Ajax-loader

Hargittai István könyvei a rukkolán


Hargittai István - Hargittai Magdolna - New ​York-i séták a tudomány körül
New ​York világváros, amelyet a legeurópaibb amerikai városként is emlegetnek, és a világ kereskedelmi és pénzügyi központjának tartják. Ugyanakkor, New York a világ egyik legfontosabb tudományos központja, nemzetközileg vezető kutatóközpontokkal és egyetemekkel, valamint olyan középiskolákkal, amelyekből tucatszám kerülnek ki későbbi Nobel-díjasok. Ez utóbbi azért is érdekes, mert sokan azt hangsúlyozzák, hogy Amerika importálja a kiváló tudósokat, ami szintén igaz, de a saját nevelésű tudósai legalább annyira hozzájárulnak az ország vezető helyzetéhez a tudományos világban. Könyvünk New York láthatóan megjelenő tudományos emlékeit mutatja be, de nemcsak a múltba tekint. Foglalkozik jelenleg is alkotó nagy tudósokkal, fejezeteket szentel a városban működő világhíres egyetemeknek és kutatóintézeteknek, mintegy 800 fénykép segítségével elviszi az olvasót ebbe a sohasem pihenő és világraszóló felfedezéseket produkáló metropoliszba.

Hargittai Balázs - Hargittai Magdolna - Hargittai István - Különleges ​elmék
Hargittai ​István, Hargittai Magdolna és Hargittai Balázs a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében több száz beszélgetést vett fel világhíres tudósokkal - fizikusokkal, kémikusokkal és orvosbiológusokkal. Ezeket a beszélgetéseket tekintélyes folyóiratokban és egy hatkötetes könyvsorozatban publikálták. Ezek közül választottak ki 111 beszélgetést, és azok legérdekesebb, mindenkit - nem csak tudósokat - érintő részleteit adják át itt az olvasónak. Ezek a tudósok korunk legkiválóbb elméi közé tartoznak, 68 köztük Nobel-díjas, de a többiek sem kevésbé jelentősek. Az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, Franciaországból, Németországból, Izraelből, Oroszországból, Svédországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Ausztráliából, Japánból, Taiwanról és Magyarországról származnak. A kiválasztott részletekben szóba kerülnek tudományos, egészségügyi, emberi, társadalmi, sőt még politikai témák is, mindez közérthető módon, megértésükhöz nincs szükség előismeretekre. Az olvasmányos beszélgetések egyszerre tájékoztatnak és szórakoztatnak.

