Ajax-loader

Csobánka Zsuzsa könyvei a rukkolán


Csobánka Zsuzsa - Majdnem ​Auschwitz
Csobánka ​Zsuzsa új könyve a túlélők regénye. Az Auschwitzot megjárt Jakob és a Duna-parti sortüzet túlélő Edit különös és fájdalmas szerelmi története áll a mű középpontjában – gyermekeik és unokáik visszatekintő távlatából elbeszélve.

Csobánka Zsuzsa - Bog
„Termékeny ​beszélgetéseket kívánok!” — ezzel zártam úgy három éve Csobánka Zsuzsa verseihez írt ajánlómat, rámutatva, hogy e szövegvilág elsősorban nem egyszeri, egyszerű olvasást kíván meg, hanem folytonos párbeszédet, kölcsönös és produktív viszonyt befogadójával. E versek, amellett, hogy már magukban is valami megejtő, olykor akár törékeny szépséget hordoznak, mégis a teljességet hívják párbajra a leírás eszközeivel, minden egyes verssornak valódi tétje van; Csobánka Zsuzsa a legfontosabb, a végső dolgokról ír csak: szerelemről, életről, halálról — arról próbál beszélni, amiről nem lehet, amiről tehát hallgatni kell. Magam sokat beszélgettem e versekkel, nemcsak a kötetszerkesztés ideje alatt, hiszen többnyire már megszületésükkor, szinte azon melegükben olvastam mindet (majd újra meg újra). Sőt azóta is rendszeresen beszélgetünk, hogy ebbe az elsőre talán különösnek tetsző szerkezetbe rendeződtek, mely számomra immár egyfajta „versregény” formáját ölti; egy háromdimenziós koordinátarendszerét, melynek origója maga (a) Bog. (k.kabai lóránt)

Csobánka Zsuzsa - Hideg ​bűnök
A ​Hideg bűnök versei az érzelmek, a test, az identitás, a férfinő kapcsolatok kíméletlen élveboncolása az elviselhetetlen, uralhatatlan nyelv által, amely maga a túlélés drámája. Egy nő a semmiben: a szavak gerincén, ahogy mozognak, látni a rettegést és a kiszolgáltatottságot. Ebből verset írni félelmetes engedelmesség, az írás fegyelmezettségének alávetett hóhér és végképp betört állat képessége a szabadságra.

Csobánka Zsuzsa - A ​hiányzó test
Csobánka ​Zsuzsa új regénye sok szálon kötődik előző könyvéhez, a Majdnem Auschwitzhoz. Itt is a Holucaust-túlélők harmadik generációja, az unokák távlatából folytatódik a nyomozás a tragikus múlt rekonstruálhatatlan eseményei után: Közép-Európa fontos városai (Krakkó, Prága, Szabadka és Ungvár) a helyszínei ennek az élve boncolós utazásnak.

Csobánka Zsuzsa - Belém ​az ujját
Kevés ​dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb. (Bartis Attila) „Jordán Éva jut eszébe, meg az a sor, hogy Tépd szét a csiklóm, Weér Andor borostával összevagdosott arca és háta, Fehér Eszter, ne tudd meg, ki lakik bennem, ekkor indul el hányni.” „Hazaviszlek. Jó. Feljössz? Felmegyek. Kapcsolj be zenét vagy nézzünk valami filmet, egy porcelántányért mosogat reggel, míg Martin érkezik, pár órája arról szívta fel a kokaint.” Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár, drámapedagógus. Jelenleg PhD-hallgató az ELTE PPK-n, témája a kortárs magyar irodalom tanítása. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat vehetett át, 2011-ben pedig a Litera Duna-legendáriumának különdíját.

Kollekciók