Marosi Ernő könyvei a rukkolán

Dercsényi Balázs - Hegyi Gábor - Marosi Ernő - Takács Béla - Református templomok Magyarországon
A kiadó meggyőződése, hogy a kiválasztott hetvennyolc templom hitelesen állítja az Olvasó elé a református építészetet. Az egyház honi történetét, építészetét bemutató tanulmányok és felvételek ugyanakkor híven jelzik azon változások sorát, amelyek a magyarországi reformáció közel félévezredes művészetét meghatározták.

Marosi Ernő - "Fénylik ​a mű nemesen"
Az ​idén nyolcvanéves Marosi Ernő művészettörténésznek a középkor világával foglalkozó, válogatott tanulmányait tartja kezében az olvasó. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, az MTA Művészettörténeti Intézetének volt igazgatója, számos szakmai és állami kitüntetés tulajdonosa. Az elmúlt bő fél évszázad magyar művészettörténet-írásának ő a legnagyobb hatású, legtöbbet idézett, világszerte ismert szaktekintélye, emellett nemzedékek egyetemi képzésének tudós tanárszemélyisége. Nehéz volna a magyar középkori művészettörténetben olyan fontos emléket vagy korszakot találni a koronázási ékszerektől a Mátyás-kor művészetéig, amelynek kapcsán Marosi Ernő ne tett volna fel az addigi gondolkodást megújító kérdéseket, vagy amelynek megismerését ne mélyítette volna tovább új adatok és összefüggések feltárásával, részletes kommentárokkal és kifejtésekkel. Ezek a szövegek nemcsak a művészettörténet ismeretére és szeretetére tanítanak. Amint főként a művészeti örökségünk sorsára vonatkozó tanulmányok példázzák, a humanista tudós különleges nézőpontjából a kultúrának nemcsak múltbeli eseményei, aprólékos munkával leírható és megfejthető régi alkotásai látszanak, hanem a múltnak a jelenben létező, számunkra közvetlenül érzékelhető, kortársunkként velünk lévő emlékei és az azokról alkotott nézetek is megjelennek. Ezeket a tényeket kell a ma embere számára értelmeznünk, de hogy ezt megtehessük, mindenekelőtt óvnunk kell azokat a pusztulás minden fajtájától. Az igazság kutatásának szenvedélyéhez hasonló szenvedély és következetesség kívánatos az igazság kimondásához is.

Marosi Ernő - A ​középkori művészet világa
Sajátos ​kor művészetének világába vezet el ez a könyv.. A vallás határozta meg a századok emberének hitét és cselekvéseit, s az egyház céljait és elveit hirdette a képzőművészet minden ága. Az egyház a fő megrendelő, a világiak szinte teljesen háttérbe szorulnak a művészek foglalkoztatásában. E különös világot ábrázolják a könyvben olvasható dokumentumok, melyeket Marosi Ernő válogatott össze, és látott el jegyzetekkel.

Marosi Ernő - A ​magyar művészettörténet-írás programjai
A ​kötet cikkgyűjtemény, amely a hazai művészettörténet- tudomány programadó írásait gyűjti össze. Olyanokat, amelyek eleve ezzel a szándékkal születtek, és olyanokat, amelyek valamilyen részletkérdés kifejtése kapcsán fogalmaztak meg elméleti célkitűzéseket. A cikkek néha évtizedek távlatából is vitatkoznak egymással, vagy éppen ellenkezőleg: kiegészítik egymás mondanivalóját. A kommentárokkal és jegyzetanyaggal ellátott válogatás, amelyet a kiadó az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetével közösen jelentet meg, egyben a magyar művészettörténet-írás tudománytörténetének vázlata is lehet.

Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde - Magyar ​művészet a kezdetektől 1800-ig
A ​magyarországi művészet történeteról legutóbb majd húsz éve jelent meg összefoglalás, amely rövid idő alatt szinte nyomtalanul eltűnt a könyvpiacról. Amikor most útjára indítjuk két kötetre tervezett vállalkozásunk első felét, nemcsak egyszerűen ezt a hiányt szeretnénk megszűntetni, hanem egyszersmind lehetőséget adni az olvasónak arra is, hogy a témát a legújabb tudományos eredmények tükrében ismerhesse meg. A honfoglalástól 1800-ig terjedő majdnem egy évezred művészetét négy szakember, az adott korszak legjelesebb specialistaja a hagyományos stíluskorszakok szerinti beosztásban targyalja, ugyanakkor nagy súlyt fektet arra, hogy a művészeti folyamatok alakulását a történelem és a kultúra más területeinek alakulásával összefüggésben láttassa. Ahol ez lehetséges, együtt mutatják be az építészet, a szobrászat és a festészet alkotásait, s minden esetben törekszenek a főbb áramlatok stíluseredőinek feltárására, országhatárokon belüli és kívüli összefüggések megmutatására. A friss szemléletű kötetet - amelyet hamarosan követ az 1800-2000 közötti éveket tárgyaló párja - bőséges bibliográfia és közel 500 kép egészíti ki.

