Kiss Réka könyvei a rukkolán

Horváth Zsolt - Kiss Réka - Remény ​és realitás
Az ​1944/45-ös évforduló meghatározó változásokat hozott Magyarország modernkori történelmében. A világháborús vereség következtében összeomlott az állam, s a romokon esély nyílt egy demokratikus, társadalmi reformokat megvalósító Magyarország megteremtésére. A remény azonban hamar szertefoszlott, hiszen a realitás, a német csapatokat kiűző Vörös Hadsereg jelenléte, amely közel fél évszázadig tartott, pecsétet tett az ország új - szovjet - érdekszférába kerülésére. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Országgyűlés Hivatala 2014. december 11-én rendezett tudományos konferenciájának szerkesztett előadásait tartalmazó kötetünk a remények kisiklásának körülményeit vizsgálja. A tanulmányok szerzői elemzik a második világháború győztes hatalmai által újrarendezett nemzetközi politikai erőteret, majd a hazai demokratikus alternatívák bemutatása mellett sorra veszik a Magyarország 1944-1945-ös szovjet megszállását követő kommunista térnyerés első állomásait, végül bemutatják a szomszédos országok magyar kisebbségeinek nem kevésbé tragikus, több esetben a kollektív bűnösség bélyegét viselni kényszerült sorsát.

Kiss Réka - M. Kiss Sándor - A ​csalogány elszállt
Ötven ​évvel ezelott, 1957. júníus 28-án végezték ki a végzős orvostanhallgatót, Tóth Ilonát. Az ellene felhozott vád szerint a lány orvosi hivatásával visszaélve különös kegyetlenséggel, "embertelen vadállatként" meggyilkolt egy eszméletlen embert a Domonkos utcai szükségkórházban, amelynek az élére a forradalom napjaiban őt nevezték ki. Tóth Ilona és társai a nyomozás során részletes beismerő vallomást tettek, s ezt a későbbiekben sem vonták vissza. A vita a mai napig is tart: elkövette-e Tóth Ilona a terhére rótt bűncselekményt, vagy egy olyan koncepciós perrel állunk szemben, amelynek legfőbb célja Tóth Ilona és társai ügyén keresztül a forradalom és a forradalmi ifjúság lejáratása volt. Mi történt pontosan a Domonkos utcában november közepén? Történt-e gyilkosság, s ha igen, ki volt az áldozat, és ki volt a tettes? Kimondhatjuk-e Tóth Ilona beismerő vallomásaival szemben, hogy Tóth Ilona ártatlan? Könyvünkben e kérdésekre egyrészt a ma fellelhető, meglehetősen hiányos és ellentmondásos dokumentumok összevetésével igyekszünk választ adni, másrészt megkíséreljük egy tágabb összefüggésrendszerben elhelyezni Tóth IIona csoportját, bemutatni cselekedeteik mozgatórugóit, felvázolni, milyen volt a történeti helyzet november 4-ét követően Magyarországon, s azt is, hogy az egyes ember, így történetünk szereplői, miként élték, élhették meg a történteket.

Cieger András - Benda Borbála - Dedinszky Zsófia - Kiss Réka - Osvai Katalin - Séra Júlia - Hazádnak...
Ritkán ​gondolunk rá vagy soha? Néha pár percünk van, hogy elhadarjuk, mi a haza? Néha felelnünk kell órán, érettségin: mi a magyar most? Néha azért könyvnyi papiros is kerül a hazaszeretetről keresni a szavakat. Mindegyik kevés. Ám meg kell próbálni. Újra és újra muszáj megmerítkeznünk Magyarország többször tört történelmében, népének és géniuszainak cselekedeteiben, alkotásaiban, hagyományaiban. Válogatásunk felöleli a magyar kultúrkör és tágan értelmezett história leginkább identitásformáló eseményeit. Kik jutnak elsőként eszünkbe a hazára gondolván? Hogyan alakultak ki és változnak-e nemzeti jelképeink? Mely épületek szimbolizálják számunkra az anyaországot? Mely ünnepeket érezzük a sajátunkénak? Mik a hungarikumok? Azaz: kik és mik csiszolták és formálják a magyarság patriotizmusát?

Kiss Réka - Soós Viktor Attila - Tabajdi Gábor - Hogyan ​üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben ​a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták. A kötet bevezető tanulmányai az egyes ügyeket, a hazai nyilvánosságban uralkodó „ügynök-központú” megközelítésekkel szemben, a hatalmi rendszer belső összefüggései alapján tárgyalják. Így a legfrissebb kutatási eredményeket feldolgozó vizsgálat nem pusztán a korszak sajátos egyházüldözési technikáit mutatja be, hanem érdekes adalékokkal szolgál a kádárizmus természetrajzához is. A teljes egészében közölt egykori állambiztonsági jegyzet szerzője, Berényi István a „klerikális reakció elhárításával” foglalkozó belügyminisztériumi részleg vezetője volt 1957-1962 között. Később a Vatikán elleni akciók egyik irányítója lett, végül a magyar hírszerzőket képző „Műszaki Tanfolyam” fedőnevű intézmény parancsnokaként vonult nyugdíjba. Az általa rögzített elvek évtizedekre meghatározták az egyházakkal foglalkozó titkosszolgálati szakemberek munkáját.

Kiss Réka - Egyház ​és közösség a kora újkorban
A ​reformáció társadalom- és mentalitásformáló ereje Max Weber óta a társadalomtudományi kutatások érdeklődésének fókuszában áll. Kiss Réka ennek egy sajátos vetületét, a kálvini egyházfegyelmezést teszi vizsgálata tárgyává, amely a morális szabályok és a társadalmi magatartásformák kontrollálásának a korábbiaknál jóval gondosabban kidolgozott rendszerét vezette be. Könyvének központi problémaköre a népi kultúrát alakító egyházi irányítás kérdése, az egyház normatív szabályozó szerepe. Az erdélyi Küküllői Református Egyházmegyében fennmaradt 17-18. századi kéziratos források elemzésével és nemzetközi párhuzamok összevetésével azt mutatja be, hogy miként érvényesült az egyházi irányítás a helyi közösségek mindennapi életében, s miről árulkodnak a vallásos élet helyi vezetőinek, az egyházi normákat közvető lelkészek és tanítók, fegyelmi ügyei. Az élet mely szférái felett gyakorolt ellenőrzést az egyházi vezetés? Az általa támasztott elvárások találkoztak-e a falusi közösségek erkölcsi normáival? Milyen szankciókkal sújtották a normasértőket, s ezen belül, mit jelenthetett a legsúlyosabb spirituális büntetési forma, az excommunikáció a kora újkori közösségek életében?