Ajax-loader

Darvas Iván könyvei a rukkolán


Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Horvai István - Darvas Iván - Egy ​őrült naplója (alkotók az előadásról)
Több ​mint hét esztendeje mutatta be és azóta egyfolytában műsorán tartja a Pesti Színház Gogol kisregényének, az Egy őrült naplójá-nak színpadi változatát. Ez a siker a színházi szakembereket is meglepte. Mi az előadás titka? Horvai István nagyszerű rendezése, amely a beteg értelem széthullásában is felmutatja az elpusztíthatatlan humánum értékét? Vagy Darvas Iván döbbenetesen szuggesztív, minden mozzanatában átélt, átgondolt játéka? A könyv ezekre a kérdésekre keres feleletet, beavatva az olvasót az alkotófolyamatba. Ezért került a dráma szövege mellék Horvai István rendezőpéldánya, Mezei Béla 50 fényképfelvétele az előadásról Darvas Iván alkotói megjegyzéseivel, aki mint rajzillusztrátor is közreműködik: bemutatva az őrült fantáziájában szereplő alakokat.

Darvas Iván - Lábjegyzetek
Nem ​szabályos önéletrajzot írt Darvas Iván, hanem különös, szinte önmagával folytatott párbeszédet saját magáról, életének alakulásáról, sorsának fordulóiról, meg-megszakadt művészi pályájáról, e pálya társairól, saját művészetéről, színházról, drámákról, rendezésről, sőt politikáról is. A kötetnek nemcsak a címe Lábjegyzetek (hogy hogyan érti a címet, arról szellemes, önirónikus bevezetőben szól a szerző), maga a munka valóban igen sok, és nemegyszer szinte féloldalnyi terjedelmű lábjegyzetet tartalmaz. Természetesen nem szakirodalmi hivatkozásokról van szó, Darvas Iván e lábjegyzetekben megszakítja, új útra téríti vagy kommentálja, kibővíti, más oldalról láttatja a főszövegben elmondottakat, tulajdonképpen az önmagával folytatott dialógusnak mintegy új 'tárgyalópartnerét' teremti meg a lábjegyzetek szerzőjeként. Az önéletírás roppant őszinte, kendőzetlen és - nemcsak színész esetében nagy szó ez - végtelenül szerény is. Természetesen szóba kerülnek a sokszor legendásított életrajzi tények és események (az orosz anyától való születés, a prágai gyerekkor, a német iskolába járás, az 56 utáni börtönbüntetés, a segédmunkásként való létezés stb.) is. Ám a prímet nem ezek viszik. Darvas tulajdonképpen az egész könyvben legfőbb szerelméről, életének középpontjáról és értelméről, a színházról ír. Nem esztetizál, nem szakmai szövegeket kínál, hanem mintegy belülről mutatja meg, mit is jelent számára a színház, a színészi játék és szerep, a rendezés, a színészi életforma. - Kitűnő könyv, remek emberi-művészi dokumentum, sokak érdeklődésére számíthat.

Kollekciók