Ajax-loader

Trenka Csaba Gábor könyvei a rukkolán


Trenka Csaba Gábor - Szaurusztánc
Trenka ​Csaba Gábor első regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika 1991-ben jelent meg és szokatlan új színnel gazdagította a mai magyar irodalmat. Az író második műve, a Szaurusztánc méltó folytatása annak, hiszen azt boncolgatja, hogy mi történt velünk az elmúlt három évben. Hősei számítógépprogramozók, gyermekprostituáltak, katonatisztek, arisztokraták, hivatalnokok és bűnözők, akik mind abban a tévhitben élnek, hogy tudják, milyen az a világ, amely körülveszi őket. Felbukkannak politikusok is, akik azt hiszik, hogy birtokában vannak az igazságnak. Úgy tűnik, egyedül a regény különös sorsú főhőse, Ariel von Ladik ismeri fel, hogy minden szereplő leírásában szinte felismerhetetlenül más a város, holott mindegyik történet itt és most, Budapesten játszódik. De melyik Budapesten?

Trenka Csaba Gábor - Érinthetetlenek ​I.
Szeged, ​1975. Azt hinnéd, maga a sötétség. De nem, a sötétség mélye teli van fénnyel. Gyönyörű szörnyek bóklásznak ebben az experimentális fényben a tizenközépből, perverz játékokat űznek, figyelnek, élni próbálnak, vagy legalább meghalni, pont úgy, ahogy te, és mégis másképp. Zergényi Edit súlyosan betépve szétdobolja a nyolcadikos évnyitót. Káldor Frici a második emeleti ablakpárkányról, kívűlről kopog be bioszra. Rinó, akinek olyan a pillantása, mint Dali égő zsiráfjai, örökre megsebzi azt, akire ránéz. Villányi Peti (a legszebb lány a fiúk közül) hiába hívja a Sátánt, nem jön érte senki, egyedül marad mindörökre. Erki Zsuzsa centire tudja, hogy ö nem kell senkinek, következésképpen csinálhat bármit édes felelőtlenséggel, úgyis mindegy, bekaphatjátok, sallala. És így tovább.

Trenka Csaba Gábor - La ​Grande Image
Mi ​lett volna… - ha Napóleon megnyeri az oroszországi hadjáratot - ha Európa francia vezetéssel egyesül - ha Kossuth Lajos megalapozza az Oszmán-Magyar Monarchiát - ha Erdély Magyarországhoz tartozna - ha Magyarországon a Magyar Nemzeti Iszlámdemokrata Néppárt lenne kormányon - ha a Közel-Keletet Arab-Keletnek hívnák, és 47 államocskából állna? Alapvetően nem lenne más. Nem a körülményeink határoznak meg, hanem a lázálmaink, amik a fejünkben vannak. Egy világsztár, akire már senki sem emlékszik. Egy kamaszlány, akiről lassan mindenki tudni fog. Egy világhírű újságíró, aki nem tud választani a szerelmei közül. Egy öreg hölgy, akinek mindenkinél nagyobb hatalma van, de ez a hatalom mit sem ér… és így tovább.

Trenka Csaba Gábor - Galaktikus ​pornográfia
Mit ​keres két, az Alsó Tízezerből kivetett kamaszlány egy lepusztult birodalmi kikötővárosban? Hogyan zavarja meg Giorgiosz ifjúkori szerelmeit az általános relativitáselmélet Kaufmann-féle értelmezése? Miért olyan nyomasztó az alkonyat a József sugárúton, és hogyan tudnak ebből erőt meríteni a gyerekek? Miféle város az, amelyben olyan mesék születnek, mint Henrik király és a Halál története? Hogyan dorbézolnak esténként Timur Lenk és az okkultista professzorok a kihalt laktanyában? Kik alkotják a "nem tesztelhetők" egyre duzzadó táborát? Mi az összefüggés Bara-Nohat-Apli a kegyetlen asszír vezér, egy szingapúri kiküldetésben élő magyar család kisfia, valamint egy irányíthatatlanná vált csillagközi űrhajó között? Múlt, jelen és jövendő tudott, vagy csak sejtett jelenségeinek keveredése ellenére a kötet novellái itt és most (a második évezred végén, Magyarországon) játszódnak. Önálló történetek, amelyek azonban titokzatos módon mégis összefüggenek. Ezt az érzéki és édes katasztrófavilágot fogja majd posztindusztriális romantikának nevezni az eljövendő korok irodalomtörténete. "A mai magyar prózairodalomban ritkán tűnik fel olyan irodalmi jelenség, amely nem sorolható be egyik ismert és kedvelt trendünkbe sem. Ezért különös öröm egyedülállóan eredeti stílusú és szemléletű prózakötetre bukkanni... Az olvasó igazi sikerdarabra számíthat Trenka Csaba Gábor Galaktikus pornográfiájában." Abody Rita "A Trenka-novellák varázslatos dekadenciája nekem a legijesztőbb bizonyosságot adta, amire az irodalom egyáltalán képes: hogy nem muszáj mindig élni; illetve olvasva is.. Ez itt az ezredforduló egyik legizgalmasabb magyar prózakötete." Kemény István

