Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij könyvei a rukkolán

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​kamasz
Egy ​vidéki fiatalember felkerül a fővárosba. Túl érzékeny idegrendszere, különleges életfelfogása, hallatlan pénzvágya, szenvedélyes rajongó szerelme meghökkentő és kellemetlen kalandokba sodorja. Az író szinte félelmetes lélekelemzéssel fedezi fel, leplezi le a gondolatok, érzelmek, cselekedetek belsőő mechanizmusát. Felvonultatja kora társadalmának jellegzetes figuráit is: a regény bírálat, bírálata a pénz, a gazdagság után futó színes, kavargó tömegnek, amelynek méhében azonban már ott forronganak a tisztulást jelentő eszmék és áramlatok.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Fehér ​éjszakák / A játékos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Golyadkin ​úr hasonmása / A játékos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​szelid asszony
A ​mai Párizsban egy szegény diáklány anyagi érdekből feleségül megy egy gazdag zálogház-tulajdonoshoz. A férfi féltékeny, gyanakvó, leskelődő. Az asszony boldogtalanul vergődik a házasságban, s azt tervezgeti, hogyan ölje meg férjét. De beteg lesz és kibékülnek. "Boldog vagyok" - mondja az asszony, mielőtt öngyilkos lesz. Az emberi kapcsolatok mély pokla és minden ellentmondása tárul elénk itt: miközben agresszív, gyilkos indulatok fűtik a hősöket, a megszokott, konszolidált, kulturált polgári világ mindennapjait élik és viselkedésük is szelíd, udvarias.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Egy ​játékos naplója / A szelid asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​a holtak házából / A nagybácsi álma / Nyetocska Nyezvanova
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Három ​orosz fiú története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​kétéltű Goljadkin
A ​XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat. A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a „másikkal”, a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törvényszerűen kudarcba, tragédiába torkollik. Az író a drámát szinte teljesen belülről ábrázolja, realizmusa úgy villog, hogy irónia és belső megjelenítés szövődik teljesen egymásba.Az emberi lélek legnagyobb ellenfelével – önmagával: ez a tárgya Goljadkin címzetes tanácsnok út történetének. A lélektani ihletésű epika remeklése csak látszólag fantasztikus történet – valójában, mint az igazi lángelmének minden alkotása, mindnyájunk mindennapi története.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Schuld ​und Sühne
Der ​erste und vielleicht vollkommenste der fünf großen philosophischen Roman-Tragödien Dostojewskis. "Schuld und Sühne" ist zugleich ein Kriminalroman von atemberaubender Spannung.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​művészetről
Naplójegyzetek, ​levelek, töredékek.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​kis hős
Mintha ​nem is a komor és nyomasztó hangulatú Dosztojevszkij-hősök világába lépnénk. Ebben a korai írásában egy kisfiú, egy "kis hős" első szerelmi élményeit örökíti meg. Későbbi nagy regényeinek páratlan lélektani művészete már itt is megmutatkozik. Vidám és mégis szomorú kis történet ez: a serdülő "kis hős" szerelme egy felnőtt nő iránt. Ez a kevésbé ismert elbeszélés díszes kiadásban kerül az olvasók kezébe.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​történelem utópikus értelmezése
Dosztojevszkij ​teoretikus publicisztikai írásai a korabeli orosz gondolkodás kettősségére reflektálnak, tükrözve az orosz és az európai műveltség szembesítését, az orosz "nép" és "társadalom" fogalmi és tényleges ambivalenciáját, az "állam" és a "nép" szembeállítását, a pravoszláv és a nyugati vallások különbözőségét, az oroszországi közéletet jellemző kényszerek, az erőszak és a racionalizmus ellentmondásosságát - hiteles leképezéseként a Nagy Péter utáni orosz társadalom és gondolkodás megosztottságának. A kötetet, mintegy zárszóként, a kiváló kortást, Leontyev értékelő tanulmánya teszi teljessé.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Kell-e ​nekünk Európa?
