Ajax-loader

Polonyi Péter könyvei a rukkolán


Polonyi Péter - Mit ​kell tudni a Kínai Népköztársaságról?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_419516
elérhető
2

Polonyi Péter - Kína
Kína. ​A világ leghosszabb folyamatos történelemmel rendelkező, legnépesebb birodalma természeti és emberkéz alkotta látványosságaival turisták millióit vonzza. Mandzsúria havas csúcsaitól a délszaki pálmafákig szinte valamennyi égöv jellegzetességei megtalálhatók területén, amely mintegy félszáz nemzetiség szülőföldje. Itt található a "pekingi ősember" lelőhelye, a több ezer km hosszú Nagy Fal, a világörökség részét képező tibeti Potala-palota. Kína azonban nemcsak a múlt, hanem a jövő országa is. A kötet a legszebb látnivalók leírásával és a legfontosabb háttérismeretekkel, gyakorlati tudnivalókkal, 197 színes fényképpel és 62 térképvázlattal segíti az eligazodást Kína ezerszínű világában.

Polonyi Péter - Mi ​történt? Tienanmen tér, '89
___Május ​13-án hajnali kettőkor az Egyetemisták Autonóm Szövetségének vezetői üzenetetet juttatnak el a párt és a kormány irodájához tárgyalási készségükről. Két óra múlva megérkezik a kedvező válasz, ám a diákok elállnak tárgyalási szándékuktól. Délelőtt a párt, a kormány és a parlament illetékes irodái értesítik a diákokat, hogy 15-én készek párbeszédet kezdeni velük. A diákok ekkor elfogadják a hatalom ajánlatát, de az előzetesen megállapodott húsz fő helyett kétszáz fősre kívánják növelni a tárgyalóküldöttségük létszámát, majd meg sem várva a hivatalos szervek válaszát, alig négy órával a tárgyalási ajánlat megkapása után bejelentik, hogy mivel -a kormány tárgyalási szándéka nem őszinte-, a Tienanmen téren demonstratív kollektív éhségsztrájkot kezdenek. Gorbacsov látogatása két nap múlva kezdődik, a diákvezérek egyértelműen erre játszanak: a sarokba szorított hatalomnak engednie kell... ___Ezekben a napokban a téren összegyűlt tömeg olykor elérte a háromszázötvenezer főt is, még éjfélkor is százezren vették körül az éhségsztrájkolókat. Naponta húszezer vidéki diák érkezett a fővárosba, ahol egymást követték a különböző megmozdulások. Május 17-én este például egy kétszáz motorkerékpárosból álló csapat száguldozott végig Peking utcáin, majd Teng Hsziao-ping lakhelye előtt megállva a fiatalok kiáltozni kezdtek: "-Hsziao-ping, gyere ki"-.

Polonyi Péter - Múlt ​a jövőben
"A ​világ ámulva figyeli Kína fejlődését. Az ország mára a nemzetközi élet megkerülhetetlen tényezője. Politikai és katonai súlyát, gazdaságának kapacitását, tartalékait politilógusok és tudósok regimentje elemzi. A vezető politikusok sorra látogatják Pekinget, a legnagyobb befektetők egymásra licitálva igyekeznek helyet találni a kínai piacon. 1989 után a magyar politika, jórészt a rendszerváltozást követő új elit teljes ignoranciája következtében, több mint egy évtizeden át nem tulajdonított megfelelő fontosságot Kínának. A magyar politika és a gazdaság vezetői mára lassan, elég ráérősen, felismerték, szavakban el is ismerik a kelet-ázsiai hatalommal ápolt kapcsolatok jelentőségét. A gyümölcsöző együttműködés kialakításának egyik előfeltétele hiányzik: a kínai kultúra ismerete. Sokkal jellemzőbb a tudatlanság, és az abból adódó idegenkedés. A politikai és gazdasági struktúrák működésének feltérképezése, mozgatóinak megértése sokat javíthatna a két ország viszonyán. Az átalakuló - jól körvonalazható ideológiai és kevésbé ismert gazdaságszabályozási keretek között építkező - hatalmas piac jellemzőinek tudományos igényű feltárása és a piaci szereplők, köztük a Magyarországon másfél évtizede jelenlevő kínai kolónia alapos ismerete nélkülözhetetlen a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Polonyi Péter e kötetbe gyűjtött írásai ehhez nyújtanak segítséget." (Vámos Péter)

Polonyi Péter - Kínai ​filmkockák
Annyi ​év után a dolgok végre jó irányban változnak Kínában. Igaz, még temérdek a gond, de amit láttam, tudom, csak metszete a Kínában jócskán felgyorsult időnek. Mire megírom, már érvényét is veszíti. Már múlttá válik. De a múlt nélkül a jelen sem érthető.

Polonyi Péter - Kína ​története
A ​Holdról szabad szemmel egyetlen emberi alkotás vehető ki Földünk felszínén: a kínai Nagy Fal. A 6700 kilométer hosszú vonulatot még időszámításunk előtti századokban kezdték el építeni, hogy megvédjék vele a Mennyei Birodalmat a nomád népek támadásaitól. A Nagy Fal védett, de el is szigetelt. Hangsúlyozta azt a távolságot, amely Kínát a világ többi részétől elválasztotta. És kialakult a bezárkózás világszemlélete, sz országot körülölelő \szellemi\ Nagy Fal\ Polonyi Péter könyve a pekingi előember korától napjainkig tekinti át ennek az ősi civilizációnak a történelmét és persze azokat a folyamatokat, amelyek a mai Kínát - a világ legnépesebb, egyszersmind legmerevebb berendezkedésű országból - friss szemléletű, dinamikusan fejlődő, népének perspektívát kínáló nagyhatalommá formálják.

