Ajax-loader

Dobrossy István könyvei a rukkolán


Dobrossy István - Miskolc ​írásban és képekben 7.
Ajánlás ​5 Bevezető 7 MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP Toposzok, szlogenek, közhelyek a város imázsának alakításában 11 A tánc, a kenyér, a lacipecsenye, s a gubában bort rakodó korcsolyások 13 A régi miskolciak jelleméről és az idegenforgalom szerepéről 25 A 20. század első felének városképe — Nagy-Miskolc kialakulása 29 A háború utáni városkép - a kohászváros mítosza 39 A regionális szerepkör realitása és az ezredforduló 43 AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN Az Avas kultuszának kialakulása, Avas-rendezési törekvések egykor és ma 49 Az Avas, mint európai jelentőségű őskőkori telep- és lakóhely 55 Egy mítosz több évszázados gazdasági alapja: a szőlő- és borkultúra 61 Az avasi pincerendszer története, tároló, rejtekhely, társasági (szórakoztató) funciója 73 Az Avas történelmi jelképe a templom és a harangtorony. A műkincsekről 85 Történelmi személyiségek, védett és védendő síremlékek a református temetőben 93 Az Avas 20. századi jelképei: a kilátók története 105 Az Avas, mint kirándulóhely, városi liget, a turizmus célja 115 Megtartandó emlékeket és fele dendő múltat idéző egykori és mai alkotások, építmények 123 Meg nem valósult avasi álmok: a sikló, a szabadtéri színpad és a hősi emlékmű tervei 133 A Szinva patak az Avas alatt és a városképben 137 TAPOLCA Tapolca különlegességei, múltidéző látványosságai 147 Az apátság emlékei, a monostor rejtélye 159 Az apátság, az avasi egyház, Mmdszent és a koronauradalom kapcsolata 165 Tapolcai fürdő „őstörténet” 175 A barlang- és tavi fürdők, a strandok története 181 A víz gyógyító hatása, a tavak varázsa és park hangulata, arculata 199 Vendéglátás, fogadók, száUodák egykor és ma Tapolcári 207 A Sziklakápolna, a püspöki rezidencia és a régi-új tempiomépítési elképzelések 221 A vízművek és szerepe Miskolc vízellátásában 229 Építészet és közlekedés (Memier László és Tóth Lajos Tapolcája) 233 Tapolca kapcsolatrendszere, hovatartozásának kérdése 239 LILLAFÜRED Hámor, a Hámori-tó és a hámori nyaralótelep a 19—20. század fordulóján 245 A lillafüredi „ ős-nyaraló”: a Weidlich-villa története 257 A Palota-szálló építéstörténete és műelem.zése 263 A Palota-szálló, mint idegenforgalmi látvány és a rendezvények közkedvelt helyszíne 275 A f öld „méhének” feltárása: mélyfúrások, barlangok, a „Baradla-program” 281 Herman Ottó (1835—1914) és Lillafüred 289 Miskolc.-Lillafüred közötti közlekedés különlegességei 293 Vendéglátás, vendégfogadás egykor és ma 299 Hely- és névmutató 303

Dobrossy István - A ​miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945
A ​„bujdosó-pohár" rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem­ csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők" hagyomá­ nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara­ dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították - többek között - azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű"-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves vendégeket.