Trenka Csaba Gábor - Place ​Rimbaud
A _Place ​Rimbaud_ az alternatív jelenben játszódik. Budapest a minaretek városa, Napoleon megnyerte az 1812-es hadjáratot, a világot még Franciaország irányítja, de egyre gyengül a befolyása. A Djibutiban rekedt magyar újságíró, Askoni Gaabor váratlanul belefut egy rejtélyes sztoriba, és emiatt nem csak az ő élete áll a feje tetejére, hanem mindenki másé is, aki kapcsolatban áll vele. Trópusi pára, fülledt erotika, a civilizáció lepusztult végvidéke, mindent behálózó multik és otthonos melankólia - egy olyan világ, amiben minden más, és minden ugyanúgy van.

Trenka Csaba Gábor - Egyenlítői ​Magyar Afrika
A ​Harmadik Birodalom a véres 1941–43-as oroszországi hadjárat során diadalt aratott, és egyúttal gyökeresen megváltoztatta a történelem menetét. Azonban ennek ára volt: a háború kimerítette Adolf Hitlert. A Führer 1947-ben békét kötött a szövetségesekkel, majd 1954-ben háttérbe vonult, s átadta a birodalom operatív irányítását. Hat évvel később, 1960-ban születik meg Lajtai Gábor. A bennszülöttek által később csak Ga’abi néven ismert fiú Hungarovillben, az Atlanti óceán partján látja meg a napvilágot. A tikkasztó klímájú város nemcsak Egyenlítői Magyar Afrika politikai és kereskedelmi központja, hanem a Magyar Gyarmati Hadsereg legfontosabb bázisa is. Miközben a kisgyerek Gábor a Hitler sugárúton és a Szálasi körúton nap mint nap ingázik a családi vállalkozásban működtetett Turáni Vendéglő és az iskola között, sorban gyűjti be az életét végérvényesen meghatározó élményeket – legyen szó a Himmler hadihajó elsüllyedéséről, a Magyar Szociálfasiszta Munkáspárt hatalmának megnyilvánulásairól, vagy éppen a nők vonzerejéről…

Trenka Csaba Gábor - Érinthetetlenek ​II.
A ​fékezhetetlen kamaszok regénye folytatódik. Ferenczy Ildi, a fehér inges kislány minden este arról álmodik, hogy azték papok tépik ki a szívét, és ettől elélvez. Farkas Csabi nem mer győzni, mert a vereséget túl lehet élni, de saját győzelmünket soha, ugyanis a győzelem megsebez és deformál. Pirna Laci - Lorenzo Medici szárnysegédje, reneszánsz borostával az állán -, attól retteg, hogy átható hullaszaga van, mert alkoholista sírásó az apja. Káldor Zsófi nagyjából a legértelmesebb lény az épületben, beleértve a komplett tanári kart, csak nem tudja magáról, a tanárok meg nem merik tudni. Káldor Fricinek újabban mindig fáj a hasa, amikor a húga menstruál. Ezt még saját magának se hiszi el, túl sötét ügy. Zergényi Edit azon gondolkodik, hogy ez most kíváncsiság, vagy igazi szerelem? Némi mérlegelés után kíváncsiságból úgy dönt, hogy szerelem. Zsuzsa most először kimondja, hogy fülig szerelmes a barátnőjébe, mióta csak meglátta, de Szendrői Matyi már tudja. Szex és halál. Ez a kettő. Talán a szerelem még, de a szerelem Zerge olvasatában pillanatnyilag a szex és a halál közös részhalmaza. Aranyszínű falevéltömegek zúdulnak végig a rakparton, és megjelenik az ördög. Nem akar tőlük semmit, csak szemlélődik, és elnézően mosolyog. És így tovább.

Kollekciók