Ajax-loader

Pásztor Árpád könyvei a rukkolán


Pásztor Árpád - Gina ​és Rozamunda
Vajda ​János, a nagy magyar költő versekben is megénekelt két nőideálja Gina és Rozamunda. Gina, a fiatalkori, beteljesületlen nagy szerelem, Rozamunda pedig az öregedő költő ifjú hitvese. Az izgalmas, fordulatos történet ifjú korától haláláig követi Vajda János életét, gyermekkorát egy-egy visszatekintő emléksor villantja fel. A költő érzelmeit, gondolatait olykor-olykor egy versidézet mutatja be, mindig az adott élethelyzethez, eseményhez kapcsolódva. A kor politikai eseményei, eszmeáramlatai, az irodalmi élet szereplői, a korabeli Pest és Bécs utcái is megelevenednek a regényben. A megélhetési nehézségekkel küzdő fiatal költő nem vonzó társ Gina számára. A lány pompára, drága ruhákra vágyik, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ezeket megszerezze. Életútja így Bécsbe vezet, a költő egyedül marad, magányosan él Pesten. Hónapos szobában lakik, vendéglőben étkezik. Így telik el huszonhat év, amikor a Dunakorzón megpillantja a bájos fiatal lányt, Rozamundát. Megtalálják-e a boldogságot egymás oldalán? Hogyan alakul közben Gina élete? Találkozik-e még valaha a költővel? Megismerkedik-e egymással Gina és Rozamunda? Ezekre a kérdésekre ad választ Pásztor Árpád, a szerző, aki Rozamunda személyes elbeszélése és saját kutatásai alapján írta meg regényét.

Pásztor Árpád - New ​York
... ​a New York meséje minden realitása és fájó aktualitása mellett romantikus mese: a romantikának abból a fajtájábók, amely a józan, reális történet szürke fonalába színes meseszálat sző bele, szemünk és szívünk gyönyörűségére. Ez a finom meseszál - a magyar festő és a bánatos amerikai asszony romantikus szerelme - tartja össze a regény mindvégig izgalmas cselekményét. A regény meséje párhuzamosan, kettős mederben áramlik tova. A zuhatagosabb, de sekélyebb történet a dollár körül örvénylik, sötéten az élet iszapjától; a másik érben üdítő, tiszta víz csörgedezik a szerelem örök forrásából. A világháború után tengerentúlra vándorló magyar festő szémalomharca a nemesebb művészet iránt érzéketlen Amerikával az Olympic fedélzetén kezdődik. A fogcsikorgató eltökéléssel gazdagságra vágyó Ungvári iránt itt még nem sikerül fölmelegednünk. Nem érzünk valami nagy fölháborodást, amikor a hatalmas McCormick szenátor összetépi a róla festett képet, és egy jó tanáccsal fizeti ki honfitársunkat: "Sohase úgy fesse le az embereket, mint ahogy maga akarja, hanem mindig úgy, ahogy ők akarják..." Nem hiszünk a fiatal Ungvári tehetségében, hiába bizonygatja a szerző, hogy képei ott lógnak a Szépművészeti Múzeumban. Ahogy érez, ahogy gondolkodik, ahogy lázong és irigykedik: azt tartjuk, megérdemli sorsát. Ez a sors pedig keserves megpróbáltatások (inkább lelki, mint anyagi küzdelmek) megalázó útján halad fölfelé. Fölfelé a milliókhoz, és lefelé a művészet prostituálásához. Kálváriájának szimbolikus állomásai: a szegényes Washington Square-i szobácska, a Greenwich Village-i bohémtanya, és végül a McAlpin-beli fényes műterem... ...Talán legerőteljesebb a befejezés, amikor Ungvári hajóra száll, búcsút vesz a "rohanó, győztes, álmokat eltiprő Várostól" - a várostól, ahol "pénzt lehet keresni, de szívet találni nagyon nehéz". (Halász Gyula - Nyugat, 1922) Pásztor Árpád (1877-1940) az 1910-es évek elejétől kezdve számos úti beszámolót adott közre egyesült államokbeli utazásainak és az amerikai magyarság körében tett látogatásainak élményeiről, de legnagyobb közönségsikerét a témában New York címen megjelenő regényével érte el.

Pásztor Árpád - Muzi
Einstand ​– ez a kifejezés bizonyára sokunk számára nem egy piaci helyét kereső kofát juttat eszünkbe, hanem Molnár Ferenc világhírű regényét, a Pál utcai fiúkat. A Nemecsek Ernő golyóit eltulajdonító Pásztorok egyikét is élő személyről mintázta az író, sőt Pásztor Árpád (akkor Pikler) Molnár (akkor Neumann Feri) jó barátja, később írótársa, újságíró, világutazó – és a regény egyik ihletője volt. Pásztor 1887-ben játszódó ifjúsági regényében is ein standnak, de itt a Múzeumkertnek lesz különös szerepe, s Piki történetén keresztül jól láttatja a korabeli fővárost és társadalmát is.

Pásztor Árpád - Vengerkák
Pásztor ​Árpád, a huszadik század elején népszerű szerző, író, újságíró annak a híres generációnak a tagja, melyet a huszadik század "nagy nemzedékének" nevez az irodalomtörténet. Ady, Krúdy, kortársaként is sikerült megőriznie egyéniségét, izgalmas életművet hozva létre. Pásztor történetéhez hasonló ábrázolása a moszkvai vengerkák - magyar táncosnők és kurtizánok - életének nincsen; valóságos kortörténeti dokumentum a regény, s ez különösen érdekessé avatja a mai olvasó előtt. Pásztor Árpád ma is lebilincselően olvasmányos regényében típusokat próbál bemutatni, hogy egy-egy sorson keresztül rávilágítson arra, milyen keservesen nehéz a nagyvárosok perifériáján élő családok leányainak kitörési kísérlete. Milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az, aki a művészvilág csillogásától megszédülve akar a gazdagodás útjára lépni...

Pásztor Árpád - Amerika ​Kanadától Panamáig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pásztor Árpád - Végig ​az úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pásztor Árpád - Princesz
Pásztor ​Árpád 1919-ben írta megható gyerekregényét, a Princeszt. A történet hőse Princesz, a gyönyörű francia baba, aki sok keserves bonyodalom után végre boldogságot hoz két kislány életébe: a szegény Katica sora jóra fordul, és az elkényeztetett, gazdag Bözsikéről kiderül, hogy mélyen érző, jószívű leány.

Kollekciók