Ajax-loader

Szép Ernő könyvei a rukkolán


Szép Ernő - Patika
A bölcsek azt állítják, hogy az élet célja az, hogy boldogok legyünk. De mi jelenti a boldogságot? Az apró dolgok? Megtalálni a kávé és a tej tökéletes egyensúlyát? Pénzt találni egy rég nem hordott nadrágban? Levenni a melltartót a nap végén? És mi van azzal, akit nem tesznek boldoggá az apró dolgok, és szerető feleség ölelésére, gyermekkacajra, otthonra vágyik? Kezében a boldogság receptje – de vajon létezik-e az a patika, ahol mindez kiváltható?

Szép Ernő - Egy ​kis színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Hetedikbe ​jártam / Indiszkréció
A ​napjainkban egyre népszerűbb remek író két művét tartalmazza a kötet, ezek közül az Indiszkréció, amelynek a műfaját Szép Ernő "regényke"-ként határozza meg, ezidáig kötetben sohasem jelent meg. A Hetedikbe jártam c. kisregényt 1926-ban adták ki. A művek önéletrajzi ihletésűek, a szenzáció mégsem ez, hanem éppen az, hogy akárcsak két éve a Natália c. perdita regényt, mindkettőt az ismeretlenségből sikerült felszínre hozni.

Szép Ernő - Patika ​/ Szilágyi és Hajmási
Két ​mű egy kötetben. Nyomatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapesten. A "Patika" 1919-ben került kiadásra.

Szép Ernő - Dali ​dali dal
Olyan ​nagyon kívántam már egyszer apámról és anyámról mesélni, olyan jólesett ezt a könyvet írnom, olyan szép érzés a nyilvánosság előtt tiszteletet adnom az én porlandó szívem emlékének. A tehetős hátramaradottak márványkövet rendelnek a szüleik sírja fölé, ráíratják aranybetűvel az édesapjuk, anyjuk nevét, hogy a nap ragyogjon azon a néven s aki idegen a temetőben sétál, az is lássa, hogy itt élt ezen a földön Ezmegeza legjobb és legszeretőbb apa meg anya. Nem tehetek drága követ, egy olcsó könyvet tehetek csak a két szegénynek, jónak, kedvesnek a porai fölé, a Napnak tán méltóztatik a könyv fedelére pillantani, ráérő szellőnek a könyv leveleit felhajtogatni.

Szép Ernő - Emberszag
Szép ​Ernő életében megjelent utolsó nagyobb szabású prózai munkája az Emberszag (1945), 1944 iszonyatának szinte naplószerű, szubjektív, de minden részletében pontos krónikája, s mint ilyen, a magyar háborús irodalom jellegében is egyedülálló műve. Szép Ernő alig három hét eseményeit beszéli el, szól a csillagos házról, ahová költöznie kellett, majd arról, hogy szenvedő társaival együtt sáncot ásni hurcolják – hatvanéves ekkor –, éheztetik, kínozzák, megalázzák. Csupa szörnyűség, amit elmond, de mintha csak csevegne, mintha normális eseményekről beszélne.

Szép Ernő - A ​jázminok illata
Rejtélyes-romantikus, ​édeskés, kesernyés hangulat, jázminillat és rozsdaszínű levegő árad Szép Ernő novelláiból. Század eleji képeket látunk egyszerűen - sokszor kifejezetten naivan - és finoman megrajzolva. A "stílusromantikus" író kisemberek szerencsétlen, sivár életébe enged bepillantást, miközben a lét értelméről, boldogságáról és mulandóságáról elmélkedik, emberi hitvallását tárja elénk. Mit mondhat Szép Ernő a századvége emberének? Mindenekelőtt novelláinak hangulata, színe, íze, illata - az, amit a szerzőt jellemzi, naggyá és - ma is érdekessé teszi. S rohanó, érzelemszegény, embertelen világunkban jól esik kicsit Szép Ernőnél elidőzni. Ajánljuk kötetünket mindazoknak, akik szeretik a romantikus kisprózát, az irodalmi csemegéket. De talán arra is szolgálhat ez a mű, hogy ráirányítsa legalább az utókor figyelmét az olyan kortársak mint Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula árnyékában méltatlanul mellőzött Szép Ernőre. A Tevan Kiadó első könyve - a magyar széppróza egyik remeke, amely 1917 (akkori Tevan-kiadás) óta nem jelent meg - egyrészt jelzi, hogy a most induló békéscsabai kiadó nemes nyomdai és irodalmi hagyományokat igyekszik folytatni, másrészt születésének 100. évfordulóján kegyelettel adózik Tevan Andor életműve és kultúrtörténeti jelentősége előtt.

