Ajax-loader

Tóth Sándor László könyvei a rukkolán


Tóth Sándor László - Győztes ​csatáink
A ​történelmi tárgyú kötet szerzője részletekbe menően taglalja a 903-ban lezajlott pozsonyi csata körülményeit és jelentőségét, illetve Szent László király és a kun vitéz párviadalát Cserhalomnál. A mű első részében Tóth Sándor különleges hangsúlyt fektet annak feltárására, vajon a Pozsony melletti ütközetet miért nem súlyának megfelelően kutatják történészeink. Árpád fejedelem és fiai (Tarhos, Üllő és Jutas) elestek ugyan, de a 140 000 fős túlerővel szemben 40 000 magyarral megnyerték a csatát, aminek következtében mintegy kezdeti államalakulat formájában véglegesült a magyarság helye a Kárpát-medencében. Korabeli források felhasználása mellett a csatához kapcsolódó helyszíneket is felkereste a szerző. E bejárásnak köszönhetően új adatok birtokában feltételezése szerint Árpád sírját is felfedezte a hunok fővárosában, a Duna melletti Sicambriában, a mai Bad Deutsch Altenburg és Hainburg között magasodó kurgánban. A könyv második fele ugyan történelmi eseményről, az 1068-as cserhalmi ütközetről szól, mégis annak legendás mozzanatáról, nevezetesen a magyar leányt elrabló kun harcos üldözéséről is szót ejt a szerző. Tóth Sándor magyarságféltő pátoszos szellemiségét jól jellemzik az Epilógusban olvasható záró sorai: "Mikor nagyok voltunk, meg tudtuk védeni magunkat, most mikor kicsinyes erők igazgatják népünket, sorba belénk rúgnak. Ez lenne hát a jövő? Nem. Felragyog még a mennyei Jeruzsálem Szent László acélos tekintetében" A fekete-fehér, de főleg színes fotókkal, reprodukciókkal és rajzokkal illusztrált kötetet a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

Tóth Sándor László - Levediától ​a Kárpát-medencéig
A ​magyarság néppé válásában, etnikai és politikai szervezetének kialakulásában, kárpát-medencei beköltözése révén megmaradásában döntő szerep jutott a IX. századnak, amelynek fő kérdéseit tárgyalja a kötet olvasmányos stílusban.

Tóth Sándor László - A ​mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború
E ​kötet a 16. század végének egyetemes történeti jelentőségű eseményét, a tizenöt éves háborút (1593-1606) mutatja be, amely az Oszmán és a Habsburg Birodalom között folyt Magyarország területén. Az évente megújuló háborúban a török had elfoglalta Egert, Kanizsát, néhány évre Győrt is megszerezte, míg a Habsburg-csapatok visszafoglalták Esztergomot, Budát pedig többször ostromolták. A szerző elemzi a hadjáratokat, vizsgálja a nagyobb várostromokat és csatákat. Külön fejezet foglalkozik a háború legnagyobb, fordulatokban gazdag csatájával, a mezőkeresztesivel (1596. október 22-26.), amelynek során az oszmán had "pürroszi" győzelmet aratott a szövetséges sereg felett. A kötet Erdély kapcsán kitér a politikai eseményekre is. A zsitvatoroki békével lezáruló háború pusztulást hozott Magyarországra, s bár a török fél könyvelhetett el több sikert, egyik fél sem nyert. Maradt a három felé szabdalt ország.

Kollekciók