kincs felé irányítsák, a Lamb testvérpár az alkotások fő cselekményére szorítkozva rövid történetekben újramesélte az író 20 darabját. azóta szerte a világban Lamb Shakespeare-mesék c. könyve révén nyer bevezetést az iskoláskorú olvasó a nagy angol drámaköltő művészetébe. Az angol irodalomtörténész testérpár példája vezetett, amikor a jelentőségében csak Petőfihez és Madách-hoz mérhető legnagyobb magyar prózaíró 25 írását újrameséltem, elsősorban a fiatalokra gondolva. Jókai negyedszázada még a legolvasottabb író volt. Ma is iskolai tananyag, érettségi tétel, csak éppen regényeit egyre kevesebben veszik kézbe. Könyvem nem pótolja a Jókai regények elolvasását, még ha a feldolgozás során, ahol erre lehetőségem adódott, az ő szavaival, nyelvi és stiláris fordulataival igyekeztem is visszaadni az eredeti alkotások szépségét. Csupán kedvcsináló kalauzul kíván szolgálni azoknak, akik már olvasták őket, felkelteni általuk az ifjú, s újraébreszteni az idősebb olvasó érdeklődését szellemi örökségünk e kifogyhatatlan kincsestára iránt Jókai halála 100. évfordulója alkalmából.

Jókai Mór - Nincsen ​ördög
Hogyan ​lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi - aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll - kalandos életét meséli el Jókai.

Jókai Mór - Írások ​életemből
Jókai ​Mór: Írások életemből Az emlékek kezdetei Hogy kezdődött ez a dolog? Az első iskola Az én iskolatársaim Én és a zsidők Az én színpadi életem A hajdani hangos Budapest Az én kortársaim Egy magyar költő életéből A márciusi ifjúság Emlékek a szabadságharcból Életem legszomorúbb napjai Az első ősz hajszálak Az én dolgom a Pesti Naplónál Gróf Zichy Nándor és a Hon A régi, boldog újságírók A felszabadult felfogás Utazás egy sírdomb körül Egy régi adoma, mely mindig új marad A méltóságos főrendek között Solitudo

Jókai Mór - Szélcsend ​alatt
_Tartalom:_ A ​kuruczvilág után. Smaragdok és zafirok. Kurbán bég. Az ördög menyasszonya. Egy szegény asszony története. A debreczeni kastély. A villámjárta. Miért láttál?

Jókai Mór - A ​háromszínű kandúr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Úgy, ​ahogy a török által leíratott: lábai, szőrös tehénlábak, hátán összekötött bivalybőr, homlokaiból két hátrahajló szarv nőtt elő, mely vad, ijedelmes tekintetett adott különben oly szelíd arcnak, melynek vonásain e pillanatban még örömöt, még mosolyt, még emberi vágyakat is lehetett látni.

Jókai Mór - Felfordult ​világ
Jókai ​kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye szerint az lehetett, hogy a téma nem ihlette annyira az írót, mint más egyidejű vállalkozásai. Az 1857-58-as gazdasági válság és Jókai akkori pénzügyi nehézségei is motiválták, hogy a pénz, a tőzsde, az eladósodás motívumai foglalkoztatták. A mélyebb indíték Jókai aggódása a nemesség polgárosodásának tévútjai és a polgárság parvenü rangkórsága miatt. Az általa ajánlott javított kapitalizmus eszméjét a regényben Fehér Gyula képviseli, az a "hazafi", aki szorgalmával, vasakaratával, gyakorlatiasságával önerőből érvényesül, és a magáéval együtt a közösség ügyét is előre viszi. Nem rangkórságból vagy érdekből, hanem szerelemből vesz feleségül grófleányt. A szerteágazó cselekmény főbb mozzanatai: Borcz Mihály és Torhányi András, a felfuvalkodott, anyagias újnemes és a szédelgő kereskedő egyaránt tönkremegy; gyermekeik érdekházasságával kapcsolatos terveik ellenük fordulnak. Egy másik szálon szerelem fejlődik ki Somlyóházi gróf leánya és Fehér Gyula között: "a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda, mint szorgalmas gazdasszony, ha kincseket nem is, de független, senkinek nem bókoló állást tudtak kivívni maguknak". Az egyszerűsítő célzatosságért néhány emlékezetes részlet kárpótol (főleg az Egy farsang az Alföldön című fejezet). A Jókainál szokatlanul puritán stílus és hang sok mindenben Mikszáthot előlegezi.