Szép Ernő - Úriemberek ​vagyunk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Gyereknek ​való...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Add ​a kezed
Amikor ​Szép Ernő a század elején rendkívüli tehetségének első próbáit adta az értők mindjárt tisztában voltak azzal, hogy olyan új és eredeti költőre bukkantak, aki bízvást sorozható a "Nyugat" új írói körének legjobbjai közé. S méltán hihették, hiszen legszebb verseiben európai szintű lírát, a legnagyobbakéhoz mérhető költészetet adott. Nemcsak a gyermeki érzések finom poétája volt, hanem a nagyvárosi modern életérzés legihletettebb magyar megszólaltatói közé tartozott; a legújabb nyugati irányzatok és izmusok kitűnő hazai képviselője volt: a népköltészet stílusát a modern francia líra hangjával ötvözi. Szép Ernő összegyűjtött verseinek új kiadását Hatvany Lajos értékes tanulmánya vezeti be.

Szép Ernő - Irkafirka
Micsoda ​boldog idők lehettek az első világháború előtti utolsó békeévek, amikor még a napilapok hasábjain is ilyen örök értékű tárcák jelentek meg mindennap, mint a Szép Ernőéi. Mintha el sem telt volna azóta egy súlyos évszázad, ugyanúgy szólnak hozzánk is ezek a hétköznapi apróságokat költői szubjektivitással megörökítő kis írások, amelyek legnagyobbrészt a főváros utcáin (kávéházaiban, parkjaiban, járművein, fürdőiben), ráadásképpen pedig Kecskeméten, illetve Párizsban játszódnak. E kötet tartalmazza az 1913-as eredeti válogatás szövegét és képeit (Vadász Miklós tizenegy egész oldalas illusztrációját a kiválasztott tárcákhoz), s ehhez még - az újságszerűen, kéthasábosan tördelt könyvben végig - sok-sok korabeli, rajzos hirdetés is járul. A jelen kiadás előszavát Ernő úr, édes ravaszdi! címmel Tandori Dezső írta.

Szép Ernő - 4 ​regény
A ​most először egy kötetben közölt négy regényből rekonstruálhatjuk Szép Ernő életútját. A _Dali dali dal_ a tanulóévek, a fiatalkor romantikáját, a _Lila ákác_ főhőse éppen magának Szép Ernőnek ifjú férfikorát, az _Ádámcsutka_ az érett, idősödő írót, az _Emberszag_ pedig a gettóvilág iszonyatának krónikását hozza hozzánk, olvasóihoz, emberi közelségbe.

Szép Ernő - Szegény, ​grófnővel álmodott
Szép ​Ernő erotikus naplója eredetileg a bécsi Hellas Verlagnál jelent meg 1921-ben. És azóta soha. Naplójának hőse egy fiatal férfi, akinek álmait a szép grófnő megjelenése kavarja föl. Nem bizonyos, valóságos-e a grófnő vagy mindig is csak álomkép formájában létezett, és hogy a gróffal történő ostorcsapkodásos párviadal meddig harc az imádott nőért, és mikortól szado-mazochista szerelmi játék. A férfi provokálja az álmokat, az álmok egyre erotikusabbak, a világ ebben az álom-szerelemben egyre szépül, a férfi lelke pedig egyre inkább elszegényedik. elsekélyesedik. Egyik álmában a szerelmi játékot a férfi az imádott grófnővel kezdeményezi, az aktust viszont egy férfival fejezi be. Ettől kezdve férfi és nő állandó dulakodása tölti ki belső életét, az álmon túl, a hétköznapjait is ez a viaskodás köti le. Minden őt körülvevő tárgyban erotikus szimbólumokat keres és lát.

Szép Ernő - Vőlegény
Szép ​Ernő a tízes évek Budapestjének csodálatosan bohém világát tárja elénk. Üres zsebű, de fantáziadús, nyerészkedő és egyben esendő figurákat vonultat fel, akik szüntelen vágyakoznak a jobb élet után, miközben a tisztesség és a szélhámosság határán próbálnak egyensúlyozni, és túlélni valahogyan minden egyes napot. Szorult helyzetükből a szabadulásnak egyetlen reménye csillan fel: egy előnyös házasság ígérete.

