Gáldi László könyvei a rukkolán

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​szótár
Magyar-orosz ​kisszótár, több mint 22 000 címszót és kb. 4000 szószerkezetet tartalmaz.

Deér József - Gáldi László - Magyarok és románok
A Magyar Történettudományi Intézet 1943. és 1944. évi évkönyve több szerző feldolgozásában azt a kapcsolatot tárgyalja, amely a magyar és a román nép, államiság és kultúra között az évszázadok folyamán fennállott. Évkönyvünk így műfaját tekintve látszólag azon gyűjteményes és kollektív munkák sorába illeszkedik, melyek az európai tudományban az utolsó évtizedek folyamán viszonylag nagy számban láttak napvilágot – szoros és aktuális összefüggésben az egyes népek érdekeivel, sőt érdek-ellentéteivel.

Gáldi László - Szenczi ​Molnár Albert zsoltárverse
Szenci ​Molnár Albert (1574-1634) pap, egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító. Ő készítette el az első magyar - latin szótárt. Szótára nemcsak a magyar szókincset gyűjtötte egybe, hanem földrajzi, történeti, mitológiai nevek, tudományos fogalmak magyarázatával is szolgált, és ezáltal enciklopédiaként is lehetett használni. Ezenkívül szólásmondásokat is tartalmazott, valamint szabályozta a helyesírást. A németországi perspektíva és környezet nyomaként egyes címszavak a külföldi olvasó informálásának célzatával fogalmazódtak meg.....irodalmi szempontból Szenci Molnár legjelentősebb alkotásának zsoltárfordításai tekinthetők. Németországi hatásokra azt tűzte ki maga elé célul, hogy filológiai és poétikai szempontból egyaránt pontos és hiteles műfordítást készítsen a Zsoltárok Könyvének teljes anyagából.

Gáldi László - Magyar-orosz ​szótár
Ez ​a magyar-orosz szótár a budapesti Akadémiai Kiadó és a moszkvai »Russkij jazyk« kiadó közös kiadványa. Mindkét kiadó munkatársai évekig dolgoztak e mű megalkotásán, melyet teljes joggal tekinthetünk új típusú szótárnak. Valamennyi Magyarországon és a Szovjetunióban eddig megjelent magyar-orosz és orosz-magyar szótár vagy csak a magyar, vagy csak az orosz olvasó számára készült. E szótárunkat úgy állítottuk össze, hogy orosz és magyar anyanyelvűek egyaránt használhassák. Ezt a célt szolgálja az általunk alkalmazott szótárszerkesztési rendszer és a kiegészítő adatok: a magyar szavakhoz és az orosz fordításhoz adott nyelvtani utalások és magyarázatok, valamint bizonyos mértékben a címszavak megválasztása. Erről bővebben szólunk az alábbiakban a szótár anyagával és felépítésével kapcsolatban.

Gáldi László - Magyar ​- spanyol szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáldi László - Uzonyi Pál - Magyar-orosz ​szótár / Венгерско-русский словарь
Uzonyi ​Pál főszerkesztő vezetésével a szerkesztők modernizálták a régi szótárak anyagát, bővítették a címszavak jelentéseit, és mindkét szótárba körülbelül 15000 új szócikket vettek fel. Ezek a szavak és kifejezések a magyar és orosz nyelv újonnan keletkezett és idegenből átvett - főként gazdasági jellegű - szavait és kifejezéseit foglalják magukba. A szótár hasznos alapot szolgáltatnak a közép- és felsőfokon oroszul tanulóknak, mind a fordításhoz, mind a nyelvtanuláshoz.

Gáldi László - Magyar-spanyol ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hadrovics László - Gáldi László - Orosz-magyar ​szótár
I-II. ​kötet, 1981-es kiadás

Gáldi László - Spanyol-magyar ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáldi László - Orosz-magyar ​kéziszótár
Szótárunk ​mintegy 80 000 szótári adatot tartalmzza, amiből kb.50 000 a címszók száma. A szóanyag megválogatásában arra törekedtünk, hogy a mai orosz irodalmi és köznyelv szókincsét, kifejezéskészletét dolgozzuk fel. Az adott keretek közt természetesen helyt adtunk szaknyelvi szóknak is. Így nem zárkóztunk el a technika, a művészetek, a jogtudomány és a sport széles körben használatos, legfontosabb szavainak és kifejezéseinek felvételétől. A táj- és népnyelvi szavakat, kifejezéseket általában mellőztük. Szótárunk anyagának összegyűjtése és szerkesztése közben elsősorban a legújabban megjelent egynyelvű orosz magyarázó és értelmező szótárakat használtuk fel. A szótári műveken kívül szavakat és kifejezéseket a mai szépirodalomból, folyóiratokból sé a napisajtóból is gyűjtöttünk. Új címszók beiktatásánál figyelmünk főleg az utóbbi évtizedben keletkezett szókincsre irányult. A szótár címszóanyaga a ma leghasználatosabb rövidítéseket is magában foglalja. A szótár használatához az olvasó megfelelő tájékoztatást a szótár végén tall. Néhány módosítással és bővítéssel a Hadrovics - Gáldi-féle nagyszótár nyelvtani beosztását alkalmaztuk. Reméljük, hogy szótárunk a magyar érdeklődő kezében nemcsak a nyelvtanuláshoz, hanem a mai orosz szépirodalom, napisajtó és népszerű tudományos irodalom olvasásához is használható segédeszköznek fog bizonyulni.

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​szótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hadrovics László - Gáldi László - Orosz-magyar ​szótár (kisszótár)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáldi László - Uzonyi Pál - Orosz-magyar ​szótár / Русско-венгерский словарь
60 ​000 címszó • 100 000 kifejezés • mai nyelvállapotot tükröző köznyelvi és szakszókincs • gazdasági szókinccsel kibővítve • nyelvtani információk • áttekinthető, világos szerkezet • közép- és felsőfokú nyelvvizsgára, valamint fordítóknak.

Gáldi László - Ismerjük ​meg a versformákat!
Gáldi ​László könyve már huszonöt évvel ezelőtt, amikor megjelent, hiánypótló könyv volt. Olyan népszerűen megírt, de tudományosan megalapozott munka, amelyből csakugyan jól meg lehetett ismerni a magyar verselés megannyi csínját-bínját. A versélvezők örömmel fedezhették fel általa a lírikusok műhelytitkait, az esztétikai hatás rejtettebb eszközeit, laikusként olykor észrevehetetlen, finom rafinériáit is. A költők, költőjelöltek, szövegelemző tanárok megtanulhatták belőle, hogy legalábbis formai szempontból hogyan kell verset írni. Nyomon követhették, elleshették, hogyan írtak nagyjaink. Ma, amikor egymást tolongva követik az új tanár-, esztéta- és költőnemzedékek, még nagyobb szükség van Gáldi László könyvére, mint valaha. A szabad vers korát éljük, s ez azt a téves nézetet szuggerálja olvasókban és induló költőkben egyaránt, hogy a mai versben nincs szabály, minden elfogadható benne. Holott nem így van. Alapigazság korunkban is: az tud valamirevaló verset írni, aki ismeri a versformákat, tud, ha akar, kötötten is írni.