Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvei a rukkolán

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A természetfilozófia enciklopédia II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Esztétikai ​előadások I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Esztétika ​- Rövidített változat
Hegel ​Esztétikája a progresszív polgári gondolkodás nagyszabású összefoglalása, a legmaradandóbb és legátfogóbb értékeket tartalmazó elméleti csúcsteljesítmény a művészetfilozófiában. Kötetünk - bár rövidített formában - tartalmazza az eredeti háromkötetes munka minden elméleti szempontból lényeges, máig haszonnal tanulmányozható részletét és egy sor műelemzést; a gondolati összefüggések megértését a szemelvényeket összekötő tömör összefoglalások biztosítják.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Előadások ​a világtörténet filozófiájáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Történelem ​és társadalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​logika tudománya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Friedrich Wilhelm Joseph Schelling - Hit ​és tudás
"A ​művészet vagy tudomány bármely területén műveljék is, a kritika megkövetel valamilyen mértéket, amely egyformán független az ítélőtől és a megítélt dologtól, s ez a mérték nem az egyedi jelenségből, nem is a szubjektum különösségéből, hanem a dolog örökkévaló és nem változó ősképéből származik. Ahogyan a műkritika sem teremti vagy kitalálja, hanem egyszerűen előfeltételezi a szépművészet eszméjét, a filozófiai kritikában éppígy föltétel vagy előföltevés a filozófia eszméje; enélkül az ugyanis mindörökké csak szubjektivitást szegezhetne szembe szubjektivitással, ám az abszolútumot sohasem állítaná szembe a feltételtől függővel."

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​szellem fenomenológiája
Hegel ​művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. _A szellem fenomenológiája_ című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük - ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​jogfilozófia alapvonalai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Előadások ​a filozófia történetéből I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​művészet filozófiája
„A ​hegeli esztétika-előadás olyan művészetfilozófiát fejt ki, amely a jelenséghez igazodva egyként védi a művészetről való racionálisan megalapozott beszéd értelmét és szükségességét. Hegel feltételezi, hogy saját kultúránk szempontjából előnyös, ha pontosan meghatározzuk a művészet funkcióját. Annak az olvasónak, aki hajlandó ilyen gondolati foglalkozásba belekezdeni, különösen ajánlhatók Hegel 1826-os esztétikai előadásai. Ezekben Hegel a művészet, annak története és jövője tekintetében a mai olvasók számára is jó érvek gazdag tárházát tartja készenlétben az értelmező kénye-kedve szerinti művészetfelfogás ellenében.” (Részletek Annemarie Gethmann-Siefert bevezető tanulmányából

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (Enciklopédia) I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Introductory ​Lectures on Aesthetics
No ​philosopher has held a higher opinion of art than Hegel, yet nor was any so profoundly pessimistic about its prospects - despite living in the German golden age of Goethe, Mozart and Schiller. For if the artists of classical Greece could find the perfect fusion of content and form, modernity faced complicating - and ultimately disabling - questions. Christianity, with its code of unworldliness, had compromised the immediacy of man's relationship with reality, and ironic detachment had alienated him from his deepest feelings. Hegel's Introductory Lectures on Aesthetics were delivered in Berlin in the 1820s and stand today as a passionately argued work that challenged the ability of art to respond to the modern world.