A. Sajti Enikő - Polonyi Péter - Mao ​- Tito
"Ma ​hiteles Mao-életrajzot valószínűleg csak a pekingi archívumok munkatársai írhatnának. Ez nem azt jelenti, hogy ne születtek volna róla korábban is életrajzok, visszaemlékezések, de mindegyikük értékét csökkenti a források hiányossága és az előítéletek, vagy éppen az aktuálpolitika befolyása. Titóval való összevetésére egyebek közt a kommunista mozgalomban való sajátos részvétele szolgáltat alapot. Mao és Tito szembefordultak Moszkvával, szakadárok, kiátkozottak lettek, új, független utakat kerestek, s részben találtak is." (Polonyi Péter) "Tito és Mao történelmi személyiségét elsősorban az köti össze, hogy eltérő kulturális, civilizációs és politikai közegben, egymástól függetlenül, de a 20. század két nagy, egymással versengő stratégiája, a liberális kapitalizmus és a keleti bolsevik gyökerű kommunizmus közül mindketten az utóbbit választották. A Szovjetunióval való konfrontáció, a nemzeti kommunizmus megteremtése Tito politikusi erényeit erősítette fel, Mao viszont egyre inkább feszültségkeltő tényezővé vált, aki valóságos anarchiába taszította országát. Mégis, Tito főműve, Jugoszlávia ma romokban hever, a kínai birodalom pedig erősebb mint valaha." (A. Sajti Enikő)

Polonyi Péter - Gyökereim
A ​szerző egy asszimilálódott magyar zsidó értelmiségi család XX. századi történetét és konfliktusait írja meg. Hunyady Sándor Családi albuma óta nem született ilyen élvezetesen megírt emlékirat. Polonyi Péter döbbenetes erejű művében felvonul a XX. század magyar szellemi-kulturális életének számos meghatározó alakja. Csak néhány név, a teljesség igénye nélkül, kedvcsinálónak: Balázs Samu, Benedek Marcell, Bóka László, Csorba Géza, Ember Mária, Fehér Klára, Gobbi Hilda, Gyömrői Edit, Hatvany Lajos, Hatvany Viola, Hegedűs B. András, Hegedűs Gyula, Herzl Tivadar, Illés Endre, Kende János, Konrád György, Lángh Juli, Lengyel Dénes, Lengyel László, Ligeti Ernő, Litván György, Márkus György, Mészöly Miklósné Polcz Alaine, Oltványi Ambrus, Pándi Pál, Sinkovits Imre, Soós Imre, Szabó Lőrinc, Szilárd Leó, Szinetár Miklós, Vágó Márta, Vezér Erzsébet, Vitányi János.

Polonyi Péter - Kína ​rövid története
Ez ​a karcsú kis könyv korántsem szabályos történelemkönyv, a Kína történetét mondhatni első kézből ismerő szerző pedig nem arra a képtelen feladatra vállalkozik, hogy néhány tucat oldalon ismertesse a nemcsak a térképen hatalmas kiterjedésű ország, de az itt lakó nép időben is szinte felmérhetetlenül hosszú múltra visszatekintő történelmét. Nem túlzás azt mondani, hogy a kínaiak rendelkeznek a világ leghosszabb folyamatos kultúrájával, amely mintegy 5000 éves múltra tekinthet vissza. Polonyi Péter nagyívű esszéjének tárgya Kína múltja, vagy pontosabban: a jelen előzménye – a legendák ködébe vesző kezdetektől a legutóbbi időkig. A változó dinasztiákon és idegen hódítók uralmán, reformokon és parasztlázadásokon át, a hol elemeire hulló, hol erős kézzel ismét egybemarkolt ország szédítően bonyolult történetében azt keresi, hogy mi a folytonos, mi a változatlan az első császároktól a mai pártfőtitkárokig.

Polonyi Péter - Diák ​voltam Pekingben
"A ​Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kulturális egyezmény alapján 1954 és 1961 között hét évet töltöttem Pekingben mint egyetemi hallgató. Két évet egy nyelvi előkészítő tanfolyamon, ötöt a Pekingi Egyetem kínai nyelv- és irodalom szakán. Erre az időszakra estek a szocialista átalakítások, a "száz virág"-mozgalom, a "nagy ugrás", a szocialista országokkal való kapcsolatok megromlásának kezdete, hogy csak a legfontosabb eseményeket említsem. A szünidőket kihasználva bejártam az ország nagy részét. ...Ne várjon az olvasó nagy titkokat, szenzációs leleplezéseket. Hétköznapokról lesz szó, ha néha kissé szokatlan hétköznapokról is. Ma már ez történelem, szerencsére Kínában is... ...Amíg az egyetemre jártam, úgy éreztem, hogy a körülöttünk zajló politikai élet csak akadályozza tanulmányainkat. Most már tudom, talán nem is az volt a legfontosabb, amit az egyetemen tanultam, hanem az, ami akkor csak zavaró tényezőnek tűnt, amit közben láttam, hallottam... ...Ez a könyv azoknak szól, akik nem jártak Kínában, még pontosabban: elsősorban a nálam fiatalabbaknak, akik életkoruk következtében sem láthatták, élhették meg mindezt..."

Kollekciók