Szép Ernő - Felnőtteknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Fehér ​rózsa meg piros rózsa
... ​ezekben az írásaiban, akár feljegyzéseknek, karcolatoknak, novelláknak, elbeszéléseknek vagy regényeknek kereszteli el, mindig csak egyet ad: emlékeket, melyek azáltal lesznek jelentősek, hogy emlékek. Volt egyszer... minden így kezdődik nála, mint a mesében. Volt egyszer egy diák... egy tanító... egy cigány... egy nagyasszony... egy korhely festő... egy cipőmázoló... egy szivarosfiú, egy bohóc... Miért olyan érdekesek ezek? Azért mert nincsenek. Ha ma is lennének, nem érdekelne ennyire. Csak az szép, ami elmúlt, és az emlékek pantheonjában istenül meg. Valahol azt olvastam, hogy a lángész emlékezet... (Kosztolányi Dezső)

Szép Ernő - Egyszer ​volt Budán kutyavásár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Hetedikbe ​jártam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Szép ​Ernő összes versei
Irodalmi ​köztudatunk nagy adósságát róttuk le e kötettel, mely először tartalmazza a teljesség igényével Szép Ernő lírai életművét, nemcsak az érett verseket, de a sanzonokat, kuplékat, alkalmi és gyermekverseket, zsengéket, töredékeket, verskezdeményeket is, többszörösére tágítva a költő csodavilágának horizontját.

Szép Ernő - Kispanasz
"Szép ​Ernő kerek harminchárom esztendeig élt a Margitszigeten, hogy a Sziget fái alatt találjon csendet és nyugalmat az íráshoz, de az emberek és a kor gondjai ott is utolérték. Ha az olvasó végiglapozza ezt a könyvet, amely Szép Ernő kötetben eddig kiadatlan publicisztikai írásait közli időrendben (a gyűjtést a húszas évek végével kezdték a szerkesztők), nyomban tapasztalni fogja, hogyan szivárog fel hajszálereken a kor, amelyben születtek. A "Sziget énekesmadarának", Szép Ernőnek a szíve ugyanis a szegényekhze húzott; azokhoz, akiknek nem volt télikabátjuk és vacsorájuk. Nemcsak "a felhők pártján" állt, hanem a szegényekén is. És szót emelt értük. A gyengéd, szelíd (szelíden hangzó) panaszban, mint sima tófelület alatt a víz mélyéből áradó gyűrűzés, ahogy a könyv szerkesztői jellemzik Szép Ernő költői szinten művelt publicisztikáját, vád van, és csípős, keserű irónia. Az önvád is feltör nemegyszer. Hiszen költő, aki szívet és tehetséget kapott a Teremtőtől. "Aludtam én? - kérdi önmagától. - Leejtettem a világot, eltört." De a költő legkeserűbb írásában is jelen van az egész élet öröme és boldogsága."

Szép Ernő - Szép ​Ernő válogatott versei
A ​nagy Nyugat-nemzedék fényes csillagai közt kissé halványabban fénylő csillag Szép Ernő, de mindenképpen csillag! Az utókor, mely már mi vagyunk, méltatlanul bánik vele, mert túl sok nagy kortársa volt, de Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád árnyékában is _igazi_ költő volt ő, a szeretet hangos lírikusa. Bizonyos, hogy Szép Ernő gyengéd líráját ma is szívesen olvassák a fiatalok: az élet hétköznapjai kapnak csodálatos ragyogást verseiben. Zelk Zoltán válogatása minden értéket kiemelt ebből a homályban is ragyogó életműből, s a szokásos előszó helyett verssel áldoz az új életre kelő költő emlékének.

