Ajax-loader

Szakály Sándor könyvei a rukkolán


Szakály Sándor - Történelem ​és publicisztika
A ​kötet a neves történész 2009 és 2013 között napi- és hetilapokban, folyóiratokban, illetve idősebb kollégák tiszteletére összeállított kötetekben megjelent, jelentősebb írásait tartalmazza.

Szakály Sándor - A ​magyar tábori csendőrség története
„Tanulmányomban ​a magyar királyi honvédség tábori csendőrsége megszervezésének, felállításának a körülményeit és a második világháború időszakában kifejtett tevékenységét igyekeztem feltárni. Az általam vizsgált, közel nyolc esztendőt felölelő időszak – 1938–1945 – az, amikor a magyar tábori csendőrség szervezetének megléte, illetve tevékenysége a források alapján kimutatható, nyomon követhető. [...] Úgy vélem, a kutatási nehézségek és a források töredékes volta ellenére is sikerült a magyar tábori csendőrség történetéről reális és a lehetőségekhez mérten teljes képet felvázolnom." A tíz évvel ezelőtti, nagy vitákat kiváltott és jelentős sikert aratott könyv új, javított kiadása.

Szakály Sándor - A ​2. vkf. osztály
"A ​m. kir. honvéd vezérkar főnöke 2. osztály. (2. vkf. oszt.) I. _Alárendelés és szolgálati viszony._ Kettős alárendeltségű osztály. Általában minden tekintetben a hdm. csf. és a vkf. h. úján a vkf-ének van alárendelve, kivéve a volt HM Elnökség B. oszt. ügykörét, melyben a HM helyetteséhez tartozik. II. _Ügykör és feladatok._ Itt a HM. hatáskörébe tartozó ügyek elhagyásával csak a vkf-ének hatáskörébe tartozó ügykör vétetett fel, melyet valamennyi vkf., HM. és tekintetbejövő polgári szervvel együttműködésben végez. _Általában._ Idegen államok haderejének, katonapolitikai viszonyinak és háborús teljesítőképességének nyilvántartása azzal a céllal, hogy a vezetés tervezéseihez és elhatározásaihoz alapot szolgáltasson. A hírszerző szolgálat vezetése. Különös harceljárással kapcsolatos munkálatok vezetése. Kémelhárítás és szabotázselhárítás. Rejtjelszolgálat. Katonai attachék szolgálatának irányítsa." _Szolgálati Utasítás a m. kir. honvéd vezérkar főnökének helyettese, a vkf. csoportfőnökei, osztályai és egyéb szervei számára._ Budapest, 1942.

Szakály Sándor - Hadsereg, ​politika, társadalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Szakály Sándor - A ​magyar katonai felső vezetés
Szakály ​Sándor hiánypótló lexikona és adattára, amely két esztendővel az első megjelenése után, immár második, bővített, kiegészített kiadásban lát napvilágot, az 1938 és 1945 közötti magyar király honvédség felső vezetésének társadalmi bázisáról, életútjáról, katonai végzettségéről, anyagi helyzetéről és családi viszonyairól ad képet. A lexikon-részt kiegészítő Adattár jól áttekinthető rendszere újabb keresési lehetőséget kínál, mely által könnyen eligazodhatunk a különféle rendű-rangú katonai vezetők beosztását, rangját, előléptetését illetően. Kötetünket egyaránt használhatják kézikönyvként a kutatók, diákok, illetve minden érdeklődő, hiszen a második világháborúról magyar vonatkozásban ilyen jellegű lexikon még nem született. SZAKÁLY SÁNDOR 1955-ben született Törökkoppányban. A gimnáziumot Kaposvárott végezte, majd az ELTE nappali tagozatán, történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát. 1980-tól 2000-ig a Hadtörténelmi (jelenleg: Hadtörténeti) Intézet és Múzeum munkatársa – 1992-1997 között az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezetőhelyettese, 1999-2000 között munkahelye főigazgatója – volt. 2001-től a Duna Televízió műsorokért felelős alelnöke. 1982-től „summa cum laude” minősítéssel bölcsészdoktor, 1990-től a történelem tudomány kandidátusa. 1997-től tagja az MTI Történettudományi Bizottságának, egy cikluson át egyik alelnöke volt. 1993-ban a Bezerédj Alapítvány első díjazottja, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat kapott.

Szakály Sándor - A ​magyar katonai elit
Memoárok ​és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez. Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését.

Szakály Sándor - Honvédség ​és tisztikar 1919–1947
„A ​történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző

Szakály Sándor - Akik ​a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették
Az ​1881 és 1945 között fennálló magyar királyi csendőrség a korszak Európájának egyik legtekintélyesebb, legjobb felderítési mutatóival rendelkező, katonailag szervezett közbiztonsági őrtestülete volt. A testület megszűntését követő közel hét évtized alatt mindössze csak néhány olyan, szakmailag értékelhető munka született, amely a történésztől elvárható harag és elfogultság nélkül vizsgálta a volt magyar királyi csendőrség történetét. Arról is csak keveset tudni, hogy vajon kik is vezették, irányították ezt, a szakmailag méltán híres - és 1945 után csak hírhedtnek nevezett - testületet. Az 1919 utáni közel negyed század alatt a csendőrség tiszti állományának létszáma 600 fő volt, és ennek a 600 főnek egy még vékonyabb rétegét alkotta a vezetői réteg, amely általában 15-20 főt jelentett egyidőben. S kik voltak ők? Melyek voltak a vezetői beosztások? Erre a kérdésre ad választ a kötet, amely a korszakban vezetői beosztást betöltött 127 csendőrségi személy életútja, személyes adatai alapján vizsgálja a kérdésre adandó választ: kik is voltak ők? Szakály Sándor munkája a vezetői beosztások meghatározását követően az azt betöltött 127 személyt azonosítja majd közel tíz esztendei levéltári és könyvtári kutatást, interjúk készítését követően. A kötet egy olyan XX. századi magyar archontológiamű, amely a két világháború közötti korszak történetével foglalkozók számára megkerülhetetlen.

Kollekciók