Ajax-loader

G. Beke Margit könyvei a rukkolán


G. Beke Margit - Bárdok, ​mesemondók
Térben ​és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a "walesi bárdok" világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a "walesi bárdok" kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ _Mabinogion_ néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása - akárcsak _Északi istenek_ és _Északi hősök_ c. könyvében - olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.

G. Beke Margit - Történetünk: ​történelem
"... ​Hátha sikerül 92 éves fejjel megírni az első világháború éveit, úgy, ahogy azokat mi, magyarok megéltük, és megeleveníti őt, aki tíz hónapos volt, amikor a háború kitört, és a maga valóságát élte, építette ha ölben vittük vagy kézen fogtuk is." 1944. június - "... és engem megszállt valami bódulat, vagy éber álom, nem tudom, minek nevezzem (...) de éreztem, hogy valami jelentősége, jelentése van annak, hogy most is van egy háromévesem..."

G. Beke Margit - Északi ​istenek
A ​homéroszi eposzok, a Kalevala és a hindu eposzok mellett az izlandi Edda is azok közé a világirodalmi kincsesbányák közé tartozik, melyeket hozzáférhetővé kell tennünk az ifjúság számára. Különös, zordon, érdekes világ tárul az olvasók elé, a kietlen sziklák között élő óriások harca a jóindulatú, meleget, napfényt és bő termést adó istenek, az ászok ellen. Megjelenik előttünk a hatalmas Ódin, a herkulesi erejű, mennydörgő Thor és Baldur, Ódin legkedvesebb fia. De itt ármánykodik Loki, a Bajkeverő, és találkozunk a gonosz Fenrir farkassal is, akit az istenek megláncolnak. G. Beke Margit tizenhét történetben foglalja össze az Edda mitológiai anyagát, kerek egészet alkot belőle. Ott kezdi, amikor Ódin és két testvére megteremtik a világot, és ott fejezi be, amikor a szörnyű Világveszedelemben elpusztulnak az istenek is, hogy egy új, szebb világnak, bölcsebb isteneknek adják át a helyüket. A kötetet Bernáth István utószava, jegyzetei és magyarázatai, valamint gazdag, az izlandi őskor emlékeit bemutató fényképanyag teszik teljessé.

G. Beke Margit - Harc ​és szerelem
Az ​egyik legjelentősebb óír hősmonda, a Táin Bo Cualnge, vagyis A cualngei bikarablás most kerül először magyar nyelvű feldolgozásban olvasóközönségünk elé. Ez a versekkel élénkített prózai eposz az ulsteri mondakör fő elbeszélése, nem történeti forrásmű, de rendkívül értékes adatokat tartalmaz az ősi ír társadalom megismeréséhez. Költőileg a Nibelung-ének vagy az Edda fölötte állnak, de az ír-kelta mondák hamisítatlan eredetiségüket tekintve felülmúlják a germán emlékeket. G. Beke Margit feldolgozása, akárcsak a walesi mondákat bemutató Bárdok, mesemondók c. kötetben, olvasmányos formában is éreztetni tudja a régmúlt különös levegőjét.

G. Beke Margit - Északi ​hősök
Az ​Északi istenek után, melyben az északi népek mitológiai mondáiból adott ízelítőt G. Beke Margit, ebben a kötetben az európai népvándorlás korának északi történeti tárgyú mondáiba avatja be olvasóit. A hat hősi-romantikus történet - egy kivételével - középkori izlandi pergamenek soraira támaszkodik. Hogy e történeteket eredetileg versben vagy prózában fogalmazták-e meg, ma már nem deríthető ki: gyakran találkozhatunk a Verses Edda epizódjainak későbbi prózai feldolgozásaival, de néhány izlandi történeti éneknek eredetileg prózai volt a formája. Akárhogy is, G. Beke Margit tömör, szép magyarságú, meseszerű prózai feldolgozásában illő formát öltenek a hajdanvolt pogány északi hősök történetei. Az utószót és a jegyzeteket Bernáth István írta; a könyvet gazdag fotóanyag egészíti ki.

Kollekciók