Ajax-loader

Sárközi Mátyás könyvei a rukkolán


Sárközi Mátyás - Tamperdü
E ​művet a szerző népszerű levelezés-memoárja, a _Levelek Zugligetből_ újraolvasása hívta életre. Ez a történet is a legendás édesanya, Sárközi Márta Budáról küldött levelei köré szerveződik – mozgalmas családtörténetet, szenvedélyes kor- és mentalitástörténetet nyújtva, szellemesen előadott, intimitásokkal is szolgáló szituációk, csattanós anekdoták és portrék sorával. Az ’56-os menekültnemzedék angliai beilleszkedése, pályakezdése és a londoni művésznövendékek zajos mindennapjai mellett az emlékező szól az „öregek”, vagyis a már régebb óta emigrációba kényszerült családtagok (a Vészi, Molnár és Biró család emblematikus figurái) és ismerősök sorsáról, valamint saját gyermekkoráról, az üldöztetésről. Különös fontossággal elevenednek meg a forradalom után itthon maradtak: Sárközi Mártának és „menedékháza” vendégeinek, barátainak, íróknak, művészeknek, értelmiségieknek megpróbáltatásai. A sokféle színtéren (Budapest, London, München, olykor Amerika) a többféle eltűnt időben (a századelőtől a forradalom előtti és utáni időkig) zajló, hatalmas szereplőgárdát felvonultató történetet a múlt felidézésnek folyama egységesíti, az iróniát sem nélkülöző, mégis megértő, szeretetteljes emlékezésé.

Sárközi Mátyás - Margit
Vészi ​Margit (1885–1961) a 20. század ikonikus nőfigurája, az egyik első olyan nő hazánkban, aki tehetségével, akaraterejével nekivágott a nagyvilágnak, és életösztönével vészelte át a magánéleti és a történelmi viharokat. Apja, a legendás lapszerkesztő Vészi József lányaként szinte együtt cseperedett fel a századelő író-, költő- és művészegyéniségeivel, és pallérozódott e pezsgő szellemi közegben. Kicsoda és mi minden volt Vészi Margit? Festő, grafikus, újságíró, haditudósító, forgatókönyvíró. Ady Margita élni akar című versciklusának múzsája. Molnár Ferenc első felesége és harminckét nyelvre lefordított Liliom-jának ihletője. Puccini imádottja, akit a maestro országhatárokon át üldözött a szerelmével – és olasz báróné. Lakóhelye többek közt Róma, Hollywood és az utolsó években a spanyolországi Alicante. Magyarország felé még levélben sem közeledhetett, lányával, Sárközi Mártával csak londoni húgán és családján keresztül, kódolt, félmondatos, áttételes üzenetekben érintkezhetett. 1956-ban Londonba emigrált unokájának, Sárközi Mátyásnak írott levelei képezik tehát e kötet gerincét. Az idősödő, magányos, világ elől rejtőző művésznő utolsó éveiben mintha unokája lett volna egyetlen címzettje nemcsak leveleinek, de gondolatainak is. Sárközi Mátyás (1937) Londonban élő író, publicista.

Sárközi Mátyás - A ​szfinxtől egy üres szobáig
Kevesen ​tudják, hogy Sárköz Mátyás egyik nagy szerelme a képzőművészet. Ami pedig ma szerelem, az valaha hivatás akart lenni. Molnár Ferenc unokája, Sárközi György fia eredetileg nem az irodalommal akart "összeházasodni". "Úgy éreztem, túl sok író van a családban, jobb, ha én képzőművész leszek. Kaptam egy ösztöndíjat az egyik képzőművészeti főiskolára Londonban, beiratkoztam könyvillusztrátori, könyvtervezői tanfolyamra. De mielőtt egyetlen könyvet illusztrálhattam volna, beszippantott a BBC magyar osztálya: negyven évig dolgoztam ott újságíróként..." Ennek az író-, képzőművész-, újságíró hármasságnak a terméke ez a könyv: az újságíró van jelen a kiállítások megnyitóján, az újdonságot bemutatni akaró lendülettel. De a képzőművész az, aki értően kalauzol végig a tárlatokon, hogy aztán az író tudja ezt úgy megírni, hogy minden olvasó és hallgató számára érzékletes és élményszerű legyen. Tele humorral, eleddig nem ismert titokkal a művészről és a műről.