Mi ​a fontosabb: a nyugat európai civilizáció vagy az orosz tradíció? Kell-e a Keletnek Európa? Oroszország és Európa egymástól való félelmei köré csoportosulnak a cikkek. Lehetséges-e áthidalni a nyugati országok szokásait majmoló felsőbb rétegek és a civilizációtól érintetlen nép közti szakadékot?! Sorozatkezdő kötetünk Dosztojevszkij társadalomkritikai és politikai írásai közül válogat.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​névtelen / A háziasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Örök ​férj
___Örök ​férjnek nevezi Dosztojevszkij azt az embert, aki csupán férj, kizárólagosan férj, semmi egyéb, mint férj, s ezért nem is kerülheti el a házasságban az agancsokat. Az ilyen emberek arra születtek, hogy feleségük legyen, aki azután megcsalja őket, mert homlokuk arra a bizonyos díszre van teremtve. Az örök férj lehet egészen okos, tehetséges ember, de ez mind nem lényeges, ő semmi egyéb, mint feleségének a férje, minden kényelmet megszerez az asszonynak, engedelmes rabszolgája, de felesége soha egy pillanatig sem szereti viszont, megcsalja minden lelkiismeret-furdalás nélkül, mert ez az örök férj sorsa. ___Valójában önmagáról írta ezt a kíméletlen jellemzést Dosztojevszkij. A férfiasságában megbántott író nem a felesége iránt érzett jogos felháborodást, nem a csábító iránt megvetést, haragja saját személye ellen fordult, önmagát tépi és marcangolja, önmagán vág végig a gúny vért serkentő ostorával a regény megírásával is. ___A történet hőse Truszockij, a megcsalt férj, mazochista kéjjel keresi felszarvazója társaságát, s pimaszul, erőszakosan tart igényt barátságára, hogy aztán hirtelen fordulattal, elemi gyűlölettel támadjon rá. Végül persze ismét elhatalmasodik rajta a nevetségesség átka, mely öl, s amely érzéstől Dosztojevszkij is nagyon sokáig nem tudott megszabadulni.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​kicsike / Két férfi az ágy alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Fehér ​éjszakák
A ​Fehér éjszakák történetét olyan ember mondja el, aki elsősorban önmaga előtt akarja igazolni álmokba foszló életét. A Nasztyenka-történet mindennél fontosabb számára, ezért dolgozza ki részletezve, megjelenítve. Ebben a történetben eljátszhatja a nemes lelkű lovagot, megmentheti az ismeretlen leányt a tolakodótól, vállalhatja a szerelmi postás szerepét, és nagylelkűen lemondhat a megszeretett lányról. De a főhősnek be kell vallania, hogy mentsvára nincs többé, az álmok elfogytak, s már kénytelen az ábrándok évfordulóit megtartani.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Tanulmányok, ​vallomások
Immár ​egy évszázada megannyi tudós irodalmár kutatja Dosztojevszkij talányos életét és életművét - s próbálja megfejteni "a nagy orosz" titkát. Világszerte számtalan monográfia, elemzés, életrajz látott napvilágot róla, de bátran mondhatjuk, a legmeggyőzőbb és a leghitelesebb szavakat az írózseni maga írta le életéről, művészi elképzeléseiről, fényes diadalairól és iszonyú kudarcairól, sajátos forradalmiságáról, politikai tevékenységéről és tévelygéseiről. Az író naplójából, vallomásaiból, publikációiból, vázlataiból és feljegyzéseiből szemünk láttára egy új, szuggesztív Dosztojevszkij-regény születik, melynek hőse maga az író.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​szelíd teremtés / Kisregények
Dosztojevszkij ​önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései - az érdekes tartalom mellett - belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók - és az olvasó is - gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai. Kötetünkben négy kisregényt nyújtunk át az olvasónak, de a hősök mögött, a mélyben valahol, azonos hős, az "odúlakó" rejtőzik, akiről az író azt mondta, hogy "ez a legfontosabb ember az egész orosz világban". Se nem jó, se nem rossz, elég okos ahhoz, hogy a környező világ ésszerűtlenségét felismerje, de ebből azt a következtetést vonja le, hogy neki is joga van aljasnak lenni, másokat megkínozni. Hangulatai, érzései szinte pillanatonként változnak. Amikor barátkozik, már gyűlöl, és legmélyebb megaláztatása pillanataiban is szereti ellenségét. A kisregényeket nem laboratóriumi csendben, hanem tragikus megaláztatások, kudarcok, betegség, csődök közepette alkotta meg az író, de ezeknek a hősöknek a XX. század emberének sorsát és gondolatait előlegezte. Ezért olyan aktuális Dosztojevszkij napjainkban is; nélküle egyszerűen nincs modern irodalom.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​nagybácsi álma