Hargittai István - Teller
Teller ​Edét legtöbben "a hidrogénbomba atyja"-ként ismerik, neve ma is sokakban kelt szélsőséges érzelmeket. Vannak, akik számára Teller volt a hidegháború hőse, mások viszont az ördögi rossz szellem megtestesítőjének tekintik. A valóságos Teller valahol a két szélsőség között található.Hargittai István előítéletektől mentes, kiegyensúlyozott képet rajzol Tellerről, a sokoldalú és gyakran titokzatos tudósról, a 20. század viharos történéseivel a háttérben, amelyek nélkül nem lehetne megérteni Teller cselekedeteit és motivációit. Mindeközben sok korábbi tévedést, félreértést és félremagyarázást is helyesbít. Munkájában sok olyan forrásra támaszkodik, amelyek eddig ismeretlenek voltak, és amelyeket magyar, német és amerikai levéltári anyagokból tárt fel. Ezt egészítik ki azok az interjúk, amelyeket olyan, a Teller-életmű szempontjából kiemelkedően fontos személyiségekkel készített, mint Richard Garwin, Freeman Dyson, George A. Keyworth és Wendy Teller.A könyv áttekinti Teller életének legfontosabb vonatkozásait. Ezek között hangsúlyos szerepet kapnak a zsidó magyar gyökerek, a kényszerű emigráció, a kimagasló tudományos felfedezések és az Egyesült Államok védelmével való teljes azonosulás. A könyv részletesen tárgyalja Teller tevékenységét a hidrogénbomba kifejlesztésében, könyörtelen machiavellizmusát, amellyel céljai felé tört, elszántságát az USA második fegyverfejlesztési laboratóriumának megteremtésében, valamint Robert Oppenheimer biztonsági meghallgatása során tett tanúvallomását, amelynek következtében tudóstársai hosszú évtizedekre kiközösítették.Tellert a 20. század egyik legnagyobb fizikusa, Enrico Fermi így jellemezte: "olyan monomániás, akinek egyszerre sok mániája van". Teller egyebek között csökönyösen ellenezte a kísérleti atomrobbantások betiltását, és gátlástalanul propagálta a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést. Ugyanakkor a hidegháború idején tanúsított elszánt harca valószínűleg elősegítette a Szovjetunió felbomlását és a szabad világ győzelmét ebben a világméretű küzdelemben.Végül is, ki volt az igazi Teller? A mindenre elszánt harcos, aki főszerepet játszott a hidrogénbomba kifejlesztésében, aki tönkretette Robert Oppenheimert, és aki rávette az amerikai kormányzatot, hogy dollármilliárdokat öljön bele a kivihetetlen "csillagháborús tervekbe"? Vagy az odaadó férj, a hűséges barát, a hazafi és a szinte korlátlan fantáziájú, eredeti gondolkodású, termékeny tudós? Ez a könyv minden korábbi próbálkozásnál alaposabban és sikeresebben mutatja be e különlegesen bonyolult tudós-politikus végtelenül ellentmondásos természetét minden hibájával, tévedésével és egyben minden ragyogásával és a haladást elősegítő tevékenységével együtt.A szerző, Hargittai István akadémikus, kutatóprofesszor kémiai tárgyú könyvei mellett az elmúlt évtized olyan elismert műveinek szerzője, mint a magyarul is megjelent Doktor DNS. Őszinte beszélgetések James D. Watsonnal; Az öt világformáló marslakó; Képes szimmetria (Hargittai Magdolnával), Út Stockholmba. Tudósok és Nobel-díjak; Életeink. Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal; Szimmetriák a felfedezésben (Hargittai Magdolnával).

Hargittai István - Az ​öt világformáló marslakó
Kármán ​Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János és Teller Ede különleges csoportot alkottak; nemcsak nagy tudósok voltak, hanem az Egyesült Államok és a szabad világ védelmében is tevékenyen részt vettek a II. világháborúban, majd a hidegháború idején. A tudományban Kármánt a modern aerodinamika, Neumannt pedig a modern számítógép atyjaként emlegetik, Szilárd ismerte fel a nukleáris láncreakció lehetőségét, a Nobel-díjas Wigner a szimmetriát építette be az atomfizikába, Tellernek molekulafizikai és magfizikai kutatásai voltak jelentősek. Fontosabb azonban, hogy Kármán szolgáltatta a modern amerikai légierő tudományos hátterét, Szilárd kezdeményezte az első atombomba megvalósítását, Wigner volt a világ első nukleáris mérnöke, Neumann újításaival döntő módon járult hozzá az atomfegyverek és az interkontinentális rakéták kifejlesztéséhez, Teller pedig elérte azt, hogy a szovjet fenyegetés árnyékában az Egyesült Államok megteremtse a hidrogénbombát, ami a két szuperhatalom között évtizedekre biztosította a békét. Hargittai István könyve nemcsak a marslakók teljesítményével ismerteti meg az olvasót, hanem zárkózott, sokszor ellentmondásos egyéniségüket is emberközelbe hozza. Nemcsak az öt tudósról rajzol árnyalt képet, hanem arról a korról is, amelyben éltek, és amelynek sok más szereplője is megjelenik a könyv lapjain.

Hargittai István - Hargittai Magdolna - Szimmetriák ​a felfedezésben
A ​szerzők eredeti hangvételű, lebilincselő műben tárják elénk a szimmetriának az életben, különösképp a tudományban játszott központi szerepét. Számos jelentős tudós példáján mutatják be azt az utat, amely a gondolattól rengeteg kísérleten át - sokszor tévedésekkel tűzdelve - a tudományos felfedezésekig vezet.