Sárközi Mátyás - Torkig ​Bizánccal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Mátyás - Párban ​magányban
Csak ​másvalaki jelenlétében tudunk magányosnak lenni? Előfordulhat, házasságra azért választ az egyik fél olyan személyiséget, hogy mellette lehessen egyedül? Mekkora fokú intelligencia kell ahhoz, hogy elviselje a másik magányra vágyódását? Furcsa párokat alkot a sors. De lehet, hogy ennek a párnak a tagjait nem a sors, hanem a saját menekülésvágyuk, identitáskeresésük, a többségi társadalom béklyói kötözték egymás mellé, hogy most már egy harmadik utat, a közös utat, a férjét mindenben támogató és előnyben részesítő írófeleség és a zseniális költő közös útját teremtsék meg az utókornak: Babits Mihály és Tanner Ilona házaséletének útját. Többféle dokumentumból, naplókból, magánfeljegyzésekből, memoártöredékekből és versekből formálta meg, rakta össze Sárközi Mátyás ennek a párnak közös történetét. Ami bár egyedi, de ha végigolvassuk, látjuk, hogy általános érvényű is. A szerepek felállítása, elfogadása és eljátszása kötelező kompromisszumokkal - ez minden páros játék alapszabálya.

Sárközi Mátyás - Ládafia-történelem
"Bajorországi ​éveim során, Münchenben, százéves festett parasztládát pillantottam meg a drága, belvárosi népművészeti bolt kirakatában... Megvettem a ládát, most itt terpeszkedik a londoni dolgozószobám sarkában, tele kéziratokkal, lapkivágásokkal, az utókor számára kortörténeti dokumentumként megőrzött mindenféle papirosokkal. Ha lapozgatok a levelek, iratok között, történelmi adalékok tucatjai bukkannak fel." - E levelezés- és emlékezéskötet hét évtizedre visszanyúlóan tudósít a nyugati magyar emigrációról. Ifjabb és idősebb nemzedékek, a diaszpóra és az itthoniak kapcsolattartásáról, szellemi kölcsönhatásról, vitáikról és törekvéseikről.

Sárközi Mátyás - Hol ​köt ki a komp?
Válogatott ​novellák 1962-től 2007-ig. Pár oldalas szövegek és hosszabb elbeszélések váltakoznak felidézve az 1940-es éveket, az 56-os forradalmat, disszidálást, találkozásokat most, külföldön és itthon. Az emigráns, női-férfi életek rezignált bemutatásában Sárközi humora néhol fájdalmasan groteszkké válik. A kötet darabjai a múló időt követik, történetfoszlányok, leírások, esszészerű visszaemlékezések tágulnak novellákká, melyek ugyan kevesebb bizakodással és játékossággal, de egységes hangulatot, beletörődő derűt sugározva írják le a huszadik század második felének ittlétét és ottlétét.

Sárközi Mátyás - Liliom ​öt asszonya
A ​Pál utcai fiúk és a Liliom világhírű szerzőjének élete regényszerű. Sárközi Mátyás több népszerű kötet szerzője, gazdagon adatolt könyvében Molnár Ferenc szerelmeiről lebbenti fel a fátylat. A világhírű drámaíró leszáll nem létező szobra talapzatáról, közénk lép, mesél, rokonszenvünkre pályázik.

Sárközi Mátyás - Pallai Péter - A ​szabadság hullámhosszán
1956 ​a magyar történelem legszebb, legragyogóbb eseményei közé tartozik. Aki nem élte át, nem tudhatja, hogy a terrornak, az elnyomásnak, a szegénységnek milyen sötét, dantei mélységeiből tápászkodott fel egy nép és kiáltotta egy emberként - ahogy Márai írta - "Elég volt!" Néhány óra kellett csak ahhoz, hogy a megfélemlített, megalázott emberek újra felemeljék a fejüket és egy ország megtanuljon ismét mosolyogni, bízni önmagában, hinni jövőjében. Kisgyermekek szó szerint anyjuk szoknyája mellől szöktek el harcolni és váltak hősökké. Ismeretlenek lettek bajtársakká, segítették, mentették egymást akár életük árán is. "Mindenki egyért és egy mindenkiért" - a szolidaritás le nem írott erkölcsi parancsa uralkodott a lelkeken, s a haza többé nem fogalom volt, hanem eleven valóság. Egy nép - sajnos csak néhány napra - ismét nemzetté vált. A könyv szerkesztői maguk is Magyarországon élték át a forradalmat, s annak bukása után menekültek Londonba, ahol később a BBC munkatársai lettek. "Ez a kötet a BBC magyar osztályán az elmúlt ötven év során összegyűlt, leadott és leadatlan anyagokból próbálja felidézni az 1956-os forradalom hősi és tragikus napjait. Főhajtásnak szánjuk 1956 hősei, áldozatai, túlélői és menekültjei előtt. Ajánljuk mindazoknak, akik emlékeznek, de azoknak is, akik felejtettek vagy úgy érezték, hogy kénytelenek voltak felejteni, és nem utolsósorban azoknak, akik a forradalom után születtek, és személyesen sohasem élhették át annak felemelő, páratlan lelkesedését és a vereség leírhatatlan keserűségét."

