Ajax-loader

Tolcsvai Nagy Gábor könyvei a rukkolán


Tolcsvai Nagy Gábor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb lírikusa, aki a század negyvenes és hetvenes évei közötti időszakban a szubjektum létének és létezésmódjának kérdéseire a legelmélyültebb válaszokat adta. A Tegnap és Ma sorozat Pilinszky-kötete azt kívánja bemutatni, hogy a lírai én e költészetben először a világba vetettség magányával szembesül, majd a véges létezésben felismert végtelen transzcendens elérhetetlenségének apokalipszises tragikumát tapasztalja, hogy azután a személytelenítés fokozatain keresztül eljusson az e világi létezés szükségképpen nem teljes voltának eszkatologikus elfogadásához. Így kerül Pilinszky rendkívüli mértékben telített, tömör költészetében mindinkább a középpontba az esendő szubjektum és Jézus Krisztus viszonya.

Tolcsvai Nagy Gábor - Alkotás ​és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tolcsvai Nagy Gábor - Idegen ​szavak szótára - Diákszótár
Az ​Osiris Idegen szavak szótára a középiskolás diákok számára legfontosabb, ma használatos idegen szavakat értelmezi, körülbelül 20 000 önálló címszóval, ennél is több jelentéssel. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség legfontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában), a mai kultúra, a mindennapi érintkezés, a szubkultúrák legfrissebb, főképp angol kifejezéseit és a mai tudománynak az iskolai oktatásban, a tankönyvekben leginkább előforduló megnevezéseit. A szótár újdonságként tartalmaz határon túli magyar régiókban használatos idegen szavakat is. Az egyes szavak, kifejezések jelentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett legtöbbször kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Továbbá számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is. A szótár az érettségiző diákok hasznos segítője, műveltségének gyarapítója. A kötet Tolcsvai Nagy Gábor előző munkáján (A Magyar Nyelv Kézikönyvtára, 2. kötet) alapul, annak rövidített, diákok számára készített változata.

Tolcsvai Nagy Gábor - "Nem ​találunk szavakat"
A ​kötet olyan magyar prózai művekről tartalmaz tanulmányokat, amelyek a huszadik századi magyar próza „klasszikus modernség” utáni korszakában érzékelték, illetve feldolgozták a nyelvi meghatározottságot. A tanulmányok kettős feladatra vállalkoznak: egyrészt elvégzik a tárgyalt irodalmi szövegek (James Joyce, Szentkuthy Miklós, Mészöly Miklós, Ottlik Géza, Nádas Péter, Esterházy Péter, Temesi Ferenc) valamilyen meghatározott szempontú részletes nyelvészeti elemzését, másrészt ezt az elemzést szélesebb kontextusba helyezik, amely a hermeneutika nyelvértelmezésén nyugszik, és amelynek legfőbb célja a lehetséges befogadói megértési folyamatok modellálása.

Tolcsvai Nagy Gábor - Kognitív ​szemantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tolcsvai Nagy Gábor - A ​szövegek világa
Szövegtani ​összefoglalást vesz kézbe az olvasó, mely a szöveggel kapcsolatos legfőbb kérdéseket teszi föl, s keresi rá a válaszokat. A szövegtan új tudomány. Jóllehet már az ókori retorikák középpontjában is a szöveg állt, magának a szövegnek az elméleti és elemző vizsgálata csak az 1960-as években kezdődött. Akkor amikor a nyelvtudomány kutatásainak eredményeképpen itthon és külföldön egyaránt mind többen kezdtek foglalkozni azokkal a grammatikai jelenségekkel (pl a névmások használatával, tartalmi utalással, melyek túlmutatnak a mondat határán. A szövegek világa rövid összefoglalást ad ez igen kiterjedt témakörről, figyelembe véve a legkorszerűbb s már kikristályosodott hazai és külföldi eredményeket. Kiindulópontjául azt a gondolatot választotta, mely szerint szövegekben beszélünk, szövegekben nyilatkozunk meg. A kötet első része ennek megfelelően a szöveget a emberi cselekvések és érintkezések sorában helyezi el, vizsgálja a szövegösszetartó erő különböző, nyelvi és nem nyelvi összetevőit. A második rész a szövegtípusokat tárgyalja a mindennapi élet spontán párbeszédeitől a szépirodalmi szövegekig a legkülönbözőbb területekről, sok példával, elemzéssel.

Tolcsvai Nagy Gábor - Bevezetés ​a kognitív nyelvészetbe
A ​kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.

Tolcsvai Nagy Gábor - Az ​ige a magyar nyelvben
Az ​igéről nagyon sokat beszéltek és írtak az elmúlt évszázadokban, mégis mindig új és érdekes jellemzői mutatkoznak meg. A jelen könyv elsősorban az ige időjelölését vizsgálja. Azt a módot, ahogy az igék általában, és a magyar nyelvben különösen, miképp teszik hozzáférhetővé a folyamat időbeliségét az emberi megismerésben. Az időről különböző tapasztalataink vannak: a természeti, a fizikai vagy a társadalmi idő mind az időfogalmunk része. Az ige belső ideje, az ige által kifejezett időbeli folyamat azonban elsősorban az elmebeli műveletek időtapasztalatán alapul: a mindenkori most tudásán, a várt jövő mosttá válásán és a most múltba váltásán. Ennek az időbeli tapasztalatnak az elvont folyamat jellegére épül az ige jelentése, az eseménybeli szereplők egymáshoz való viszonyának változásában, eseményszerkezetekkel. A világ nyelvi leképezésének, a nyelvi tevékenységnek az igében megmutatkozó lényegi jellegét, magyar nyelvi változatosságának számos tényezőjét elemzi a könyv a kognitív nyelvtan keretében. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 181. tagja.