Hargittai István - Teller ​Ede tragédiája
Hargittai ​István akadémikus, a molekulaszerkezet nemzetközi hírű kutatója Teller Ede tragédiája címmel színdarabot írt a híres tudósról, amely a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Kovács László által szerkesztett tudománytörténeti sorozatában jelent meg. Hargittai professzor, akinek az elmúlt két évben több sikerkönyve jelent meg angol és magyar nyelven, ezúttal elismerésre méltó bátorsággal igen nagy feladatra vállalkozott. Nem mindennapi teljesítmény ugyanis egy ilyen bonyolult személyiség életének mozgatórugóit és cselekedeteinek okait feltárni. A szerző felkészültsége vetekedik számos tudománytörténészével; Teller Edét személyesen ismerte, sokórányi beszélgetést rögzített vele és más neves fizikusokkal, akik mindegyike szoros szakmai kapcsolatban állt Tellerrel, valamint rendszeres levelezést folytatott vele egészen haláláig. A kétfelvonásos színdarab öt szereplője közül három történeti személy: Teller Ede, a felesége, Mici, valamint barátja, Szilárd Leó. Rajtuk kívül két fiktív szereplő van, egy fiatal szociológus hölgy, valamint egy fiatal fizikus, akiknek a kérdezés a dramaturgiai szerepe a darabban. Az ő beszélgetéseik, illetve Teller híres meghallgatásának felidézése során rajzolódik ki az a két konfliktus, amelyek oly meghatározóak voltak Teller életében.

Hargittai István - Doktor ​DNS
A ​Nobel-díjas James D. Watson ma valószínűleg a világ leghíresebb tudósa. Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettősspirál-szerkezetét és elindította a humángenom-programot. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kettős spirál Darwin óta a biológia legfontosabb felfedezése és egyben a huszadik század egyik legfontosabb tudományos eseménye volt. Hargittai István és felesége három egyedülálló beszélgetést rögzített Watsonnal. Ezekben Watson sokkal jobban kitárulkozott, mint azokban a felületes interjúkban, amelyeket az újságíróknak ad nagy ritkán. A Hargittai-beszélgetésekben a témák sokasága jelenik meg; elgondolkodtató válaszokat kapunk a tudomány és a világ számos fontos kérdésére. A fényképekkel gazdagon illusztrált kötetet olvasva úgy érezzük, mintha jelen lennénk e nagy tudós gondolatainak megszületésénél.

Hargittai István - Hargittai Magdolna - Budapesti ​séták a tudomány körül
Sokan ​elmondják, hogy Budapest milyen sok tudósnak volt szülővárosa, iskolájának színhelye vagy munkahelye, de azt sokkal kevesebben tudják, hogy kik voltak ezek a tudósok, miért is lettek híresek, hol éltek, hol dolgoztak, hol van szobruk. Ez a gazdag tartalmú, gondosan és nagyon szépen megírt, nagyon sok fényképpel illusztrált könyv elvezet emléktáblákhoz, szobrokhoz, egyetemi tanszékek épületeihez. Feltárja és az olvasóhoz közel hozza egy város tudományának sikerekkel és tragédiákkal teli történetét. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Az eredeti angol nyelvű kiadásról írták: "Örömmel ajánlom a Hargittaiak könyvét, amely a szülővárosomból, Budapestről származó meglepően sok tudós különleges szinergiájáról szól. Akárhová kerültek is, a kihívást jelentő iskolák és inspiráló tanárok adtak sikereikhez útravalót." Oláh György, Nobel-díjas, University of Southern California "A magyar értelmiségiekkel való találkozás mindig élmény számomra. Gyorsan kiderül, hogy mi foglalkoztatja őket, és mi nem." James D. Watson, Nobel-díjas, Cold Spring Harbor Laboratory "Izgalmas számvetés... Ez a Magyarország nagyjairól szóló Hargittai-könyv csak fokozza kíváncsiságunkat..." Carl Djerassi, Wolf-díjas, Stanford University