Sárközi Mátyás - Pallai Péter - Némi ​demokráciától a népi demokráciáig
-A ​kommunista hatalomátvétel története Magyarországon. Ez a kötet a BBC magyar osztályán, valamint a BBC központi archívumában az elmúlt hatvan év során összegyűlt, leadott és leadatlan anyagokból eleveníti fel a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel történetét Magyarországon.

Sárközi Mátyás - Levelek ​Zugligetből
A ​könyv a szerző emigrációja első kilenc (1956-1965) esztendejének történetét dolgozza fel sajátos módon: egyrészt tartalmazza Sárközi Mátyás regényszerűen megfogalmazott visszaemlékezéseit, másrészt édesanyja, Sárköziné Molnár Márta (Molnár Ferenc lánya), a budai Zugligetből hozzá írt leveleit. Ezért azután az adott időszak párhuzamos történetét olvashatjuk, két helyszínről. A szerző igen fiatalon, mindössze tizenkilenc évesen szánta rá magát, hogy elhagyja szülőhazáját, és más országban próbáljon szerencsét. Londonba ment, ahol először távoli rokonok segítségével, majd önállóan kezdett új életet. Grafikus iskolába iratkozott, tanulta a nyelvet, azt követően pedig - beilleszkedve a helyi magyar emigráns entellektüell réteg életébe - maga is újságíró, író, valamint a Szabad Európa rádió munkatársa lett Cs. Szabó László mellett. Eközben, Magyarországon maradt édesanyja leveleiből egy furcsa, nehéz világ bontakozik ki: az otthon maradt művészelit maradék szellemi szabadságáért a maga módján küzdő világa, amit talán másképp fel sem lehetett dolgozni, mint ahogyan ezt Molnár Márta tette, a levelekből áradó, töretlen derűvel, intelligenciával, fanyar humorral. A sorok között békés harmóniában fér meg a málnalekvárfőzés Bibóék letartóztatásával, Panni kutya Illyés Gyula, Moldova György, Janikovszky Éva, Darvas Lili magánéleti-irodalmi pletykáival, életre-halálra menő perek és feljelentések a tortasütéssel és hólapátolással. Két élet bontakozik ki tehát előttünk: egy érzékeny fiúé Nyugat-Európában és egy csodálatos humorú és erejű asszonyé Magyarországon. A 20. század második felének magyar irodalmában jártas olvasóknak külön ínyencséget jelenthet a legnagyobb kortárs szerzők, közéleti figurák magánéletének egy-egy fölvillanása.

Sárközi Mátyás - Túl ​az ezrediken
A ​könyv az 1956 óta Londonban élő, József Attila-díjas író-újságíró több mint ötvenöt év alatt megjelent cikkeiből, tárcáiból, kritikáiból közöl válogatást. Ezek az írások eddig csak elszórtan jelentek meg lapokban, folyóiratokban, vagy hangzottak el különböző rádióadókban. Mivel a szerző tizenkilenc évesen, 1956 végén elmenekült Magyarországról, és 1989-ig csak emigráns sajtóorgánumokban publikált, abban a szerencsés helyzetben van, hogy politikailag minden leírt sorát vállalhatja, magyarázkodás nélkül. A válogatás első darabja, utcai riport 1956 október 23-áról, a forradalom kirobbanásáról, a Hétfői Hírlapban jelent meg a szerző akkor 19 éves volt. A záró cikket 75 évesen írta, a kolozsvári Korunk körkérdésére válaszolva, a magyar nemzeti érzésről Az olvasó szabadon szemelgethet, csaponghat a könyvben, bizonyos, hogy talál kedvére való tárcákat, cikkeket, főként kulturális témákról, könyvekről, személyiségekről, de sok minden másról is, amit a szerző hetvenöt év alatt jártában-keltében megélt, látott vagy tapasztalt. A szövegek intellektuálisak, de nem tudálékosak, széles rétegekhez szólnak, érződik rajtuk, hogy írójuk régi rádiós, aki lelki szemeivel mindig maga előtt látja azt az ismeretlen érdeklődőt, akihez szól, s akinek a figyelmét meg akarja őrizni.

