Szent-Gály Kata könyvei a rukkolán

Szent-Gály Kata - Felszáll ​a köd
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent-Gály Kata - Nyitott ​ablak előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent-Gály Kata - Mihályhegyi remeték
ELŐSZÓ E kis könyv háttere valóság. A Szent Mihály-hegy: magányos domb a Balaton északi partján, Vonyarcvashegy és Balatongyörök határán. Fenyves bontja, tetején kápolna áll. Oldalában régi temető. Aljában ma is buzog a bővizű Mihály-forrás. A múlt század közepéig ez a kis hegy még szigetként emelkedett ki a Balatonból. Védelmet ígérő helyzete miatt már az ókor embere is lakta. A hagyomány szerint egy római őrtorony maradványait használták volna fel az ún. györki vár építéséhez, a tatárjárás után. A falak iránya ma is megállapítható. Kisméretű erődítmény volt, lehetséges, hogy a törökök dúlták fel. Tény, hogy a vár pusztulása után remeték költöztek be az akkor még lakhaló kazamatákba. A remetelakások a domb keleti oldalán helyezkedtek el. Ferences remeték többfelé élnek hazánkban. Igénytelenségük, példamutató életük mindenütt megnyerte a szegény nép tetszéséi. Napjaikat imádság és munka töltötte ki. Szívesen húzódtak meg templomok közelében, s vállalták azok gondozását Néhány szobor még tanúskodik arról, hogy az itteniek fafaragással is foglalkoztak. A Mihály-hegyi hagyomány érdekessége, hogy mindig több remetét emleget, szinte remete-közösséget. Okiratok tanúsítják, hogy a közösségnek Szent Mihály képpel és felirattal ellátott pecsétnyomója volt. Az atyák - a keszthelyi, Lackfi István nádor állal alapított kolostorból - csónakkal jártak ki a .Szent Sziget" lakóihoz. A remeték megélhetését - a halászat mellett - az a kis darab föld biztosította, melyet Vashegy községben kaptak. Ma is Remetekert-nek hívják az Örzse-kút, másképpen Erzsébet-forrás környékét. Feltételezhető, hogy a remeték sorsa összefüggött a keszthelyi rendházzal, melyet 1796-ban hagytak el végleg a ferencesek.

Szent-Gály Kata - Mihályhegyi ​remeték
Vonyarcvashegy ​és Balatongyörök határán. Fenyves bontja, tetején kápolna áll. Oldalában régi temető. Aljában ma is buzog a bővizű Mihály-forrás. A múlt század közepéig ez a kis hegy még szigetként emelkedett ki a Balatonból. Védelmet ígérő helyzete miatt már az ókor embere is lakta. A hagyomány szerint egy római őrtorony maradványait használták volna fel az ún. györki vár építéséhez, a tatárjárás után. A falak iránya ma is megállapítható. Kisméretű erődítmény volt, lehetséges, hogy a törökök dúlták fel. Tény, hogy a vár pusztulása után remeték költöztek be az akkor még lakhaló kazamatákba. A remetelakások a domb keleti oldalán helyezkedtek el. Ferences remeték többfelé élnek hazánkban. Igénytelenségük, példamutató életük mindenütt megnyerte a szegény nép tetszéséi. Napjaikat imádság és munka töltötte ki. Szívesen húzódtak meg templomok közelében, s vállalták azok gondozását Néhány szobor még tanúskodik arról, hogy az itteniek fafaragással is foglalkoztak. A Mihály-hegyi hagyomány érdekessége, hogy mindig több remetét emleget, szinte remete-közösséget. Okiratok tanúsítják, hogy a közösségnek Szent Mihály képpel és felirattal ellátott pecsétnyomója volt. Az atyák - a keszthelyi, Lackfi István nádor állal alapított kolostorból - csónakkal jártak ki a .Szent Sziget" lakóihoz. A remeték megélhetését - a halászat mellett - az a kis darab föld biztosította, melyet Vashegy községben kaptak. Ma is Remetekert-nek hívják az Örzse-kút, másképpen Erzsébet-forrás környékét. Feltételezhető, hogy a remeték sorsa összefüggött a keszthelyi rendházzal, melyet 1796-ban hagytak el végleg a ferencesek.

Szent-Gály Kata - A ​fekete kalózok
Pista ​ügyes kisfiú, aki hogy elkerülje a nyaklevest, fehér ünnepi inge alá csúsztatta a könyvet, és elviharzott a templom felé. Vajon mi csiklandozta meg a fantáziáját? Vajon mi okozta a nagy riadalmat a faluban? Borda Mári hatalmas ajtókulccsal miért hadonászott a templom előtti térségen, mint valami karmester? Mire kellett Gyula bácsi kormolója? Ez és a többi titok kiderül az izgalmas meséből, mert "az ordítást egy könyv követte: a kántor úr vastag kottagyűjteménye, amely véletlenül a harmónium tetején maradt. A titokzatos ördögfióka úgy telibe találta a szőrös bókolót, hogy az egész kéménypucoló alkalmatosság kiugrott a férfiak kezéből, és végigzuhant a két padsor között..."