Szép Ernő - Édes
A ​Noran egy ideje szinte minden évben meglepi olvasóit egy eddig kiadatlan vagy hosszú idő óta meg nem jelent Szép Ernő-művel. Így van ez most is: az _Édes_ először - és mind ez idáig utoljára - 1937-ben jelent meg. ___ Ha belegondolunk, Szép Ernő valamennyi "nagyprózája" - még az öregkoriak, beleértve az _Emberszag_ot is -, ami a lelkiséget illeti, voltaképpen mind-mind ifjúsági regény, amely az olvasóban mindig a serdülő fiút és a serdülő lányt akarja megszólítani. Hangulatában, nyelvében igazi szépernős történet az _Édes_ is - hogyan is lehetne más "egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát", olyannyira, hogy megszerzése érdekében kicsit, egészen kicsit, áruló is lesz. ___ Ez a most újra felfedezhető regény, iskolai történet sok szeretetről, csínytevésről, gyermekkori bűntudatról, kedves kis drámákról, lányokról és fiúkról szól - akik már nem csak méregetik, keresik, de még - mai szóval - nem is "kóstolgatják" egymást. Vagyis hát dehogynem. ___ "Ennek a kicsi Esztikének, aki mikor ébren volt is, majdnem olyan csendes volt mint mikor aludt, ennek a komoly gyereknek most csak arra a nevetésére tudok emlékezni, mikor eső után az ákácfa alá csaltam, amelyik ott állott az udvar sarkában és megráztam a fát, és az esőcseppek a levelekről a hajunkra meg a nyakunkba estek. Ez alatt a friss zuhany alatt édesdeden kacagott mindig Esztike, esze ágába se volt megharagudni." ___ Kolozsváry Sándor festőművész, Tevan Ilona férje, a Tevan Kiadó könyvtervezője, illusztrátora volt. Mindkettőjüket koncentrációs táborban gyilkolták meg. E könyvet illusztráló rajzai mintha a történettel és a szöveggel együtt születtek volna meg.

Szép Ernő - Valentine
"Könyvei ​után nyulunk, melyek rendben sorakoznak polcunkon s akár verseit, akár prózáját ízleljük újból, tiszta hangon énekel felénk egy igaz költő. Milyen szépek a versei! Nem hogy nem sápadtak el, hanem távolodván kicsit a napi élettől, azt a kék fátylat kapták, mely az őszi mezőket díszíti. Erősödött e versek zamatja, mint némely finom boré. «A tunyaság ravatalán, Felülök, mint a tetszhalottak, Lehetne élni még talán, Szívemben kínok furakodnak»... Metsző bánatok sóhajtanak felénk s valami világérzés, mely nála különösen oly erős, hogy enyhe szeretete s csodálkozása körébe von embert, szerelmet, emléket, csillagokat, a világkép minden jelenségét. Azt hiszem, Szép Ernő verseit nem szabad elraktározni meghatározásaink poros polcára, hanem újból kell velük foglalkozni, nem mert rangemelésre szorulna a költő, aki ugyis az elsők között áll, hanem mert a nagy verselési készség és robajos hangok korában az ő egészen egyéni lírája, mely egy Ady mellett is szépen s saját hangjain pengett, új örömet ébreszt az olvasóban. Amilyen a verse, olyan a prózája is, mert Szép tulajdonképpen mindig költeményeket ír, sebtén írt kis ujságcikkei is azok. Példátlan jó író, a kifejezés tisztasága, ötletessége, képszerűsége, a szavak zenei hangzata s csak költő által meglátható színek és rajzok pontos visszaadásában senki sem versenyezhet vele. Sohasem sablonos, inkább modoros egy kicsit, ha a saját hangot s egyéni látást - az író kifejezési módját, mely legnagyobb erőssége s mely által különbözik minden többitől, modornak lehet nevezni. Úgy játszik hangszerén, mint a legnagyobb hegedűművész, akinek vonója soha félre nem csúszik. Legújabb műve «Valentine» című regénye, melyet elsősorban szintén írásművészi szempontból érdemes nézni. Elejétől végig az írásnak olyan bravuros mutatványa, mely bámulatba ejti az olvasót. Mikor hősét szenvedései után gyönyörű meglepetés éri, «szemében egyet rendül a világ, ragyogva, mintha tükörrel mennek át az utcán keresztbe az ember előtt» - bámulatos! És minden oldalon találunk hasonló meglepetéseket. Ami a regény tartalmi részét illeti, azt kevés szóval el lehet mondani, egy fiatal házaspár története ez, akik a nászutjukon összevesznek, mert a fiatal asszony, Valentine, túlságosan beleszédül a táncba, hirtelen elválás kerekedik, majd hosszú gyötrődés után megint összekerülnek... ejnye, ez az egész... Hát akkor mi teszi, hogy 231 oldalon keresztül mégis örömmel forgatja az ember a könyvet, melyből egy író szól felénk, aki e regényt egy népszerű hetilap speciális közönségének írta, nyilvánvalóan kerülve mindent, ami mélyebben borzongatná a kedélyeket s mégis - régi elmélet! - az igazi tehetség - akármennyire igyekszik a saját, viharosabb érdeklődésénél csendesebb vizekre átevezni, nem tudván szabadulni saját tehetségétől, végre is olyan könyvet ír, mely egy vagy más tulajdonságánál fogva magán viseli írója magasabb származását. A Lila akác, a legszebb magyar lírai regények egyike, - persze egészen más! S mi minden szomorút és szépet, megrendítőt tud még ez az író az életről! Kívánjuk, hogy ideje és módja legyen hozzá, hogy egyszer szíve szerint írja meg egy könyvben mindazt, amit némely versében hárfahangon érint. Különben még azt sem lehet mondani, hogy Valentine a maga polgári enyhe csiszoltságában s alakjainak minden igazi szenvedélytől távoltartott mivoltában nem adna valami lényegest az íróból, aki oly békés, halk, jóindulatú, mindent megértő és szelid, hogy tudja így is nézni a dolgokat, elcsittitva a boldogtalanság szükölését, mint egy megbékélt martir, aki nem akarja sebeit mutogatni." Lengyel Menyhért

