Ajax-loader

Vitéz Miklós könyvei a rukkolán


Vitéz Miklós - Magyar királyok és uralkodók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitéz Miklós - Könyves ​Kálmán és II. István
A ​sorozat ötödik kötete Könyves Kálmán és fia II. István uralkodásának történetét foglalja össze, az eddigi kötetkehez hasonló formában és stílusban. Szent László halálát követően testvére, Géza idősebbik fia követte a trónon. A szerző hosszan és élvezettel ecseteli a krónikák emlékezete szerint okos és művelt, ám számos testi hibával megvert, eredetileg papnak szánt Kálmán és testvére, a délceg, daliás harcos képében ábrázolt, Szent László kedvenceként számon tartott Álmos több évtizedes küzdelmét a hatalomért, amelyre Álmos és fia Béla - a későbbi II. (Vak) Béla király " megvakíttatása tett pontot egy időre. A kiadvány nagyobbik része foglalkozik Kálmán uralkodásával és a családi-hatalmi viszálykodások mellett azért szót ejt az uralkodó törvényhozói, hadvezéri teljesítményéről, illetve hódításairól is. Halála után a trónon fia követte, akinek szinte egész életét a hadakozások töltötték ki, nemcsak rokonaival, hanem szinte országa össze szomszédjával a velenceiekkel, oroszokkal, csehekkel és bizánciakkal is csatázott. A szerző színes és eleven, bár esetenként túlzottan leegyszerűsítő, fantáziájának is bő teret engedő elbeszélése a közép- és kora újkori krónikák, kisebb részben pedig a történeti feldolgozások alapján foglalja össze a tizenkettedik század első harmadának eseményekben gazdag történéseit.

Vitéz Miklós - III. ​István, III. Béla, Imre és III. László
Sorozatunk ​hetedik kötetének akár azt a címet is adhatnánk: „a trónkövetelők kora”. Bitorlók, jogos és jogtalan trónörökösök, a hatalomért a módszerekben nem válogató, hevesen vetélkedő magyar államférfiak és gyermekkorú királyok tobzódása volt a 12. századnak az a valamivel több, mint negyven éve, amely alatt ennyi sok koronás fő fordult meg a trónon. Apáiktól különböző fiúk, egymáshoz semmiben sem hasonlító testvérek, nagybácsik és unokaöccsök vívták sokszor igen hosszú és véres harcukat.

Vitéz Miklós - II. ​András és IV. Béla
András ​bohém volt, szórta a pénzt, és bár viselt háborúkat is, inkább vadászatokon, mulatságokon érezte jól magát. Az ő első felesége volt Gertrúd, akivel a „Bánk bán”-i történet merénylői végeztek Fia, IV. Béla alig kezdett uralkodni, és alig végzett anyja gyilkosaival, máris jöttek a tatárok, akik rettenetes módon elpusztították az országot. Bélának mindent elölről kellett kezdenie. Becsületére váljék: hosszúra nyúlt uralkodása alatt csakugyan felvirágoztatta az országot, bár kevesen szurkoltak neki.

Vitéz Miklós - Salamon, ​I. Géza és I. László
Az ​ismeretterjesztő sorozat legújabb kötetének témája három Árpád-házi király, Salamon, I. Géza és Szent László élete és uralkodása. I. Béla rövid életű uralkodása után fiai, Géza és László először elismerik Salamon, I. András fia (és a német-római császár, IV. Henrik pártfogoltja) jogát a trónra, de hamarosan polgárháború tör ki az unokatestvérek között. A szerző, sorozata eddig megismert hagyományait folytatva ezúttal színes, fordulatos módon, a családi és rokoni viszályra koncentrálva meséli el a magyar uralkodók életét. Elbeszélése jobbára a középkori krónikákat követi, de a régebbi és újabb keletű szakirodalom megállapításait is figyelembe veszi. A kötet első fele dolgozza fel az egymással hadakozó Árpád-házaik küzdelmeit, a második részben László törvényhozói és az ország első szentjeinek "felemelése" érdekében tett tevékenységét fókuszba állítva méltatja a "lovagkirály" érdemeit. A kötetet ezúttal is színes fényképek illusztrálják.

Vitéz Miklós - Vak ​Béla és II. Géza
Kevés ​országban ültettek trónra egy vak embert, hogy uralkodjon. Nálunk is kivételes eset volt, hogy egy fogyatékossá tett fiatalember, II. (Vak) Béla uralkodhatott. A vak király keményebbnek bizonyult, mint nem egy látó uralkodó. Fiát, II. Gézát uralkodásra nevelték. Két évtizeden át irányította az országot, mégis élete vége felé látnia kellett: nagy baj, ha egy királynak nincs fia, nincs trónörököse.

Vitéz Miklós - V. ​István, IV. (Kun) László és III. András
Sorozatunk ​kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében cselekedett minden lehetséges alkalommal. A harmadik király, egyben Árpád leszármazottainak utolsója, III. András az egyetlen magyar király, aki külföldön született, sőt akinek az apja soha nem járt Magyarországon.

Kollekciók