Cieger András könyvei a rukkolán

Cieger András - Tóth-Barbalics Veronika - A ​magyar országgyűlés a dualizmus korában I-II.
A ​könyvsorozat dualizmus korát tárgyaló fejezete rendhagyó módon kétkötetes. Ezzel a szerzők utalnak arra, hogy a képviselőház és a főrendiház egymástól eltérő jelleggel bírt, másrészt a megnövelt terjedelemmel e korszak fontosságát is hangsúlyozni kívánják a hazai parlamentarizmus történetében, mivel ekkor alakult ki és kezdett tartósan működni az a szabályrendszer és szervezeti keret, amely a mai napig meghatározza modern törvényhozásunk életét. Az első kötet a képviselőház eljárásainak és mindennapjainak bemutatása mellett áttekintést nyújt a döntéshozatal átalakulásáról, a politikusi hivatás formálódásáról, a közélet szerveződéséről, a nyilvánosság és a politika viszonyáról, valamint a politizálás rítusairól. A második kötet átfogó képet ad a főrendiház szervezetéről és összetételéről, a működési keretekről, a tisztségviselőkről, a főrendiház jog- és szerepköréről. Bemutatja a főrendiház épületét és helyiségeit, a ceremóniákat, a szokásokat, a hivatalos eljárásokat és az informális összejöveteleket is.

Cieger András - Egry Gábor - Klement Judit - Kérdések ​és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867-1918
Elkerülhető ​lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A "boldog békeidők" alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban "másodrendű" állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat könyvünk, amely egyszerre tárgyalja a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket vet fel, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá. 100 kérdés és válasz a Monarchia Magyarországáról - mindenekelőtt az érettségire készülő vagy továbbtanulni vágyó diákoknak, gyorsan áttekinthető információkat kereső egyetemi hallgatóknak, megbízható és korszerű ismeretekre alapozó tanároknak, illetve a Ferenc József-i kor iránt általánosan érdeklődő olvasóknak ajánljuk. A szerzők és a Kiadó reményei szerint jelen kötet segít bővíteni a korszakra vonatkozó meglehetősen hiányos ismereteket, és hozzájárul a dualizmus korával kapcsolatos tévhitek eloszlatásához.

Cieger András - Benda Borbála - Dedinszky Zsófia - Kiss Réka - Osvai Katalin - Séra Júlia - Hazádnak...
Ritkán ​gondolunk rá vagy soha? Néha pár percünk van, hogy elhadarjuk, mi a haza? Néha felelnünk kell órán, érettségin: mi a magyar most? Néha azért könyvnyi papiros is kerül a hazaszeretetről keresni a szavakat. Mindegyik kevés. Ám meg kell próbálni. Újra és újra muszáj megmerítkeznünk Magyarország többször tört történelmében, népének és géniuszainak cselekedeteiben, alkotásaiban, hagyományaiban. Válogatásunk felöleli a magyar kultúrkör és tágan értelmezett história leginkább identitásformáló eseményeit. Kik jutnak elsőként eszünkbe a hazára gondolván? Hogyan alakultak ki és változnak-e nemzeti jelképeink? Mely épületek szimbolizálják számunkra az anyaországot? Mely ünnepeket érezzük a sajátunkénak? Mik a hungarikumok? Azaz: kik és mik csiszolták és formálják a magyarság patriotizmusát?

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

Cieger András - 1867 ​szimbolikus világa
E ​könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszerváltás. Ezúttal azonban új megvilágításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indulatok és a remények, valamint a politikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar kiegyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értelmiség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk. A szerző, aki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, mintegy másfél évtizedes kutatómunkája eredményeit foglalta össze legújabb könyvében.