Moszkáleva ​Alekszandrovna Mária mindenestre az első dáma Mordászovban: ehhez semmi kétség sem férhet. Úgy viselkedik, mintha senkire sem lenne szüksége, őrá ellenben mindenkinek szüksége lenne. Igaz, hogy úgyszólván senki sem szereti, sőt sokan a legőszintébben gyűlölik, hanem aztán mindenki fél ám tőle s ez elég neki. Ez már magasabb politika. Hogyan lehet például az, hogy Alekszandrovna Mária, aki roppantul szereti a szószátyárkodást, mások megszólását s egész éjjel nem tud aludni, ha az előző nap nem hallott valami újságot, mégis úgy viselkedik, mintha képzelni sem lehetne róla, hogy ez a méltóságos külsejű dáma a világ első pletykálója, legalábbis Mordászovban. Ellenkezőleg: azt hihetné az ember, hogy a mende-monda az ő jelenlétében kénytelen elhallgatni; kénytelen elhallgatni és pironkodni a szószátyárkodó, mint iskolásgyerek a tanító előtt és hogy ő előtte nem lehet másról beszélni, mint a legmagasztosabb dolgokról. Tud ő például egynémely mordászoviról olyan főbenjáró botrányesetet, hogyha elmondaná azt alkalomadtán úgy, ahogyan el tudja mondani és be is bizonyítaná, úgy ahogyan be tudja bizonyítani, hát rögtön lisszaboni földindulás lenne Mordászovban! Ő azonban igen hallgatag ezekkel a titkokkal kapcsolatban és csak a legnagyobb szükségben mondja el őket, akkor is csak a legbizalmasabb barátnőinek. Ő csak ijesztget, célozgat, hogy ezt vagy azt tudja, de inkább szereti folytonos félelemben tartani az embereket és asszonyokat, mint véglegesen megrémíteni. Micsoda ész! Micsoda hadicsel!

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Emlékiratok ​a holtak házából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Elbeszélések ​és kisregények I-II.
Első ​kötet: Szegény emberek (Devecseriné Guthi Erzsébet) A hasonmás (Grigássy Éva) Proharcsin úr (Grigássy Éva) A háziasszony (Makai Imre) Fehér éjszakák (Devecseriné Guthi Erzsébet) Nyetocska Nyezvanova (Devecseriné Guthi Erzsébet) Feljegyzések az egérlyukból (Makai Imre) Jegyzetek (Bakcsi György) Második kötet: Sztyepancsikovo falu és lakói (Devecseriné Guthi Erzsébet) Cudar história (Makai Imre) A játékos (Devecseriné Guthi Erzsébet) Örök férj (Makai Imre) A szelíd teremtés (Devecseriné Guthi Erzsébet) Egy nevetséges ember álma (Makai Imre) Jegyzetek (Bakcsi György)

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Megalázottak ​és megszomorítottak
Valkovszkij ​herceg jószágigazgatójának lánya Natalja és a herceg fia Alekszej között szenvedélyes szerelem szövődik. Ám Natalja se nem gazdag se nem előkelő, Valkovszkij herceg számára csak egy "kitartott nő". Alekszejnek a gazdag gróf lányát, Katyerina Fedorovnát kell feleségül vennie, hogy pénzt vigyen az elszegényedett hercegi familiába. Hogy tönkre tegye Natalja családját a herceg, lopással vádolja jószágigazgatóját és elűzi a birtokról. Az önérzetében sértett Nyikolaj Nyikolajev lányát okolja mindenért és kitagadja. Ványa, Natalja elhagyott vőlegénye, mint fivére istápolja a lányt és követi annak sorsát. De találkozása egy súlyosan szívbeteg, elárvult fiatal lánnyal sötét titok birtokába juttatja. S bár a herceg ördögi tervvel áll elő, valójában nem kell már semmit tennie: az emberi gyengeség, a hiúság, a gyávaság a hazugság és a képmutatás megteszi a magáét. Megtöri, megalázza és megszomorítja a történet szereplőinek szívét. Vesztesekét és a győztesekét egyaránt... Dosztojevszkij regénye bepillantást enged Pétervár poklának sötét bugyraiba. A hideg, havas tájban és a szűk belső terekben szinte tapintható a fájdalom...