Sárközi Mátyás - Kaiser Ottó - Provence ​- Côte d'Azur
A ​világ egyik legszebb tájékát, Provence-t és a francia Riviérát, az Azúr-partot barangolta be együtt az író Sárközi Mátyás és a fotóművész Kaiser Ottó. Közös vallomásuk ez a könyv: nem csak a többnyire ismert turista-látnivalókról, műemlékekről tudósítanak, hanem szinte elvesznek e mesésen gazdag kulturális és gasztronómiai örökségű tájban, és vallanak az ott élő emberekről, a valaha vagy napjainkban ott alkotó művészekről, múzeumokról, műalkotásokról, borról, ételekről, parfümről, természeti tüneményekről, flóráról-faunáról - s még Provence magyar vonatkozásai is föl-fölbukkannak.

Sárközi Mátyás - Csé
Sárközi ​Mátyás főhőse, az esszéista-novellista Cs. Szabó László jeles ígéretként indult Szerb Antal és Halász Gábor triászából. A Nyugat állandó szerzője volt, s már harmincegy évesen Baumgarten-díjas. A Rádió irodalmi osztályvezetőjeként alapozta meg a magyar médiában az igényes kultúraközvetítést. Hatalmas erudíciója elismert védjegye volt kortársai körében. 1949-ben kezdte meg emigrációját először Olaszországban, majd Angliába hívták, ahol a BBC Magyar Osztályának volt évtizedeken át munkatársa, rovatvezetője. Emellett az emigrációban kifejtett, a magyar írókat, költőket, értelmiséget összetartó munkássága, országhatárokon átívelő kultúrmissziója tette nevét legendássá. E könyv szerzője, Sárközi Mátyás fiatal ’56-os menekültként került „Londonországba”, s néhány éven belül Csé rádiós kollégája lett a BBC magyar részlegén. Így a mindennapok közelségéből, a barátsággá nemesedő évtizedes munkakapcsolat nyomán alkothatta meg róla hiteles könyvbeli portréját, a tőle megszokott élvezetes, szeretetteljes, humoros, anekdotázó stílusban, ám igen gondosan összegyűjtött filológiai jegyzetapparátust mozgatva.

Sárközi Mátyás - Vízszintes ​zuhanás
A ​napló főként kortörténeti dokumentum, egyben portré a szerzőjéről. Én - ha csak lehetséges - szeretem esszészerűsíteni, hogy ne csak események tára legyen; tehát rögzítem az asszociációimat, érdemleges olvasmányait és tapasztalataimat is, mert naplómat eleve nem a kulcsra zárt fióknak szánom, hanem az olvasó okulására, szórakoztatására lejegyzett, monologikus szövegnek. Magam is meglepődtem, látva a sorok szaporodását, mennyi minden történhet az emberrel négy esztendő leforgása alatt. (Sárközi Mátyás)

Sárközi Mátyás - Micsoda ​életek
"Persze, ​hogy írhatnánk tudományos igényű angliai magyar emigrációtörténetet, korkép-elemzésekkel, statisztikákkal, számadatokkal és táblázatokkal. De a szépírót elsősorban az egyéni sorsmorzsák érdeklik, hiszen minden ember élete regény. A két világháborút, forradalmakat, fajüldözést és proletárdiktatúrát átélt magyaroké angol földön is többnyire kalandregény, ha nem éppen rémregény." - Sárközi Mátyás

