Hegyi Klára könyvei a rukkolán

Hegyi Klára - Zimányi Vera - Az ​oszmán birodalom Európában
A ​XIII. század közepén jelentéktelen török törzs telepedett le Kisázsia északnyugati sarkában, a bizánci birodalom határán. 1326-ban bevette Brussza városát. Utódai éppen két évszázad múlva Mohács mezején megsemmisítették a magyar hadsereget. A vereség hírére készült röplapok Európa- szerte véres rémhíreket terjesztettek. Rettegésük azt sugallta, hogy a hódítók nem ismernek lehetetlent, s a Mohácsot követő évtizedek igazolni látszottak a félelmeket. Ekkor már az oszmánoké volt a Balkán-félsziget, Magyarország közepe, Kisázsia, Perzsia nyugati határszéle, az egész Közel-Kelet, Egyiptom meg Afrika északi partvidéke. Bekerítették a Fekete-tengert, flottájuk elnyelte az Égei-tenger szigetvilágát, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében hadakozott. Mohács után újabb két évszázad elteltével már semmivé foszlott Európa félelme. A szörnyű ellenfél életútja túljutott a zeniten. Beállt a stagnálás, majd a hanyatlás korszaka, s az oszmán birodalom Magyarország elvesztésével elszenvedte első nagy vereségét. A kötet az oszmán történelemnek ezt az első félezer évét tekinti át. A hódítások eseménysora mellett elsősorban azt a tágabban értett szerzési folyamatot, amelynek során a törökök elsajátították a várostrom és a tengeri hadviselés tudományát, megtanulták szolgálni és szolgálatukba állítani az iszlámot, beletanultak a törvényalkotásba és a centralizált államvezetésbe. Megismerkedtek az arab és perzsa tudományokkal és továbbfejlesztették őket, s a bizánci és az iszlám építészet elemeiből - de hajdani nomád sátruk emlékképére - megalkották a muszlim építészet egyik csodáját, az oszmán-török dzsámit. A kötet elkalauzol a szultáni szerájba, és megismertet a közemberek hétköznapi és ünnepi szokásaival is.

Hegyi Klára - A ​török hódoltság várai és várkatonasága I-III.
A ​munka 1. kötete tanulmány a törökök hódoltsági védelmi rendszeréről, várépítéseiről, az őrségek szerkezetéről és típusairól, a várkatonaság számáról, ellátásáról, etnikai-vallási összetételéről és az elszlávosodott déli országrész katonaparaszti szerkezetéről. A 2-3. kötet a török zsoldlistákból, kincstári elszámolásokból és birtokösszeírásokból összeállított adattára.

Hegyi Klára - Varga J. János - Székesfehérvár ​a török korban / Bécstől Székesfehérvárig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegyi Klára - Lelkigyakorlatok ​a Szentháromságban Szent Ignáccal
Hogy ​lehet alapja az ember életének az Istenben egzisztáló három személy? Ez a három személy hogyan fűződik össze a háttérben? Miért leginkább Krisztusról szól - és ez elég-e nekünk? Általa kapjuk, és már birtokoljuk a szó legnemesebb értelmében a megfoghatatlan, a felfoghatatlan Lélek közösségét? Ki az Atya, aki mindennek forrása, és egészen megbúvik a háttérben? Hogyan jut el életforrása mégis személyesen hozzánk? Hogyan fordulnak egymás felé ezek az egylényeg Személyek? Ki Loyolai Szent Ignác? Hogyan lehet, hogy előtte fellebbent a Háromszor Szent titka egy patak mellett? Mi az, amit a Háromegy a szívébe ültetett? Hogyan birkózott meg a lélek útvesztőin felbukkanó szellemi-lelki akadályokkal? Milyen kézvezető könyv számunkra a lelkigyakorlatos könyv, amely a Háromság titkában gyökerezik?

Hegyi Klára - Egy ​világbirodalom végvidékén
Augusztus ​29-e szerencsés napja volt Magyarországon Szulejmán szultán hadseregének. 1521-ben Nándorfehérvárt, Magyarország legfontosabb déli erődítését foglalta el ezen a napon, öt év múlva a mohácsi csatamezőn győzött, újabb tizenöt év elteltével, 1541. augusztus 29-én az ország fővárosát, Budát szerezte meg. A három eseményt nemcsak a nap véletlen egyezése sorakoztatja egymás mellé. Ezen a három sorsdöntő napon, s a velük elmúló két évtized során összeomlott és darabokra szakadt a középkori Magyarország. Középső része másfél évszázadra a török birodalom legtávolabbi európai határtartománya lett. A török kor másfél évszázada mindig vonzotta, ma is vonzza a kutató kíváncsiságot. De mivel a történeti érdeklődés maga is együtt változik a történelemmel, minden kor más iránt érdeklődött ebből a százötven évből. A török-magyar viszony kutatói hosszú időn át mindenekelőtt a nagypolitika, a diplomáciai kapcsolatok alakulását állították a középpontba, az élet és a társadalom alsóbb régióiban pedig a hadjáratok és a várvédő harcok eseményeit és eredményét: az ember és az anyagi javak pusztulását. A régi történeti munkák és a szépirodalom hatása nyomán talán még ma is ezekre a kérdésekre vagyunk a legfogékonyabbak.

Fodor Pál - Hegyi Klára - Ivanics Mária - Török ​és tatár hódítók
Oszmán, ​Szelim, Szulejmán, Dzsingisz kán és Timur Lenk neve egykoron rettegéssel töltött el mindenkit Európa-szerte, a Közel-keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az ő, illetve a kötetben még szereplő I. Bajezid, II. Mehmed, a Körprülü nagyvezírek és a krími tatár kánság legjelentősebb uralkodójának, Gázi girájnak az életrajzain keresztül ismerhetjük meg a hódításra épülő két nagy - a török és a tatár - világbirodalom belső felépítését, működését, s megtudhatjuk, hogyan sikerült évszázadokon át szinte "az egész világot" uralmuk alá hajtani a Balkántól az Eufráteszig, a Kaszpi-tengertől a Sárga-folyóig.

Barta Gábor - Hegyi Klára - Kertész István - Emberek ​és századok
Régmúlt ​századok szólalnak meg e történelmi olvasókönyv lapjain. Az őskor és az ókor történetéből, a magyarok életének legrégibb emlékeiből, a középkori magyar állam és az európai feudalizmus történetéből válogatott források gyűjteményét veszi kezébe az olvasó. Az egykor élt emberek mindennapi élete, szokásai, települési viszonyai, kultúrája, békés hétköznapjai és háborús borzalmai elevenednek meg a kötet lapjain a kortársak tollából, szépírók műveiből és történészek munkáiból válogatott írások nyomán.