Ajax-loader

Kun Árpád könyvei a rukkolán


Kun Árpád - A ​Delessert Boulevardon talált kézirat
A ​Palais Royalban talált kézirat folytatása. Vagy előzménye? Mindegy. Az író ezúttal egy Romániából Párizsba költözött román lány (nem romániai magyar!) bőrébe bújik bele, hogy így mutassa be a francia főváros külföldiek számára ismeretlen életét.

Kun Árpád - Megint ​hazavárunk
2006 ​októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útiköny arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

Kun Árpád - Boldog ​Észak
Aimé ​Billion, a regény főhőse egy igazi kívülálló, aki sokáig nem találja a helyét a világban. Nemcsak Afrikában vagy Európában, de a saját bőrében is idegennek érzi magát. Ereiben joruba, vietnámi és francia vér keveredik. Az afrikaiak fehérnek, a fehérek afrikainak tartják. Élete első harmincnyolc évét Beninben tölti, segédápolóként dolgozik az ország legnépesebb városában létesített francia kórházban. Innen költözik aztán abba a másik országba, a messze Norvégiába, ahol a legjobban tudják, mi is az az idegenség, és éppen a távolságtartó norvégok közt keresi a boldogságot egy különös szerelemben. A könyv egyrészről olvasmányosan, plasztikusan mutatja be a nyugat-afrikai államot, és többek közt a vudut, a népi hiedelmeket és gyógymódokat; másrészről a jóléti Norvégiát. Kun Árpád fontos és felemelő regénye persze elsősorban nem a két ország, hanem Aimé Billion története: család-, utaztató-, fejlődés- és identitásregény. Azért is kiemelkedő alkotás, mert az emberi létezést se nem feketén-fehéren, se nem apokaliptikusan ábrázolja, mint oly sok mű, hanem a maga zavarbaejtő kiismerhetetlenségében és összetettségében, mély empátiával. A Boldog Észak egy hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára.

Kun Árpád - Palais ​Royal-ban talált kézirat
Párizs, ​ahogy az emberek általában nem ismerik. Világváros egy homoszexuális fiatalember szemével. Az egyetemista készül a kisdoktorijára, közben pedig kizuhan az „életbe", mert szakít vele az a férfi, akivel hosszú ideje párkapcsolatban él. El kell hagynia a kis lakást, ahol az ágy egy tatami, s ahol övé a háziasszony szerepe. Új ismeretségek, új szerelmi és intellektuális kapcsolatok születnek. Az írás segítségével az olvasó felkapaszkodhat a Szivárványmenet egyik teherautójának a platójára, megnézheti a világot onnan, másfajta nézetből. Beköltözhet egy luxus-bérház miniatűr cselédlakásába, s várhatja, hogy a választások azt eredményezik-e, hogy mennie kell onnan. (Visszaköltözik a bukott miniszter az épületbe, s cselédjének kell majd a hely). Különös hangulatú írás a Palais Royal-ban talált kézirat. A kiadó azt tervezi, hogy megjelenteti a folytatását is, a Delessert boulevardon talált kéziratot.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Kun Árpád - Esőkönyv
Vigyázz, ​olvasó, különös könyvet tartasz a kezedben. Hogy mit is? Naplót? Egy férfikorba lépett fiatalember hétköznapjait? Vagy valami sohanemvolt idill, egy kiterjedt és mozgalmas életű család leírását? Szerelmi vallomást? Egy elsüllyedő, de nagyon is érzékletes világ képeit? Talán Medárdus, és a véget nem érő eső mitológiáját? Egy világvége-eső-könyvet? Készülődést az apokalipszisra? Testamentumot az ember utáni világnak? Vigyázz, olvasó, ha belelapozol. Apró cserepek ezek: egy hétköznapi világ mitologikus történetei. Regény: eső- és földszagú történetek összefonódása. Kun Árpád 1965-ben született Sopronban. 1991-ban Bál címmel jelent meg verseskötete a Széphalom Könyvműhely kiadásában.

Kun Árpád - Szülsz
Animista ​víziók és aszketikus hétköznapiság feszülnek egymásnak. Vágyak, tünékeny és traumatikus emlékek, reflexiók és álmok káoszából fokról fokra kibontakozik egy élet egyszeri és összetéveszthetetlen rajzolata, azé a férfié, akinek az otthona - Magyarország helyett Norvégia -, a nyelve - a norvég helyett a magyar - és az élete - a sajátja helyett a családjáé - idegen lett, hogy végül ebben az idegenségben találja meg a hazautat. A kötet nyolcévnyi hallgatást tör meg.

Kollekciók