Hargittai István - Ambíció ​és kíváncsiság
A ​neves szerző tizenöt, többségében a 20. század második felében született jelentős felfedezés mozgatórugóit elemzi olvasmányos, új könyvében, amely speciális szaktudományos előképzettség nélkül is nagy élvezetet nyújt olvasójának, de amelyet a szaktudományok művelői is haszonnal forgathatnak. A szerző tizenhárom esetben személyes kapcsolatban volt a könyvben szereplő Nobel-díjas vagy hasonló rangú felfedezőkkel. A könyv mindegyik főhőséről elmondható, hogy megvolt benne az ambíció és a kíváncsiság, de emellett mindegyik felfedező rendelkezett még legalább egy, a pályája alakulását döntően befolyásoló tulajdonsággal is. A kettős spirál társfelfedezője, James Watson különösen sikerorientált volt, de a szerkezetkutatás lehetőségeire vonatkozó tájékozatlansága is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kezdeményezze a DNS szerkezetének meghatározását. A 20. század egyik legnagyobb kémikusa, Linus Pauling döntő felfedezést tett a fehérjék szerkezetére vonatkozóan, és sikerében nagy szerepe volt versenyszellemének. Gertrude Elion családtagjai olyan betegségekben haltak meg, amelyek nem sokkal később gyógyíthatók lettek. Elion egész pályáját a gyógyszerkutatásnak szentelte. A ma már rutinszerűen végzett mágneses rezonancia képalkotást elsősorban két olyan tudósnak köszönhetjük, akik megkésve indultak a tudományos pályán, de később képesek voltak tudásukat egy addig feltáratlan területen kamatoztatni. Sherwood Rowland szinte akaratlanul ismerte fel annak a veszélyét, hogy bizonyos vegyületek tönkreteszik a földi életet védő ózonréteget. Vonakodva bár, de a környezet megmentésének egyik legeredményesebb szószólója lett. Ezek és a hasonló példák emberközelségbe hozzák a tudományos felfedezéseket és a felfedezőket. Rajtuk keresztül az olvasó szinte szórakoztató módon tájékozódhat olyan felfedezésekről, amelyek modern életünk mindennapjait is befolyásolják. A könyvet számos illusztráció gazdagítja. A magyar kiadás előszavát az a Georg Klein (Klein György) biológus írta, aki 1957 és 1993 között tagja volt az orvosi Nobel-díj Bizottságnak. Az előszó szerzője a híres tudós és író Carl Djerassi, a beköszöntőt a Nobel-díjas Harold Kroto, a bevezetést pedig a Nobel-díjas Robert Curl írta. A kötet angol nyelvű eredetijéről nyolc Nobel-díjas és hét további híres tudós nyilatkozott elismerően.

Hargittai István - Út ​Stockholmba
Milyen ​tudósok lesznek Nobel-díjasok? Hogyan választják ki őket? Vannak-e közöttük és felfedezéseik között közös vonások? A könyv foglalkozik a tudományos felfedezés természetével, a Nobel-díj kiválasztási folyamatával, a kitüntetett kutatások jellegzetességeivel és a Nobel-díjnak a tudományra gyakorolt hatásával. A tudományról és a tudósokról szól és arról a díjról, amely már több mint száz éve a legrangosabb elismerés, és amelynek odaítélése (vagy oda nem ítélése) még ma is szenzációszámba megy.

Hargittai Magdolna - Hargittai István - Képes ​szimmetria
Az ​albumnak is nevezhető könyv pontosan és ugyanakkor közérthetően, elsősorban a vizuális élményen keresztül mutatja be a szimmetriát. Az ismeretterjesztő kiadvány kb. 550 színes fotóval és sok rajzzal egy látványos és érdekes utazásra invitálja az olvasót a szimmetria világába. A könyvet hasznosan forgathatja diáktól a nyugdíjasig mindenki, aki nyitott szemmel jár a világban és észreveszi a környezetében lévő tárgyakban a harmóniát és az egyensúlyt. Segítségével mindenki megtalálhatja a kapcsolatot a látszólag összeegyeztethetetlen tárgyak között, tehát a legszélesebb olvasótábornak fog maradandó élményt és ismereteket nyújtani. A könyv a legegyszerűbb szimmetriáktól (tükrözés, forgatás) a bonyolultabbak (ismétlés, csavarvonalú mozgás stb.) felé haladva mutatja be a szimmetriákat. A magas színvonalú tudományos ismeretterjesztés eszközeivel élve szinte észrevétlenül juttatja el az olvasóhoz a tudományos értékeket és ismereteket. Ugyanakkor fontos tudományos fogalmak és alkalmazások is szerepelnek a könyvben, olyanok, mint a molekulaszerkezet, a gyógyszerek kiralitása, a DNS és biológiai nagymolekulák helikális szerkezete és mások. A Képes szimmetria újdonság a magyar könyvpiacon, az illusztrációk nemcsak külföldi képekkel gazdagítják majd a könyvet, hanem számtalan magyar épület, szobor és egyéb közvetlen környezetünkben lévő tárgy fotója alapján fedezhetjük fel a szimmetriát.

Hargittai István - Szimmetria ​- egy kémikus szemével
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hargittai István - Életeink
Egy ​tudományos kutató találkozása a 20. századdal E mű egy életpálya találkozás-gyűjtemény, melyben a szerző mondandóját felfűzte a maga tágabb tudományszakában dolgozó Nobel-díjas tudósokkal folytatott beszélgetéseinek fonalára. Életének történetét, annak értelmét, a történelmi előzményeit, a szakmája krónikáját, s mindezek lelki-szellemi hátterét.

Hargittai István - Hargittai Balázs - A ​marslakók bölcsessége
"Ez ​a könyv öt híres tudósról szól, akik hasonló pályát futottak be a huszadik század rögös körülményei között. Zsidó-magyarok lévén az Egyesült Államokba kellett emigrálniuk. Kiváló tudósként a modern fizika és számítástudomány vezető kutatói voltak. A demokrácia és az emberi szabadság híveként fontos szerepet vállaltak az ezekért az eszmékért folyó globális küzdelemben. Hargittai Balázs és Hargittai István könyve az öt tudós írásaiból vett idézeteken keresztül mutatja be nézeteiket, érzéseiket és bölcsességüket, amihez a szerzők megjegyzéseket is fűznek. Mindezek együtt magával ragadó, emlékezetes és időnként provokatív olvasmányt nyújtanak." Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Hargittai Magdolna - Hargittai István - Moszkvai ​séták a tudomány körül
A ​könyv Moszkva tudományos emlékeit mutatja be, szobrokat, emléktáblákat, történelmi épületeket. Moszkva Oroszország és korábban a Szovjetunió tudományának és felsőoktatásának központja, és világviszonylatban is jelentős tudományos központ. Nincs még egy város a világon, ahol annyi emlékművel tisztelegnének tudósoknak, mint Moszkvában. A szovjet és orosz tudomány nagy sikereket ért el, amelyek azonban a külső világ számára sokszor ismeretlenek maradtak. Ugyanakkor a politika gyakran eltúlozta az eredményeket, ami bizalmatlanságot szült. A Moszkvában tudósoknak állított emlékművek megismerése segít a tájékozódásban, ha tudatában vagyunk annak, hogy politikai meggondolások gyakran és erősen befolyásolták, hogy kinek állítanak és kinek nem állítanak emlékművet. A könyv az emlékművek ilyen vonatkozásaival is foglalkozik. Megemlékezik nemcsak joggal ünnepelt kiválóságokról, de elpusztított vagy éppen csak elfelejtett nagyságokról is. A bemutatott emlékműveket, sztorijaikat és érdekes, esetenként meghökkentő, de mindig elgondolkoztató emberi vonatkozásaikat nyolc fejezet tárgyalja. A narratívát mintegy 800 fénykép illusztrálja.

Hargittai István - Eltemetett ​dicsőség
20. ​század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet (a szovjet atombomba az amerikai hű mása a sikeres kémkedésnek köszönhetően), alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eleddig jószerivel ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiválót alkottak. Sztálin antiszemitizmusa könyörtelen tudományellenességgel párosult, a szovjet vezetés évtizedekre tönkretette a szovjetunióbeli biológiát és kibernetikát, és óriási károkat okozott a kémiának. Már előkészítették a modern fizika szétrombolását is, amikor az utolsó pillanatban megértették, hogy modern fizika és fizikusok nélkül nem juthatnak atomfegyverekhez. Sztálin akkor kijelentette, hadd dolgozzanak, a kivégzésükre később is sort keríthetnek. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.

Kollekciók