Sárközi Mátyás - A ​bizarr évei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Mátyás - Mit ​is jelent?
"Akinek ​az írás a kenyere, attól elvárják, hogy ismerje mestersége eszközeit, a szavakat. Ha valaki huzamosabb ideig idegen nyelvterületen élő magyar író, azt sűrűn kérdezgetik emigránstársai, megmondaná-e egy-egy - távol az országtól és az ifjúkortól - immár majdnem elfeledett szó pontos értelmét vagy eredetét. Ezért kezdtem gyűjtögetni egy olyan kissé eklektikus háziszótár anyagát, amely nemcsak a szavak jelentését és etimológiáját tartalmazza, hanem fogalmakat is megmagyaráz. Ugyanez volt a célja dr. Ebenezer Cobham Brewer anglikán tiszteletesnek, amikor 1870-ben összeállította hírneves szótárát, amelynek lehetőleg a legújabb kiadása ott van sok ezer művelt brit könyvespolcán. A Brewer anyagát ugyanis időről időre nyelvészek korszerűsítik. A tisztes úrtól sok mindent ellestem, például azt, hogy irodalmi idézeteket is érdemes említeni, mert sokszor fúrja az oldalunkat, honnan származik és hogyan hangzik pontosan egy-egy olyannyira ismert verssor. Ő sugallta továbbá, hogy hasznos mitológiai alakokról is röviden szólanunk. Az én szótáram egykötetes, könnyen kézhez áll. Természetes, hogy nincs benne a teljes magyar szóanyag. De örülnék, ha nem azt hánynák a szememre, hogy mi nincs benne, hanem annak örülnének, ami benne van. A magyar szó- és fogalomkincs oly változatos, hogy abban tallózgatni jó mulatság. De remélem, hasznos lehet ez a szótár mindazok számára, akik nyelvi biztonságukat kívánják növelni írott vagy beszédstílusukat óhajtják gazdagítani."

Sárközi Mátyás - Színház ​az egész világ - Molnár Ferenc regényes élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Mátyás - Színház ​az egész világ
"A ​XX. században nem volt híresebb, sikeresebb drámaíró Molnár Ferencnél. A "Színház az egész világ" róla szól, unokája írta. Nem esztétikai értekezés és nem irodalomtörténet, mégcsak nem is családregény. Molnár életének főbb eseményeit, karrierjének csomópontjait beszéli el, laza anekdotafüzérben. Olyan olvasmányosan, élvezetes és enyhe iróniával átitatott stílusban, ahogyan a nagypapa is írt." (Barabás Tamás) "Mulatságos könyvet írt Sárközi Mátyás anyai nagypapájáról. Tallóz Molnár elmés mondásaiból, válogat megtörtént vagy hírlelt anekdotáiból. Közöl továbbá eddig publikálatlan leveleket, közöl családi szóbeszédeket, amiket serdületlenül hallott. Szépen megírta nagyapja "regényes életét"." (M.G.P.) "Sárközi Mátyás könyvről könyvre, színdarabról színdarabra kíséri végig Molnár Ferenc pályáját. Érdekes, szellemes történetekkel fűszerezve mutatja be az életutat, s világít rá egyszersmind a korszak jellegzetességeire." (Kenyeres Zoltán) A "Liliom öt asszonya" az asszonybolond és asszonygyötrő Molnár Ferenc hamisítatlan arcmását felvázoló, keserédes összeállítás, sok irodalmi illusztrációval és mind ez ideig ismeretlen Molnár Ferenc szemelvényekkel. A portré megrajzolásához Molnár Ferenc kor- és pályatársainak, ellenségeinek és barátainak a segítségét is igénybe vette Sárközi Mátyás." (Lőcsei Gabriella) "Ady vetélytársaként megnyerte feleségnek főszerkesztőjének leányát, Margitát, azaz Vészi Margitot, reménytelen, tehát soha el nem múló szerelmet érzett Varsányi Irén iránt. Meghódította - igaz, meg is fizette - Fedák Sárit, a legmerészebb és legvonzóbb pesti primadonnát. Azután pedig a nála huszonnégy évvel fiatalabb, gyönyörű, modern tehetséget, Darvas Lilit. Élete utolsó, örömtelen korszakában, a New York-i száműzetésben is megtalálta a vonzó és hűséges asszonyt, Bartha Vandát, aki utolsó percéig társa lett. Minderről, szerelmekről, házasságokról publikált Sárközi Mátyás sokrétűen dokumentált, elfogulatlan tanulmányt." (Földes Anna)

Sárközi Mátyás - '34,'44,'56 ​PLUSZ
Életem ​hetvennyolc évének két nagy, valóban jelentős történelmi eseménye volt: 1944-ben a háború és a holokauszt, 1956-ban pedig a Forradalom. Író tollára való témák. Családunkban megesett történetet kerekít ki régebbi elbeszélésem, az Amszterdami asszony, amelyben a csillagosház atmoszférája a saját gyerekkori élményem. Tolsztoj szerelmes história keretébe ágyazta a Háború és béke történelmi krónikáját, ilyen inspiráció alapján merészkedtem megírni kor-tanúi novellámat, a Mariann-56-ról, amelyben egy fiatalember igencsak vágyódik a szép ifjú újságírókollegínája után, de a történések azért képet adnak az újabb nemzedékek számára a forradalom kronológiájának kifejléséről is. A kötetben ezt megtoldom egy emigráns-sztorival. A címben szerep-lő34 pedig az 1934-ben játszódó novellára utal, mikoron egy, a Károlyi-forradalom után elmenekült, exponált személyiség leányai elhatároz-ták, hogy a konszolidált Magyarországon, a Duna Gyöngyeként hirdetett Budapesten Angliából áttelepülve új életet kezdenek. Ez szépen indult, ám a nácizmus terjeszkedése mindent elrontott. Kissé bizarr ennek az életből merített nyitótörténetnek a vége. De azért csak olvassanak tovább. Sárközi Mátyás