Szép Ernő - Ádámcsutka
"Olyan ​szép valami történt velem. Regényt kéne írni belőle, halk, hű könyvet, melyet olvasni szeretek." Szép Ernő e szavakkal vezeti be Ádámcsutka című önéletrajzi regényét, mely voltaképp a Lila ákác negyvenen túli" változata. A regényben a középkorú író bohém könnyedséggel avatja be olvasóját tevékeny mindennapjaiba, szerelmes és csendes magánéletébe.

Szép Ernő - A ​Hortobágy
Szép ​Ernő 1928 és 1929 nyarán néhány hetet a Hortobágyon töltött (nem messze gyerekkora helyszínétől), s onnan küldte szinte költői tudósításait. "a hortobágy világának mindig csak egy- egy kis szegmentumát kapjuk a könyv fejezeteiben... S mindezek a mesteri, finom, pasztellszínű kis mozaikképek észrevétlenül összeállanak, egymáshoz sorakoznak, s csodálatos világképet adnak... S mennyi szeretet van ennek a könyvnek minden sorában... ...ha tanító lennék, magam olvasnám fel egy-egy éppen alkalmas fejezetét, s nem adnám fel leckére, s nem kérdeznék belőle, hogy az impressziók hamvasságán semmit se rontsak. S tenném ezt éppen most, amikor annyit beszélnek a magyarságról..." (Kodolányi János)

Szép Ernő - Mátyás ​király tréfái
Hallottátok-e ​igazságos Mátyás király hírét? Persze, hogy hallottátok... de vajon azt is tudjátok-e, hogy szeretett tréfálkozni? Mindenről a saját szemével igyekezett meggyőződni, ezért gyakran járt álruhában a népe között. S miközben a tapasztalt csalásokat, igazságtalanságokat keményen megbüntette, gyakran keveredett mulatságos helyzetbe. A szórakoztató, csattanósan rövid anekdotákat Szép Ernő, a kedves szavú költő gyűjtötte egy kötetbe. Szerepelnek itt ismerős mesék, mint az Okos Katica vagy a Róka fogta csuka, de szó esik Kinizsi Pálról vagy Holubárról, a cseh vitézről is. S hogy miért és mire mondjuk azt, hogy "egyszer volt Budán kutyavásár" - hát ez is kiderül a vidám történetekből.

Szép Ernő - De ​kár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Most ​szeretnék gyerek lenni
"Szép ​Ernő a magyar irodalom halk, de jelentős szavú költője. Finom humorral, melegséggel, bensőséges és játékos könnyedséggel mondott ki komoly dolgokat. Versei, azok is, melyeket nem gyerekek számára írt, közelállnak a versre és világra most eszmélő olvasókhoz. Közelállnak, mert írójuk maga is csodálkozó, naiv szeretetre és megértésre vágyó gyerek maradt, aki még nem játszott, de 'játszani szeretne mostan', és aki mint vallja is, a mi világunkban tudna és szeretne kedvére játszani. Versei üzenetek a mi korunk számára, és a magyar líra legszebb darabjai közé tartoznak. A könyvet Kiss István a Szép Ernő-i stílusát kifejező, gyönyörű rajzai díszítik."