Rab_r%c3%a1by
elérhető
0

Jókai Mór - Rab ​Ráby
"... ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Jókai Mór - A ​cigánybáró / Párbaj Istennel
Jókai ​Mór 1871-ben, a Párizsi Kommün okozta riadalmat és reményeket keltő hírek időszakában, a kuruc kor utáni idők felidézésével írta meg a Párbaj Istennel című elbeszélését, majd 1885-ben A cigánybáró című kisregényét. Kétségtelen, hogy a két elbeszélés közül A cigánybáró az ismertebb, de a Strauss-Schnitzer-operett jóvoltából. Annál érdekesebb visszanyúlni az eredetihez, amely, fura történetének mulatságos romantikája ellenére, szokatlanul illúzió nélküli, sőt romboló erővel festi meg a szegedi boszorkánypörök, a prédául esett földek és földönfutók, a Mária Terézia udvarának fénye alatti sötét árnyékok hazai emberöltőit, a felvilágosodás korának túl sötét előestéjén. A Párbaj Istennel alighanem ennél is művészibb, sőt jelentékenyebb alkotás. Tragikus feszültsége, sátáni emberábrázolása, a letarolt ország látomása, a háború elembertelenítő hatása, majd a lelkes magyarrá vált német fiatalember és az átok terhelte Isaszeghy család utolsó sarjának idillje, amely a sokfelől eredt magyarság eggyé olvadásának költői jelképévé emelkedik, teszi sokrétűvé ezt az alig harminc-negyven oldalas próza-epikát.

Jókai Mór - A ​huszti beteglátogatók
A ​kis gyűjteményben szerepelnek a szabadságharcról szóló történetek is, több kuruc kori történet (köztük a címadó elbeszélés és A nagyenyedi két fűzfa) - a kötet azonban másfajta írásokat is tartalmaz, többek között egy tatárjárás idején játszódó hosszabb elbeszélést (Fulkó lovag) a török kori Debrecen történetének egy romantikus epizódját (A debreceni kastély), továbbá egy igen érdekes kis válogatást Jókainak önmagáról, diákéveiről, írói alkotómunkájáról szóló vallomásaiból is. A kiadványt Bessenyei György szerkesztette, ő írta az utószót is.

Jókai Mór - Nógrádi Gergely - A ​kőszívű ember fiai
A ​három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk „a nemzet mesemondója”. A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfonsine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai. Mindenkinek szól, legyen hát ez a 21. századivá varázsolt Jókai-mű valóban mindenkié.

Covers_162788
elérhető
1

Jókai Mór - Görögtűz
"A ​Görögtűz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai "mindenféle igaz hívő népek történetéből" merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtűz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját" - írja az Utószóban Gángó Gábor. ; Két kisregényt fűz egybe a kötet: mindkettő a 19. század első felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak bevezetésként utal, főként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. ; Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielőtt álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg magát és családját a száműzetésből: felségárulással vádolják. A világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az "amazon királynő" szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevű kísérőjével, a menekülőket a szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus füzér: Samyl fiai - cserkesz hercegek - hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekről, a "kalmuk" nemzet Szentpétervárra került trónörököséről. A házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon című lapban folytatásokban megjelent írás - érezhetően - befejezetlen maradt.) Jókainak ez a műve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Jókai Mór - Az ​elátkozott család
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.

