Ajax-loader

Karcsai Kulcsár István könyvei a rukkolán


Karcsai Kulcsár István - Így ​élt Blaha Lujza
Színháztörténetünk ​két jelentős alakja: Déryné és Jászai Mari után most a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának állít emléket ez a kis kötet. Egy színészcsaládban született kislány, aki gyerekkorában lépett először színpadra, és egész életében játszott és énekelt, a fennmaradt dokumentumok szerint - csodálatosan. Blaha Lujza élete a sikerek története, de a magyar színjátszás és a magyar színház kialakulásának és fejlődésének a története is. Ennek bemutatása által válik Karcsai Kulcsár István írása nemcsak érdekessé, hanem hasznossá is.

Karcsai Kulcsár István - Michelangelo ​Antonioni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Karcsai Kulcsár István - Vittorio ​De Sica
"Én ​csak egyféleképpen tudok filmet csinálni. Csak egy alkotó vénám van. És ahhoz hű maradok. Nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzemeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt. Hogy lépést tartsak a divattal, pornográf filmeket kellene forgatnom, közönségeseket, mint amilyenek ma futnak? Álljak be a többiek közé? Én az időn kívül álló filmjeimmel öt Oscart nyertem, az utolsót a Finzi-Continiékkel, amelyért hetvenévesen tüntettek ki. Nos? Ennek ellenére azt kellene gondolnom, hogy tévedtem? Hogy meg kellene újulnom? Ha egy Oscart sem kaptam volna, akkor sem gondolnám. Mert én hiszek abban, amit csinálok."

Karcsai Kulcsár István - Így ​élt Déryné
A ​színház a múlt század (XIX.) első felében, a reformkor forrongó, lelkes éveiben Magyarországon a magyar nyelvért, a társadalmi haladásért, a szabad hazáért folytatott küzdelem egyik legfőbb eszköze volt. A kor nagy színművészeinek sorából kiemelkedik Déryné Széppataki Róza alakja, aki a magyar színházi kultúra megteremtése és a hazai operakultusz terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Legendás alakját és a körülötte zajló mozgalmas életet idézi fel Karcsai Kulcsár István írása. Párbeszédei, színes leírásai révén gyakran szinte regényesnek tűnik, valójában minden szava hiteles; eredeti forrásművekre, így elsősorban Déryné híres Emlékezéseire támaszkodik.

Karcsai Kulcsár István - Jouvet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Luttor Márta - Sebestyén Lajos - Filmévkönyv 1985
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Tanulmányok a magyar szinkronról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Lohr Ferenc - Nemes Károly - A mai valóság tükröződése a magyar filmművészetben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Szürrealizmus a filmművészetben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bujdosó Dezső - Karcsai Kulcsár István - Kőháti Zsolt - Réz András - Szabó György - A mai magyar film fejlődésének kérdései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Fesztiválok, ​kritikák
Filmamatőrök ​Kiskönyvtára 9. kötet

Karcsai Kulcsár István - Kovács Mária - Nemeskürty István - A ​magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig
Filmművészeti ​Könyvtár 50. kötet

Karcsai Kulcsár István - Ranódy ​László
Iskoláit ​Budapesten végezte. 1938-ban lett a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. Már ekkor a Független Színpadon segédrendező és gyakornok. Tanulmányait 1942-ben fejezte be, s 1943-ban a Hunnia Filmgyárhoz került rendezőként. 1948-ban a Nemzeti Filmgyártó Vállalat osztályvezetője lett, később a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948 és 1954 között. 1963-tól 1980-ig volt a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Több filmnek volt rendező asszisztense az 1940-es években. Első játékfilmje az 1949-ben készült - Nádasdy Kálmánnal közösen rendezett - Ludas Matyi volt. A Pacsirta című filmje 1963-ban nyert díjat Cannes-ban, az Árvácska című filmje pedig Karlovy Vary-ban nyert díjat. Ranódy László legtöbb filmjét jelentős magyar irodalmi művek nyomán forgatta. Munkái mégsem csupán irodalmi adaptációk, hanem a magyar filmművészet önálló rendezői világot tükröző alkotásai. Nagy íróink műveinek filmváltozatai, ugyanakkor, mikor őrzik az eredeti értékeit, alkalmasak voltak a rendező alapvető művészi mondanivalójának megfogalmazására. Tükrözik ezek a filmek az együttérzést a szenvedőkkel, elnyomottakkal, üldözöttekkel.

Karcsai Kulcsár István - Veress József - Híres ​filmek - filmes botrányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Mesterek ​és komédiások
A ​szerző a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze emlékeit, amelyek a "Nagy Nemzedék"-hez, a Színművészeti Főiskola második világháborút követő évfolyamaira járó színészekhez, rendezőkhöz, vagy a kor fiatal íróihoz, költőihez fűződnek. Elvezet a kulisszák mögé; többek között Csortos Gyuláról, Tímár Sándorról, Márkus Lászlóról, Pécsi Sándorról, Kiss Manyiról, Tolnay Kláriról, Latinovits Zoltánról mesél olyan kedves, olykor megható, máskor nevettető történeteket, amelyeket máshonnan nem ismerhetünk. Amelyeket csak az tud elmondani, aki együtt tanult, dolgozott, együtt alkotott ezekkel a halhatatlan emlékű művészekkel.

Karcsai Kulcsár István - John ​Cassavetes
John ​Nicholas Cassavetes (New York, 1929. december 9. – Los Angeles, 1989. február 3.) görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Innovatív kamerahasználatával, egyéni szemléletmódjával, az improvizáció bátor használatával a cinéma vérité amerikai megfelelőjét hozta létre. Ray Carney filmkritikus az „amerikai független film atyjának” nevezte. wikipedia

Karcsai Kulcsár István - Louis ​Jouvet
"Nekem ​csak egy mesterségem van; nem voltam és nem vagyok más, mint színházi ember" - írja önmagáról Louis Jouvet, századunk francia színházának és filmművészetének jeles egyénisége. Vérbeli színházi ember, kiváló rendező, ragyogó színész, díszlettervező, színházszervezőm a párizsi művészvilág közismert és körülrajongott egyénisége.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Kollekciók