Sárközi Mátyás - Albion ​köd nélkül
"Nagy-Britannia ​ősi, költői neve a ködös Albion. Magyarul először báró Jósika Miklós használta az 1840-es években. Kelta vagy latin szó az Albion, az egyik magyarázat szerint a latin albus (fehér) bújik el benne, arra utalóan, hogy a parti mészkőszirtek fehérek e szigetnek az európai kontinenssel szemközti részén. Bizony, régen volt, amikor először pillantottam meg Dover fehér szikláit. Dorothy Bohm azonban még nálam is régebben érkezett Albionba. Ő immár a brit fotóművészet közismert és elismert nagyasszonya, aki több mint ötven éve fényképezi mindazt, amiről én szavakkal próbálok képet adni. Közös munkánk célja a maga érdekességében ragyogó, köd nélküli Anglia bemutatása." (Sárközi Mátyás)

Sárközi Mátyás - A ​Király utcán végestelen-végig
Sárközi ​pár éve megjelent londoni útikalauza után most a „legpestibb” utcán, a Király utcán vezeti végig olvasóját. Házról házra járva anekdotákkal és az itt élt hírességek portréinak felrajzolásával elevenedik az utca múltja és ezzel párhuzamosan – a gyakran sivár – jelene. Sárközi a tőle megszokott színes és szellemes stílusban szól építészetről, a német, zsidó és magyar lakosság betelepedéséről, üzletekről, kereskedőkről, az egykor pezsgő művészvilágról, írókról, színészekről és a ma itt élőkről.

Sárközi Mátyás - Vérbeli ​várbeliek
Sárközi ​Londonról és a pesti Király utcáról írott könyvei után ezúttal a budai Várnegyedben bolyongott, annak a Máraihoz visszavezetett axiómának igazát keresve, mely szerint: „a Várban lakni világnézet”. Hogyan gondolkodnak erről a ma itt élők? Létezik-e efféle "várbeli világnézet"? Léteznek-e ma "vérbeli várbeliek"? Sárközi utcáról utcára járva faggatja az itt-élőket, idézi meg az egykor itt élt családok – Batthyányak, Széchenyiek, Esterházyak, Márffyak, Mailáthok, Hatvanyak (hogy csak a leghíresebbeket említsük) – sokszor tragikus sorsát. Sorsuk összefonódik az épületekével. Sárközi könyve nem akar vetekedni a Várról szóló remek hely- és művészettörténeti szakmunkákkal: „Könyvünk különös elegyét nyújtja helytörténetnek, barangolásnak, építészettörténeti leírásoknak és életrajzok novellisztikus felidézésének. A bejárt utcákban, sétányokon és tereken találunk egy kicsit ebből is, abból is. S persze mindez azt a célt szolgálja, hogy felfedjük a vári világnézet és mentalitás titkát.”

Sárközi Mátyás - Pesten, ​Londonban és a nagyvilágban
Helyek, ​arcok, könyvek, színház, zene, kiállítások könnyed, szellemes skiccekben. A Londonban élő szerző olvasmányos esszéiben a könnyed stílus, a finom humor keveredik az éleslátás figyelmével. "1989 tavaszán ragyogó szép időben landolt a gép. Nem csókoltam meg az olajos betont, mint a pápa, de már leszállófélben, megpillantva a szántóföldeket és valami Pest közeli, békés kis falut, tudtam, hogy hazaérkeztem. Budapest az első napon kicsit idegen volt, a második napon azonban már oly magától értetődő otthonossággal róttam a flasztert, mintha sohasem származtam volna messzire innét. Minden járókelőt szerettem volna megállítani egy kis beszélgetésre, mindenkinek szívesen adtam volna valamiféle ajándékot. Egyben önzően arra is gondoltam a körúton hömpölygő embersereg láttán: »Istenem, mennyi potenciális olvasó!«"

Kollekciók