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​nagyváros homályából / A kis hős
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​hasonmás
A ​XIX. században, amikor szinte divattá vált a hasonmás-téma, a fiatal Dosztojevszkij fantáziáját is megragadja, és Chamissóhoz, Hoffmannhoz, Gogolhoz hasonlóan ő is megalkotja a maga kettévált életű, megkettőződött tudatú hősét, a tragikus és egyben humoros sorsú Goljadkin urat. A szerencsétlen, balsikerekkel és megaláztatásokkal terhes életű kishivatalnok harca a "másikkal", a sikerekben gazdag, pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel rendelkező fiatalabb önmagával, törvényszerűen kudarcba, tragédiába torkollik. Az író a drámát szinte teljesen belülről ábrázolja, realizmusa úgy villog, hogy irónia és belső megjelenítés szövődik teljesen egymásba.Az emberi lélek legnagyobb ellenfelével - önmagával: ez a tárgya Goljadkin címzetes tanácsnok út történetének. A lélektani ihletésű epika remeklése csak látszólag fantasztikus történet - valójában, mint az igazi lángelmének minden alkotása, mindnyájunk mindennapi története.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Dosztojevszkij ​levelei a börtönből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Fehér ​éjszakák / A nagybácsi álma
TARTALOM 1. ​old. Az ifjú Dosztojevszkij. Juhász Andor bevezetése 9. old. Fehér éjszakák 66. old. A háziasszony 148. old. A gyengeszívű 196. old. Regény kilenc levélben ----------------------------- 3. old. A nagybácsi álma 150. old. A más felesége és a férj az ágy alatt 195. old. A krokodilus

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​névtelen
Nyetocska ​Nyezvanova, a kis névtelen leány regénye a nagy orosz regényírónak tán legfinomabb és legszelídebb műve. Téli regénynek is nevezhetné az ember, vay az orosz uriház, az "oszobnyák"regényének. Bár a regény első része, a lassan elzüllő és az őrület ködös örvényeibe sodródó lángeszű hegedűs képe megdöbbentő mélységével leköti és megrázza az olvasó lelkét, a sulypont mégis a regény második felére esik, a két uriház téli csöndjében zárt ajtaja-ablakai mögött lejátszódó szótlan tragédiákra. Az orosz uriháznak egészen különös a levegője, főleg télen, mikor az orosz ember élete, házának melegtartó vastag falai mögött játszódik le. A padmalytól a mennyezetig emelkedő hatalmas kályhák tüze öt hónapon keresztül nem alszik ki, az ablakok be vannak szegelve, a két üvegtábla közét szines vattával rakják ki. Langyos, melegházi levegő hullámzik a hatalmas termeken s a hosszú folyosókon. Az élet üteme meghalkul és elcsöndesedik, mint a fagyott földbe fudódó halak és hüllők szívverése s a munkába zárkózott lelkekben némán zajlanak is nekünk gyakran egészen érthetetlen lelki harcok, kétségek és tusák, melyek hirtelen szenvedélyes kitörésekben, szürkületig szövődő vitákban, végnélküli kártyajátékban vagy a vutki nirvánájában keresve kiutat.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​kicsike
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Szegény ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​a holtak házából
1849-ben ​Dosztojevszkijt politikai összeesküvésben való részvétele miatt halálra ítélik, amit az utolsó pillanatban kihirdetett cári kegyelem katonai őrizetre változtat. "A holtak házából" az író csak tíz esztendő múlva, 1859-ben szabadul. A regény a személyes tapasztalat hitelével számol be a szibériai fegyenctelepek életéről. Mai szemmel olvasva a művet, nem annyira a benne leírt állapotok (a zsúfolt barakkok, az éjjel-nappal csörgő bilincsek, a káposztalevesben úszkáló csótányok) alig elviselhető nyomorúsága a legmegrázóbb, sokkal inkább annak az embernek a gyötrelme, aki számot ad minderről. Dosztojevszkij csak annyira távolítja el saját személyétől a feljegyzéseket, amennyire a kor irodalmi konvenciói megkövetelik: rövid szerzői előszóban közli, hogy a kéziratot egy Szibériában elhunyt nemesember hagyatékában találta, akit gyilkosság miatt kényszermunkára ítéltek. Maguknak a feljegyzéseknek főhőse viszont nem elsősorban abban különbözik a többiektől, hogy nemesember - más nemesek is vannak a fegyenctelepen -, hanem abban, hogy komolyan vesz bizonyos erkölcsi normákat, amelyeknek pedig itt semmi jelentőségük nincs. A telepen mindent az életben maradás szigorú racionalitása hat át, és ez szinte elképzelhetetlen úgy, hogy az ember ne váljék embergyűlölővé. Ez a tétje a feljegyzéseket papírra vető főhős belső küzdelmének, ez teszi hitelessé tíz éven át nem lankadó kíváncsi figyelmét a többiek iránt, amivel a visszataszító vonások mellett felfedezi az értékeset is, az őrök kijátszásában megnyilatkozó népi furfang megannyi változatát, vagy az emberi méltóságért érzett örök sóvárgás szüntelen - és sokszor torz formákban kiütköző - jelenlétét. Dosztojevszkij művének kivételes jelentősége többek közt éppen abban van, hogy főhőse pontosan látja-ábrázolja a fegyenctelep valamennyi figuráját, mégsem veszíti el a megértés és együttérzés képességét.