Imrényi András - Kugler Nóra - Ladányi Mária - Markó Alexandra - Tátrai Szilárd - Tolcsvai Nagy Gábor - Nyelvtan
Az ​Osiris Nyelvtan a magyar nyelv rendszerét a legkorszerűbb funkcionális nyelvészet elméleti keretében és módszertanával mutatja be, a nyelvtant a magyar anyanyelvűek közösségéhez, nyelvi kommunikációjához és kultúrájához közel hozva. A Nyelvtan fő leíró fejezete a nyelvtani bevezető után a hangtan, a jelentéstan, az alaktan, a mondattan és a pragmatika. Ezeket a fő területeket a Nyelvtan szorosan egymásra vonatkoztatva, rendszer és használat egységében, hálózatosan tárgyalja, a beszélő emberek tudásának, kommunikációs szándékainak, nyelvi tevékenységeinek megfelelően. A Nyelvtan fontos elve a prototipikus és lényegi rendszerelemek részletező bemutatása, a szerkezet és a működés egységben történő tárgyalása, élőnyelvi adatok alkalmazásával, érthetőségre törekvő, magyarázó stílusban. Az Osiris Nyelvtan a magyar nyelv funkcionális kognitív alapú, teljességre törekvő leírását adja. Azt vizsgálja, hogy a részrendszerek hogyan kapcsolódnak össze egy olyan általános rendszerré, amely a nyelvhasználó konceptualizációs és kommunikatív tevékenységét szolgálja. E leírásban a jelentés és a szerkezet szimbolikus viszonyban állnak egymással; a nyelvi szerkezetek azért különböznek egymástól, mert mögöttük különböző jelentések állnak. A magyar nyelv szerkezete iránt érdeklődő olvasó ebből a műből minden eddiginél többet tudhat meg nem csupán a szerkezetről, hanem a magyar nyelv jellegéről, kulturális beágyazottságáról is. A kötet azért is több a magyar nyelv egy újabb leírásánál, mert komoly nyelvészeti háttérismeretet ad: részletesen bemutatja a kognitív grammatika általános működési elveit, és élő magyar nyelvi korpuszokon alapuló gazdag példaanyaggal illusztrálja azt. (Pelyvás Péter nyelvész) Bár a nyelvről meglehetősen eltérően gondolkodtak a modernségben, annak Nietzschétől a kései Wittgensteinig egybehangzott a tapasztalata, hogy a nyelvtan nem egyszerűen kijelentéslogikai szabályok gyűjteménye. Az például, hogy a nyelviség mibenléte a 20. században már nem korlátozódott lexika és grammatika puszta összjátékára, annak is köszönhető, hogy a világ összefüggéseit mind kevésbé lehetett megfeleltetni egy egyetemes grammatika rendjének. A kötet azzal tért új utakra a nyelvtan értelmezésében, hogy e kultúraalkotó kulturális alkotást nem tekinti sem generálható, sem pedig relativálható rendszernek. Az így megalapozott funkcionális kognitív értelmezés olyan távlatot nyit a nyelviségre, amelyben a grammatika nem valamiféle formalizált szabályrendszerként viselkedik, hanem a beszélő emberek közti szóértés igényeihez igazodva válik a mindenkori egymással-lét finoman artikulált médiumává. (Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, akadémikus)

Tolcsvai Nagy Gábor - Nyelv, ​érték, közösség
NYELV, ​ÉRTÉK, KÖZÖSSÉG - RÖVID TARTALOM A magyar nyelvet közösségi, nemzeti és személyes létezésünk eszközeként és jelképeként értelmezték eleink két évszázadon át. Ez az értékelés sok tekintetben átalakult az ezredforduló körüli társadalmi és művelődési változások részeként. Vajon a demokrácia, a szólásszabadság és a tagolt művelődés miképp módosította a magyar nyelv és az azt beszélő közösség értékviszonyait, miképp válik a nyelv közösségteremtő, világalkotó és személyiségformáló erővé különféle tapasztalati terek és elvárások közegében? S viszont: miképp teremti az egyén és a közösség a nyelvet? Erről szólnak a kötetbeli írások.

Tolcsvai Nagy Gábor - A ​magyar nyelv stilisztikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tolcsvai Nagy Gábor - Idegen ​szavak szótára
A ​kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség legfontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a mindennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, irodalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb.). Az egyes szavak, kifejezések jelentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is.

Tolcsvai Nagy Gábor - A ​magyar nyelv szövegtana
A ​közlés, az ismeretek megszerzése, megtartása és továbbítása a mindennapi, a tudományos, a politikai élet vagy a művészetek legkülönbözőbb területein alapvető fontosságúvá vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan a közlésre és az ismeretekre vonatkozó tudás jelentősége is megnőtt. Nyelv és szöveg az a két központi fogalom, amely a legtöbb magyarázatot kívánja meg e jelenségkörből, hiszen ezek az egyéni és közösségi cselekvéseknek, a kultúra mozgásirányainak egyszerre közegei és megvalósítói. Az itt olvasható szövegtan a szöveget e fölismerések tudatában, mint az értelemképzés alapegységét kívánja bemutatni, olyan uralkodóan nyelvi műveletként és szerkezetként, amely a világ megismerésének, az önmegértésnek és mindenfajta párbeszédnek az elemi összetevője, mégoly bonyolult formában is. A magyar nyelv szövegtana ezért kognitív keretben, funkcionális nyelvészeti háttérrel fejti ki a szöveg elméleti kérdéseit és írja le a magyar nyelv szövegtanának legfontosabb jelenségeit.

Tolcsvai Nagy Gábor - Nagy ​László
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók