Ajax-loader

Menyhért Anna könyvei a rukkolán


Menyhért Anna - A ​kis ló Tündérországban
Anya ​és Tomi esténként a kis lóról mesél. A kis ló megérkezik Tündérországba, ahol elkezdődnek a kalandjai. A mesék A kis ló és a tigrisek kötetben folytatódnak. Óvodásoknak és kezdő olvasóknak ajánljuk.

Menyhért Anna - Rubinbogyózselé
Ez ​a meseregény azoknak a kisiskolásoknak szól, akik szeretik a varázslatot, nem félnek az erdőben, hisznek az emberi jóságban és mernek belemerítkezni egy fantázivilágba, ahol lehetnek jó és rossz dolgok is egyszerre. Nem árulunk el nagy titkot akkor sem, hogy ha azt mondjuk, hogy minden rossz mögött valami más áll: félelem, bántás vagy fájdalom. Menyhért Anna Rubinbogyózselé című könyve önálló olvasásra is alkalmas, de az esti közös felolvasás meséje is lehet, összehozva kisebb és nagyobb testvéreket egyaránt.

Menyhért Anna - Elmondani ​az elmondhatatlant
Hogyan ​jelennek meg a személyes traumák egyes élettörténetekben, memoárokban? Hogyan beszélnek irodalmi művek egyéni és kollektív traumákról? Hogyan hatnak az olvasóra a traumákat feldolgozó szövegek? Milyen hatást gyakorolnak a társadalmi traumák az irodalmi és irodalomtudományos szövegekre? Felfedezhető-e a holokauszt, és magyar viszonylatban a Rákosi- és a Kádár-korszak traumatizáló hatása az irodalmi nyelvnek a XX. század második felében bekövetkező változásaiban? Hogyan válhatnak a traumák az irodalom segítségével a történelem részévé, immár tehát múlttá? Milyen viszonyban van egymással trauma és ideológia? Hogyan foglalkozik az irodalomtudomány traumákról szóló szövegekkel? Hogyan segítenek ebben a társtudományok (pszichológia, kulturális antropológia, újhistorizmus, feminista elméletek)? Mi a személyes olvasás? Trauma és irodalom kapcsolatáról van szó ebben a könyvben, arról, hogy az irodalmi szövegek hogyan hoznak létre traumatikus eseményekről történeteket: hogyan foglalják nyelvbe a törést.

Menyhért Anna - Tengerimalacom ​története
Apa ​megint köhög és tüsszög. Mit csinálhat? Rakosgat valamit, söpör, és megint tüsszög. Először a kisfiú nem is tudja, miért ijed meg ettől, csak azt érzi, hogy összeszorul a torka, kiszárad a szája. Aztán rájön, Gömbinek el kell költöznie. Nem lesz többé tengerimalaca. Apa allergiás rá.

Menyhért Anna - A ​kis ló és a tigrisek
Anya ​és Tomi esténként a kis lóról mesél. A kis ló kalandjairól már olvashattunk A kis ló Tündérországban című kötetben. Ebben a kötetben a kalandok folytatódhatnak. Óvodásoknak és kezdő olvasóknak ajánljuk.

Menyhért Anna - Szelence
Verseskötet, ​amely a gyermekből felnőtté érő nő „regényét” meséli el. Menyhért Anna szembemegy a női lírában jelenleg divatos irányokkal, nőiségéről nem „ellen-férfi-beszédben” vall, egyedi hangot szólaltatva meg a kortárs magyar lírában.

Menyhért Anna - Vándorlány ​és az Elvarázsolt Kisváros
Vándorlány, ​Nagyfiú és az ikrek útnak indulnak egy autóval. Az ablakból egy villanásnyi időre Vándorlány megpillant egy csodálatos kisvárost. De hiába szállnak ki, nem találják az odavezető utat. Ráadásul a többieket gonosz varázslat zárja be az Ittfoglak fogadóba. Vándorlány egyedül indul tovább, hogy megtalálja Kisvárost, és kitalálja a titkát. Ebben segíti őt a Céklamadár és a fura íróremete, Cölöplény. Góri és a nagymamája a lassan elnéptelenedő Kisvárosban élnek. A kisfiú szülei eltűntek, és Góriék egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy egyedül maradtak. Góri elindul Hegytetőre, hogy visszaszerezze a szüleit és megmentse a városát. Céklamadár őt is megsegíti, amikor úgy tűnik, hogy elbukik az úton. A két szereplő útja végül összefonódik, hogy együtt találják meg a megoldást, az utat, ami visszavezet Kisvárosba. Menyhért Anna könyve pontos, érzékeny mondatokban köti össze a lelki utazást és a kalandregényt, fonja, fésüli a gubancos szálakat, míg végül minden elrendeződik. Útkereső kiskamaszoknak és szüleiknek is mély, érdekes olvasmány.

Menyhért Anna - A ​kis ló és a kacsukahal
Anya ​és Tomi a Velencei-tónál nyaralnak. A parton együtt találják ki a kis ló legújabb meséjét a szörnyvízről, a kacsukahalról és a fekete fejűek gonosz mesterkedéseiről.

Menyhért Anna - Női ​irodalmi hagyomány
A ​kötet abból az alapvetésből indul ki, hogy búvópatakként ugyan, de létezik a magyar irodalomban női irodalmi hagyomány. Ezért nem a már jól ismert irodalomtörténeti vonalak mentén tanulmányozza a női irodalmat (nem a Nyugat női íróiról beszél például), hanem saját hagyományvonalat épít ki. Előszavában olvasmányos stílusban tisztáz a gender studies szempontjából fontos alapkérdéseket kánon és hagyomány összefüggésben, s vázolja, hogyan értelmezi a női irodalom fogalmát. Felhívja a figyelmet arra (az előszónak ez a része a Népszabadságban is megjelent), hogy a középiskolai oktatásban női írókról gyakorlatilag nem esik szó: Szapphó és Nemes Nagy Ágnes az a két női szerző, akiket a gimnáziumi tankönyvek tárgyalnak. Öt fejezete öt női írót (Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna) tárgyal, az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén.

Menyhért Anna - A ​kis ló és a szívbeszélő
Menyhért ​Anna író, irodalomtörténész kisfiával, Tomival a kis lóról és kalandjairól mesél esténként, így született ez a mesekönyv. - Régen meséltünk a kis lóról - kezdte anya. - Mi van most vele? - A kis ló elveszett az erdőben - jelentette be Tomi. - Elveszett? - döbbent meg anya. - El. Most bolyong.

Menyhért Anna - Egy ​olvasó alibije
A ​kötet 1998 és 2001 között írott tanulmányaim és kritikáim gyűjteménye. Megírásuk időszakában elsősorban szöveg és olvasó viszonyának körvonalazása, vagyis az olvasás mechanizmusainak feltérképezése foglalkoztatott. Az írások révén bontakozott ki és vált megfogalmazhatóvá az elgondolás, melynek értelmében az olvasást szövegbeli s olvasói "én"-ek nem feltétlenül egyetértésbe futó dialógusaként értelmezem. Nem(csak) szöveg és olvasó viszonyáról van szó, hanem "én"-konstrukciók kialakulásáról és együttműködéséről: hiszen a beszélgetéshez két vagy több személy, ill. személyként fellépő/felléptetett, vagyis irodalmi szövegekben az "én"-ben, ill. a "te"-ben megszemélyesített alak(zat)ok szükségesek. E konstrukciók létrejöttét a lírai szövegek "énjének" esetében Paul de Mant követve a szövegbeli beszélő arcának az olvasó általi megrajzolásaként, az "én"-nek való hangadásként értelmezem, az olvasói "én" esetében pedig a szövegben "előírt" (szintén az olvasás folyamatában megképződő) "engedelmes" olvasói szerepkör és a konkrét olvasó e szerepnek való (részleges vagy teljes) ellenállásaként értem; az ellenállást pedig az újabb és újabb olvasatok feltételének tekintem. E dialógus során az immár archoz és hanghoz jutott "felek" "beszélgetnek", mégpedig úgy, hogy ez a beszélgetés nem feltétlenül vezet az azonos értésben való feloldódáshoz, hanem, mint ahogy ez személyek között is történik, félreértésként, mellébeszélésként, vagy az irányításért folytatott küzdelemként, s az ehhez használt - figurációs műveletekben megmutatkozó - cselszövésként is felfogható. E beszélgetés során az olvasó az elképzelt beszélőnek valamiféle szándékot tulajdonít, főként arra nézve, hogy az milyen olvasói szerepet szán neki. Ezt az olvasó a szöveg retorikai, poétikai sajátosságai, utasításai, s az általa ismert műfaji hagyományok összjátékából bontja ki, s így kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntheti, képes-e (akar-e) azonosulni ezzel a szereppel. Ha küzdelem is az így értelmezett olvasás, győztese, pontosabban, nyertese mégis inkább a mindenkori következő olvasó, aki ezáltal az értelmezések immár bővebb skáláját ismerheti meg, építheti be saját élettörténetébe, tapasztalatként ezen élettörténet újraolvasásába és állandó újrakonstruálásába, s aki ugyanakkor az előző olvasat műkődésbe lépésének, hatásának is feltétele. Menyhért Anna

Menyhért Anna - Egy ​szabad nő
,,Öngyilkos ​lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.

Kollekciók