Szép Ernő - Színház
A ​peregve változó szituációk, az egymást keresztező cselekménysorok a film-burleksz komikumát idézik, a szereplők egymás mellett csobogó beszéde avantgarde drámák nyelvi humorát. Mintha a régi pesti kabaré, a meggyökeresedett szemlélet groteszkül csúfoló, az őszinte érzéssel szemben is ironikus pesti humor azt előlegezné, ami az elmúlt évtizedekben kapott rangsor a világszínpadon: az abszurd színház mindent kétszeresen kifordító humorát. Szép Ernő az élet hagyományos drámai konfliktusait - a beteljesületlen szerelmet, a társadalmi előítéleteken megfeneklő vágyat, érdek és érzés küzdelmét - helyezi vissza mindennapi környezetükbe: a liget gyér fái között, a vidéki városka unalmat ásító báltermében, a sietősen polgári otthonná stilizált fél-proletár lakásban a nagynak, erősnek képzelt érzések sorra fennakadnak a visszás helyzetek komikumán.

Kassák Lajos - Nagy Lajos - Szántó György - Szép Ernő - Elbeszélések
Tartalom: Tavaszi ​felhők Prof. Csizmadia Erdélyi biedermeier Karacsné nagyasszony.

Szép Ernő - Zümzüm
"Nem ​is tudom hirtelen, hogy szakadtam el attól a lánytól. Abban a buta ifjúságban, abban a szemtelen ifjúságban milyen könnyen met az, hogy az ember összeszövetkezett valami nőfélével és milyen könnyen ment hogy megszabadult tőle. Barátom most csak úgy elbámulok, nem bírom már vissza se képzelni. Néha megfogom a fejem, behúnyom a szemem, át akarok élni egy jelenetet, ami eldöntötte, hogy vége legyen az ügynek Evvel, Avval, Amavval. Semmi, semmi, nem emlékszem. Némelyiknek a hangját se tudom visszahallani, az arcát se tudom megkapni, legfeljebb egy-egy hajszín mutatkozik a mult sötétjében; a nevük is minden tizediké ha eszembe jut. Persze ez mind olyan cigány dolog volt, nem hasonlított az urak nőügyeihez. Az urak, ha ráúntak a babájukra, vagy ha megcsalta a baba őket, szép szabályosan lebonyolítják a szakítást, kialkusszák a végkielégítést, sokszor még jó barátok is maradnak, ahogy ki szokták fejezni; telefonozgatnak az elmúlt nőnek, az is nekik, végigmennek velük délben a Váczi-utcán, sőt elviszik a nőt vacsorázni. Én egyszerűen abbahagytam a dolgot, a legneveletlenebbül. Két hónap, vagy két hét múlva, vagy két nap múlva. Hogy végeztem? hogy? csak úgy, hogy nem mentem többet a telefonhoz, ha felhívott az illető a szerkesztőségben vagy a kávéházban. Meg úgy, hogy várt és nem mentem föl hozzá. Olyan eset is előfordult, hogy együtt voltam egyszer egy kis önzetlennel és mikor elbocsátottam, nem kérdeztem meg: mikor látjuk egymást?"

Szép Ernő - Lila ​ákác
A ​Casino, a liget, a korzó - a háború előtti békebeli Budapest színterei. Úriasszonyok, hintáslegények, táncosnők és kártyások - egy letűnt kor színes forgataga, és benne Manci, a ligeti lány, Margó, és Béla, a mélabús banktisztviselő szerelmi háromszöge. Szerelmi eskük, átmulatott éjszakák, évődés, vágyódás - mindez egy bájosan humoros, utánozhatatlanul „szépernős" regényben. Szép Ernő a Nyugat, majd Az Est című lapok munkatársaként vált ismertté. A nyilasok által meghurcolt író őszinte, szeretettel és gyermeki bájjal teli műve egy korszak tökéletes lenyomata, a világégés előtti utolsó boldog pillanat megidézése. Márai, Szerb Antal és Kosztolányi nemzetközi sikerét követően a Lila akác, az Ádámcsutka vagy az Emberszag kitűnő írója is egyre népszerűbb a világban.

Kollekciók