Dobrossy István - Gyarmati Béla - Legendák, ​anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből
Legendák, ​anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből A miskolci színház múltja iránt érdeklődőknek ajánljuk a múzeumi boltunkban megvásárolható színháztörténeti albumot, amely izgalmas kalandozás lehetőségét kínálja a színházbarátok számára. A miskolci színjátszás jeles jubileumaihoz több alkalommal is készült emlékalbum: az elsőket 1907-ben, majd 1923-ban a miskolci színjátszáskutatója, Keresztessy Sándor szerkesztette prominens politikusok és művészeknyilatkozataival színesítve. Az olvasmányos kiadványokat 1973-ban követte egy adattárai, gazdag képanyaga révén nélkülözhetetlen összefoglaló. 2007-ben a második miskolci kőszínház átadásának 150. évfordulójára reprezentatív album jelent meg: a Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből c. szerkesztett kiadvány ötvözi az előző munkák jellegét. A Dr. Dobrossy István, a B- A- Z. megyei Levéltár igazgatója által szerkesztett és részben írt kötet a kezdetektől napjainkig ad sokszínű áttekintést a miskolci teátrumról. Az első fejezet a magyar nyelvű színjátszás megszületésének politikai-művészi hátterét rajzolja meg. A következő fejezetek az igazgatók nevéhez kötődően idézik meg a nagy korszakokat: a magánigazgatók közül a színházat megnyitó Latabár Endre mellett Palágyi Lajosról, aSebestyén-testvérekről, Földessy Gézáról olvashatunk. Az elmúlt félévszázad törekvéseit változatosan fogja össze a kötet, kiemelve a elmúlt évek fontos kezdeményezéseit, köztük a miskolci nemzetközi operafesztivált. Gazdagon válogat a kiadvány a színművészek Miskolcról szóló visszaemlékezéseiből: a második színház megnyitásának részleteit Egressy Gábor naplójegyzetéből ismerhetjük meg. Bilicsi Tivadar a Sebestyén-korszakot méltatja. Az államosítás izgalmas időszakát Agárdy Gábor színes történetei alapján rekonstruálhatjuk. Ruttkai Éva vall arról, hogyan született szerelmük Latinovits Zoltánnal a miskolci színpadon. Olvashatunk a népszerű művészházaspár, Máthé Éva és Sallós Gábor Miskolchoz kötődéséről is. A nyolcvanas évek művészei közül pedig Blaskó Péter és Tímár Éva emlékezik, többek között Major Tamás alakjára. Külön képes összeállítás mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjait.S önálló fejezetből ismerhetjük meg a színházépület kalandos elkészültének történetét, valamint nyomon követhetjük, hogy a XX. században mikor, hogyan változtattak arculatán a rekonstrukciók.

Dobrossy István - Dohánytermesztés ​a Nyírségben
Magyarország ​hagyományokban gazdag, nagymúltú dohánytermesztő területeiről az utóbbi két évtizedben számos tanulmány jelent meg/ Valamennyi közül kiemelkedik Takács Lajos módszertanilag és tartalmilag is példamutató monografikus feldolgozása, amely elsősorban az országos jelentőségű dohánytermesztő területek történeti és néprajzi vizsgálatát, bemutatását végezte el. A nyírségi dohánytermesztésre - a termesztés mostani mennyiségéhez és jelentőségének 20. századi gyors kialakulásához viszonyítva - munkájában aránylag kevés adat utal. E dolgozat elkészítését elsősorban ez indokolta. A nyírségi dohánytermesztést néprajzi és gazdaságtörténeti szempontból bemutató tanulmányom - figyelembe véve Takács Lajos monográfiáját - így elsősorban részletmegfigyelések alapján finomítja, az uradalmi dohánytermesztés elsősorban 20. századi jellemzőinek bemutatásával pedig kiegészíti az általa vázolt képet. Gyűjtőmunkám során tekintettel voltam arra, hogy a nyírségi dohánytermesztésről eddig meglehetősen kevés feldolgozás látott napvilágot, ezért bizonyos kérdésekben a viszonylagos teljességre törekedtem, de összességében nem vezetett az a cél, hogy a történeti hagyományokkal nem rendelkező terület dohánytermesztésében fellelhető archaikus vonásokat minden részterületen feltárjam. A nyírségi dohánytermesztést bemutató publikációk viszonylag kevés száma minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a dohánytermesztés sokkal később bontakozott ki ezen a területen, mint az ország más részein. A szegedkörnyéki, vagy a hevesi dohánynak már története, országos jelentősége volt, amikor a Nyírségben még csak a termesztés körvonalai kezdtek kialakulni.

Dobrossy István - Rang ​nélkül
Bán ​János a névtelen tízezrek és milliók közül csupán egy. "Egy" a rang és funkció nélküli közemberek, a történelem közkatonái közül. Egy azok közül, akiket a történelem erői sodortak, s akik magukat a sodrásban tudatosan is alakították. Bán János így vált hittel és meggyőződéssel átitatva megoldójává a rábízott mindenkori "kis" feladatoknak. S ezáltal nemcsak tanújává válhatott a 20. század nagy történelmi eseményeinek, hanem névtelen alakítójává is.

Dobrossy István - Piac, ​vásár, sokadalom Miskolcon
A ​Búza téri Vásárcsarnok története. Piacok, városok sokadalmak a város történetéből a kezdetektől, számos képpel.

Kollekciók