Marosi Ernő - Magyar ​falusi templomok
Számunkra ​ma a falu mindenekelőtt közigazgatási fogalom. Lényegében azt jelenti, amit a hivatalosabban hangzó község szó is kifejez: kisebb a lélekszáma a városénál, és másféle jellege. A falvak lakóinak az életmódja is többnyire más, mint a városiaké. A mezőgazdasági termelés többé-kevésbé meghatározza életmódjukat, rányomja bélyegét a település képére is. De épen napjainkban mennek végbe falvainkban is olyan átalakulások, amelyek eredményeként kezdenek fokozatosan elmosódni a falu és a város képe, a falusi és a városi életmód közötti különbségek. Kisközség, nagyközség, város; egyre inkább hajlamossá válunk, hogy e szavak mögött csak mennyiségi, nagyságrendi eltéréseket vegyünk észre. Falusi templomokként tehát azokat a műemlékeket kellene bemutatnunk, amelyekről ma nem városi tanácsok gondoskodnak, amelyeknek felkeresése az érdeklődőt és a turistát többnyire bonyolultabb közlekedési problémák elé állítja, s amelyeknek környékén a megszokott kényelemmel, a hotellal, étteremmel, gépkocsiszervízzel nem feltétlenül számolhat. Bár ez a turisztikai szempont sem segíthetne ki minden estben, hiszen a fővárosban, a történeti Várnegyed közvetlen szomszédságában is kerültek elő régészeti ásatások során falusi templomok, és mai közvetlen szomszédságában is kerültek elő régészeti ásatások során falusi templomok, és mai községekben is állnak falusi templomoknak nem nevezhető, olykor meglepően nagy méretű és igényes egyházi épületek, egykori plébániatemplomok vagy szerzetesrendi templomok. Nem egy közülük éppen azért maradt ránk viszonylag ép állapotban, mert minden átalakítás nélkül megfeleltek a használati igényeinek.

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Zolnay László - Marosi Ernő - A ​budavári szoborlelet
Az ​év szenzációjának számított, amikor 1974-ben a budai vár területén ásató Zolnay László középkori szobrok sokaságára bukkant. A lelet -amelyhez foghatót nemigen találtak Magyarországon - a nagyközönséget és a szakembereket egyaránt lázba hozta, mozgósítva a laikus fantáziát és a tudósi képzeletet. A Budavár feltárásának elkötelezett régész és a tudományos munkásságát a középkori magyar művészetnek szentelű művészettörténész közös munkája ez a könyv, amely nemcsak egy leletcsoportról, hanem a XV. század szobrászatáról is átfogó képet ad.

Dercsényi Balázs - Marosi Ernő - Churches ​in Hungary
The ​publishers think that the Roman and Greek Catholic churches included in this book provide readers with a genuine picture of the thousand year development of Christian and Catholic church art in Hungary. Their history and art truly reflect the changes in Hungary from the foundation of the Hungarian state to the present day.

Marosi Ernő - A ​romanika Magyarországon
A ​kötet a magyarországi romanika korszakáról, a XI-XIII. század hazai művészetéről ad átfogó ismertetést. Részletesen bemutatja azt a folyamatot, hogyan honosodott meg a keresztény kép fogalma Magyarországon, majd sorra veszi művészettörténeti ismereteink (írott források, képi források, emlékek, régészet, épületrégészet) jellegzetességeit. Nagy figyelmet szentel a változások tanúinak, beszédes emlékeinknek: az épülettagozatoknak és az ornamentikának. Ezután a magyar romanika néhány nevezetes, a kor európai művészetével méltán párhuzamba állítható alkotását vizsgálja. Ennek során pontos képet kaphatunk a feldebrői, a tarnaszentmáriai, az óbudai, a székesfehérvári, a pécsi, a somogyvári, az esztergomi, a vértesszentkereszti, a jáki és a gyulafehérvári épületegyüttesekről. A szerző részletesen beavat minket a legfontosabb hazai templomok, prépostságok, apátságok, székesegyházak építéstörténetébe, kiemelve az Árpád-kori Magyarország művészetének stílustörténeti jellegzetességeit. Emellett bepillantást nyerhetünk a kor néhány érdekes dokumentumába (Szent István legendái, Szent Margit legendája, rendeletek, adománylevelek stb.) is.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Marosi Ernő - III. ​Béla emlékezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marosi Ernő - A ​román kor művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marosi Ernő - A ​középkor művészete II. 1250-1500
A ​középkor művészetét tárgyaló mű második kötete a XIII. század közepétől, a gótikus művészet érett periódusától a XV. század végéig tekinti át kronologikus sorrendben az építészet, szobrászat, festészet és az iparművészet legjelentősebb alkotásait. A klasszikus gótikától az itáliai trecentón, az internacionális gótikus és a "lágy" stíuson keresztül egészen Dürer munkásságának első periódusáig vázolja fel ennek a 250 évnek a sokszínű történetét, és olyan kiemelkedő mesterek munkásságát elemzi benne, mint Giotto, a Pisanók, az Eyck testvérek, Bosch vagy Grünewald. A könyv gerince a 132 képtábla, amelynek több száz kisméretű fekete-fehér képe a vizualitás eszközeivel egészíti ki a szerző mondanivalóját, és rávilágít a kölcsönhatások szövevényére is.

Magyar Kálmán - Marosi Ernő - Nagy Emese - Árpád-kori ​kőfaragványok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marosi Ernő - A ​középkor művészete I.
Marosi ​Ernő, a középkori művészet egyik legavatottabb hazai szakértője - akinek e témában számos könyve (A középkori művészet világa, A román kor művészete), illetve tanulmánya jelent meg - új kötetében a középkor művészetéről, a román, illetve gótikus stílus kialakulásáról és fejlődéséről ad szemléltető áttekintést. A három kötetre tervezett vállalkozás jelen darabja kronológiai sorrendben a középkori művészet alakulását a XI. századi kezdetektől egészen a késő romantika, illetve az érett gótika építészetéig, szobrászatáig, festészetéig, és kisművészetéig, egészen a XIII. század közepéig.

Dercsényi Balázs - Marosi Ernő - Templomok ​Magyarországon
A ​kötet célja az istenhit házainak újszerű bemutatása a magyarországi műemlékek sorában. Az eddigi feldolgozások egy-egy történelmi kort vagy egy-egy vallás, irányzat templomait vették figyelembe, a katolikus, református, evangélikus, görög-keleti vagy zsidó templomokat, a barokkot, a román kort és így tovább. A művészettörténeti és fotóművészeti szempontból egyaránt a szakma legismertebb képviselői által készített mű egyetlen dolgot tart szem előtt: az adott műemlék szépségét és jelentőségét a magyar művelődéstörténetben, a magyar múlt osztatlan egészében. A könyvet Marosi Ernő Szakrális építészet Magyarországon c. tanulmánya vezeti be.

Dercsényi Balázs - Hegyi Gábor - Marosi Ernő - Török József - Katolikus ​templomok Magyarországon
A ​kiválasztott római és görög katolikus templomok -- a kiadó meggyőződése szerint -- híven tükrözik a magyarországi keresztény és katolikus egyházművészet évezrednyi formálódását. Ugyanakkor a bemutatott templomok története és művészete is hitelesen jellemzi a változások azon sorát, amely lezajlott Magyarországon az államalapítástól napjainkig.

Marosi Ernő - A ​gótika Magyarországon
Kötetünk ​olyan korszakba vezet, melyben az írás-olvasás képessége kevesek kiváltsága volt, emiatt a művészetre a szokásosnál is több, az írást helyettesítő feladat hárult. Mind közül a világi hatalom reprezentációja bizonyult talán a legfontosabbnak: egy-egy épület, síremlék vagy ötvöstárgy gazdag kivitele, divatos stílusa a megrendelő nagyságát, társadalmi helyzetét tükrözte. Szintén jelentős szerep jutott a művészetnek az egyházi tanítások közvetítése és a megfelelő vallásos érzések felkeltése terén.A gótika jegyében fogant alkotások – legyen szó egy templom faragott kő részletéről, egy falfestmény építészeti keretéről vagy egy liturgikus tárgyról – azonos alakítási elvek szerint készültek, s ugyanazok a díszítő motívumok borítják a korszakban az illusztrált kéziratokat, az ötvösműveket és a kőfaragványokat egyaránt. Marosi Ernő a gótika magyarországi meghonosodásának és elterjedésének a 12. század végétől a 16. század első negyedéig terjedő történetét vizsgálva kísérletet tesz a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek értelmezésére.

Marosi Ernő - Mezei Ottó - Szabó Júlia - Pataki Gábor - Nagy Ildikó - Passuth Krisztina - Lossonczy ​Tamás / Lossonczy Ibolya
Az ​album Lossonczy Tamás és néhány éve elhunyt felesége, Lossonczy Ibolya szobrászművész alkotásait mutatja be, mindkettejük művészetét igen jól ismerő szerzők (Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Szabó Júlia, Nagy Ildikó, Pataki Gábor) tanulmányainak kíséretében. Lossonczy Tamás a második világháború utáni magyar absztrakció kiemelkedő jelentőségű alkotója, a valamikori Európai Iskola művészcsoport alapító tagja. Az idős mester ma is aktívan dolgozik. A könyv legújabb munkáiból válogat; az elemzések során kirajzolódnak ezek összefüggései a rendkívül gazdag életmű korábbi alkotásaival, szemléletesen végigkövethetők az évek során vissza-visszatérő, a vizuális és szellemi kapcsolatot egyaránt megalapozó problémák. Lossonczy Ibolya számban szerény, de igényességüket tekintve jelentős, különös érzékenységgel megalkotott szobrai és pasztellképei a magyar nonfiguratív művészet eleddig kevésbé ismert, új felfedezéseket ígérő művei.