Szent-Gály Kata - Rosszcsont ​Ferkó
Előszó: A ​Nagy Erdővágáson, mely a Csodálatos Hegy végtelen magasából ereszkedett alá, egy decemberi nap reggelén különös menet haladt végig. Aranyszánkót húzott tizenkét hófehér szarvas, és ugyancsak tizenkét nemes vad száguldott egy ezüstszán előtt. Az elsőben Szent Miklós püspök ült prémszegélyes, piros köpenyében, a másodikban a hűséges kísérő, Dömötör bácsi foglalt helyet. Időtlen idők óta az ő feladata volt, hogy a "Mikulás bácsi" kezéhez adogassa a jó gyermekeknek szánt csomagokat, de ha a Nagykönyv úgy kívánta, neki kellett ráijesztenie suhogó virgáccsal, széles szájú zsákkal a fekete betűs kis haszontalankákra. Bántani nem bántott senkit, hiszen neki is éppen olyan aranyszíve volt, mint a jóságos Püspökatyának. A menetet játékos angyalsereg követte. A kisebbek kacagva kapaszkodtak a szarvasok ágas-bogas agancsaiba, míg a nagyobbak a magasan felrakott zsákok tetejét keresték. Csilingelő hangjuk egészen a Hegy aljáig követte a két szán iramát, majd ott, ahol a Föld országai megkezdődtek, elköszöntek, és visszaröppentek az égbe.

Szent-Gály Kata - A ​piros ruhás baba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent-Gály Kata - Boldog ​utak békessége
A _Boldog ​utak békessége_ cím alatt több könyvet adunk az olvasó kezébe. A már második kiadásban megjelenő _Fény és Vallomás_ a mai ember nyelvén szól a keresztény hit kérdéseiről. Isten, aki számunkra éppen úgy felfoghatatlan, mint a szemnek a színképen túli fény, hiteles képet adott önmagáról a történelem folyamán. Ez a kép a testté lett Ige, az emberhangra mondott isteni Vallomás, melyre válaszolnunk kell. _Az Imádság Útja_ az égig érő lépcsőt mutatja be. Minél feljebb haladunk rajta, annál jobban tapasztaljuk, hogy Isten az a Másik, akiért lettünk és vagyunk, aki sohasem elég és aki egyedül elég. Ugyanezt az Istennel való személyes kapcsolatot tolmácsolja a Miatyánk-feldolgozás. A _Keresztút_ nagy vigasztalása, hogy Jézus is botladozva hordja embersorsát. Ezután jó harcot harcolt testvéreink szólalnak meg, olyan kérdésekről, melyek bennünket is foglalkoztatnak. Végül a _Remeték Könyvé_ben egy különös világba jutunk, hol a kacagtató derű és a komolyság összeolvad, s a természetfölöttit is természetesnek érezzük.

Szent-Gály Kata - Az ​imádság útja
A ​mű címe világosan jelzi a tartalmat: az imádságról lesz szó, ami a keresztény ember számára az egész életet jelenti. Gondolatok, kérdések, tanácsok százaival szembesülünk. Ezek átszövik minden napunkat, a ma valóságát, a hétköznapokat és ünnepeket egyaránt. Rá akar vezetni, hogy mindegyikünk hivatása, bárhol is élünk, bármi a munkakörünk, hogy szentté legyünk, "elérhető, utánozható emberi szentek", vagyis igaz emberek. Pintér László Ernő OFM

Szent-Gály Kata - Napról ​napra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent-Gály Kata - Esztendő
Vigyél ​magaddal! Egy nagy kalandra hívlak Téged, kedves Olvasó! Legyünk együtt az év minden napján! Útitársad akarok lenni, rakj zsebre, tégy az éjjeliszekrényedre! ___ Mit adhatok cserébe? Minden nap olyan gondolatot szeretnék sugallni neked, ami segít, hogy emberibb ember légy. De kérem közreműködésed: gondolj rám napközben is, áldozz rám néhány csöndes percet. És még egy kérés: olvasd rendszeresen a Szentírást is. Szeretnék útjelződ lenni az Isten felé vezető úton -- vigyél magaddal...

Szent-Gály Kata - A ​karácsonyi levél
Tudjátok-e, ​ki az a "kihelyezett gyermek"? Akinek senkije sincsen, aki soha nem futhat oda anyukához, apukához, aki soha nem ismeri a testvérek örömét. Mindig egyedül van. A néni, aki tartja, rendszerint korán dologra fogja, s többet hall szidást, mint jó szót. Ilyen verébfióka volt a második osztályban Kovács Ilonka. Ő járt legtovább mezítláb. Ruhája hosszú volt és mindig pecsétes. A harmadik padban ült, annak is a szélén. Barna szemével csak úgy leste a tanítónéni mosolyát. Elsőnek hozott neki barkaágat, ő szedte az első ibolyát is. Zsebébe színes kavicsokat, ceruzavéget, gombot, gyöngyöt -- egyszóval mindenféle talált kincset gyűjtögetett. Mikor pedig az osztálytársak körülállták, hogy nekem add, nekem add! -- valósággal belepirult fakó arcocskája. Mégis: soha, senki barátnóje nem akadt. Nem hallottam, hogy valaki is meghívta volna. Egyedül járt az osztály mögött, nézte a többieket, akik mind boldogabbak és szerencsésebbek voltak nála.

Szent-Gály Kata - Imádságtöredékek
"Az ​imádság: szívünk felemelése Istenünkhöz. A virágos szavak kelléktára nem szükséges. A felemelés a lényeg, s ez történhet teljesen hangtalanul is."

Szent-Gály Kata - A ​régi ház kincse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.