Jókai Mór - A ​nagyenyedi két fűzfa / A debreceni lunátikus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Minden ​poklokon keresztül
Az ​időbeli szomszédságban keletkezett Bálványosvárral és Damakosokkal együtt a Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni, habár csak félig-meddig indokoltan. A Tisza Kálmán pártjában politizáló Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására. Az 1882-83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) a velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, „minden poklokon keresztül” Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Jókai Mór - Csataképek ​a magyar szabadságharcból
Az ​elbeszélések színes, mozgalmas képei filmszerűen peregnek. A romantikus pátosz mellett a derű is jelen van Jókai írásaiban, számos korabeli anekdotát sző bele meséibe. Az író többször visszatér a székelyföldi hadjárat eseményeire. Mítoszt font Gábor Áron ágyúöntő mester alakja köré, s emléket állít Sepsiszentgyörgy hős asszonyainak. Az elbeszélésekben csaknem mitikus alakokká növekednek a szabadságharc egyszerű katonái is, akiknek minden csatáját és harci tettét a nemzet rokonszenve és romantikus lelkű honleányok együtt érző aggodalma kíséri.

Jókai Mór - Szabadság ​a hó alatt, vagy a zöld könyv
1878-ban ​írta Jókai e regényét, tehát abban az évtizedben, melyet az irodalomtörténet munkássága kiteljesedéseként tart számon, hiszen ekkor született legemlékezetesebb regényeinek többsége. A Szabadság a hó alatt mégis mostoha fogadtatásban részesült. Kortárs bírálói ugyanúgy, mint majd egy évszázaddal későbbi tanulmányírók (a mi kortársaink) a történelmi hitelességet hiányolták és hiányolják elsősorban, hogy tudniillik az 1824-25-ös szentpétervári felkelés nem olyan volt, mint Jókai megírta, Sándor cár, akit Jókai - véres történelmi szerepe hangoztatása ellenére - nagylelkű, rokonszenvesen szenvedő magánembernek ábrázolt - nem olyan volt, hogy Puskin, akit bonyolult szerelmi ügyek között lavírozó figura bőrébe bújtatott, ámbár a szabadság költőjeként épp ő mutatott be elsőnek (s ezáltal Puskin magyarországi kultuszában igen nagy szerepet játszott) - nem olyan volt, Zeneida, a finn énekesnő, aki "dekabrista Baradlayné" voltaképpen, és Jókainak egyetlen rossz szava sincs róla, noha még legrokonszenvesebb, férfihősei közül is ki gyáva, ki ámokfutó, ki illúziók rabja, nem olyan volt, hisz földi lény nem is lehet oly szép, tehetséges, okos, nagyvonalú, bölcs, szenvedélyes, fegyelmezett, megingathatatlan. De hát valami csak olyan volt Oroszországban, ha még a regény német fordítását közlő pozsonyi folyóirat számait is elkobozták?! ... A rabság lehetett olyan, a szabadság utáni sóvárgás lehetett olyan, az érte küzdők személyesítése lehetett olyan a regénybeli Oroszországban, mint a történelmiben. S ez legalább annyira a Szabadság a hó alatt mellett tanúskodik, mint az, hogy Angliában és az Egyesült Államokban nagyon népszerű lett, még a húszas években is a legjobb történelmi regények között emlegetik, élvezve iróniáját, humorát. Ami pedig a romantika a túlzásait illeti, idézzük fel Sőtér István megállapításait: ahhoz, hogy Jókai felmagasztalhassa a dekabristákat, egyrészt "tragikus hősökké" kellett formálnia őket, másrészt "mentessíteni kellett elgondolásaikat mindenfajta forradalmiságtól". Az író forradalomtól idegenkedő kora elé - forradalomtól idegenkedő szabadsághősöket állított, "liberális kortársai elé - népben nem bízó Ghedimineket". Épp ezért a történelmi konfliktus helyét elfoglalta a bonyodalom, a fordulatos regényesség. Ám ezt a "fogyatékosságot" az olvasók meg szokták bocsátani.

Jókai Mór - Bokáczius ​kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók