Ajax-loader

Cieger András könyvei a rukkolán


Cieger András - 1867 ​szimbolikus világa
E ​könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszerváltás. Ezúttal azonban új megvilágításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indulatok és a remények, valamint a politikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar kiegyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értelmiség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk. A szerző, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, mintegy másfél évtizedes kutatómunkája eredményeit foglalta össze legújabb könyvében.

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

Kollekciók