Ajax-loader

Feitl István könyvei a rukkolán


Feitl István - A főváros élén
1873-ban Pest Buda és Óbuda egyesítésével jött létre Magyarország fővárosa, Budapest. A főváros önkormányzatot kapott, aminek mai szemmel szokatlan módon, két vezetője volt. A kormány emberét főpolgármesternek, a választókét polgármesternek hívták. Különös kettősség, budapesti dualizmus, „két dudás egy csárdában”. Hogyan lehetett így működtetni a várost? Ki volt a meghatározó a két tisztségviselő közül? A kormány, vagy a polgárok várospolitikája érvényesült? Egyáltalán ki voltak ők? A kötet írásai bemutatják az első számú vezetőket – emberként és politikusként. Az életrajzokban az olvasó szeme előtt hetvenhét esztendő várospolitikai csatározásai elevenednek meg. Nagy formátumú és szürke, karrierista és a városhoz hű, mérsékelt- kiegyensúlyozó és megszállottan radikális, bal- és jobboldali, liberális és konzervatív, fasiszta és kommunista egyaránt volt közöttük.

Feitl István - Az államszocialista korszak álparlamentje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feitl István - Politika-sakk
Az ​1945 utáni magyar történelemmel foglalkozó tanulmányok új szempontokkal és érvekkel mutatják be a különbséget az 1944-1949 közötti többpárti parlamentarizmus és az ötvenes évek eleji proletárdiktatúra között, a Rákosi- és a Nagy Imre-kormány időszaka között, valamint a rákosista évek és a kádárizmus között. A szövegek részben a tucatszám sokasodó mainstream történetírással vitatkozó írások. Ez egészül ki Magyarország 20. századi nyitottsága kérdéseit taglaló anyagokkal, a nyelvhasználat és a politika kapcsolatát vizsgáló esettanulmánnyal, végül Rákosi Mátyás és Kádár János 1954 utáni konfliktustörténetét taglaló hosszabb, frissített kismonográfiával.

Feitl István - Politikasakk
Az ​1945 utáni magyar történelemmel foglalkozó tanulmányok új szempontokkal és érvekkel mutatják be a különbséget az 1944-1949 közötti többpárti parlamentarizmus és az ötvenes évek eleji proletárdiktatúra között, a Rákosi- és a Nagy Imre-kormány időszaka között, valamint a rákosista évek és a kádárizmus között. A szövegek részben a tucatszám sokasodó mainstream történetírással vitatkozó írások. Ez egészül ki Magyarország 20. századi nyitottsága kérdéseit taglaló anyagokkal, a nyelvhasználat és a politika kapcsolatát vizsgáló esettanulmánnyal, végül Rákosi Mátyás és Kádár János 1954 utáni konfliktustörténetét taglaló hosszabb, frissített kismonográfiával.

Feitl István - A ​száműzött Rákosi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feitl István - A ​Szent Lőrinc (KISZ)-lakótelep története
Szent ​Lőrinc-telep Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze. Határai: Margó Tivadar utca a Baross utcától – Cziffra György utca – Kolozsvár utca – Baross utca a Margó Tivadar utcáig. Pestszentlőrincen létesült lakótelep alapkő letételére 1964 tavaszán került sor. 1965 első napjaiban elkészült a telep első épülete, amelyet eredetileg KISZ lakótelepnek neveztek. Az építkezés 1975 végére fejeződött be. 1992. április 30-án a Fővárosi Közgyűlés ezt a nevet – a kerületi önkormányzat kérésére – Szent Lőrinc-telepre változtatta. Szomszédságában épült fel 1977 és 1987 között a Havanna-lakótelep. Bővebben: http://budapestantikvarium.hu/antikvar-konyvek/antikvar-tarsadalomtudomanyi-konyvek/antikvar-helytorteneti-konyvek/14705-a-szent-lorinc-kisz-lakotelep-tortenete-.html#ixzz54HKe61ij

Feitl István - Kérdések ​és válaszok az 1944-1949 közötti magyar történelemről
Felszabadulás ​vagy megszállás volt 1945? Bábkormányt vezetett-e dálnoki Miklós Béla? Miért nem lett háborús bűnös Horthy Miklós? Mi volt a Dévaványai és a Vésztői Köztársaság? Kik voltak a kisnyilasok és mi lett velük? Miért volt szükség államformaváltásra 1946-ban? Ki milyen demokráciát képzelt el? Lehetett-e élni élelmiszerjegy nélkül? Új nyelven beszélt a politika? Miért a Kossuth-címer lett az ország jelképe? Kolhozok voltak-e a szövetkezetek? Mit gondolt a politikáról az utca embere? Ki volt az úr a Balkánon? Hogyan alakult a vallásszabadság ügye? Az ifjúság megforgatta az egész világot? Foglyul ejtette-e a politika a sportot? Kérdések és válaszok sorozatunk újabb kötetében több mint 120 kérdésre talál választ az olvasó a magyar történelem 1944-1949 közötti éveiről. Sajátos helyzetet jelentettek ezek az évek történelmünkben. A világháború utolsó szakaszában a szó szoros értelmében kettészakadt az ország: két kormánya és két parlamentje volt. Annak ellenére, hogy külföldi csapatok állomásoztak itt és ellenőrizték szinte minden lépésünket, a függetlenség visszaszerzésével és a demokrácia bevezetésével, köztársasággal kísérletezett az ország és vezetői. Sajnos csak néhány évig: Magyarország két diktatúra a náci és a sztálinista közé szorult. Mostanság az akkor történteket besorolják Rákosi Mátyás uralmának előkészítésébe, ahogy ő is szívesen beszélt így a koalíciós évekről. Persze nem így volt ez; pártharcok dúltak, miközben igazi demokratikus politikusokat ismert meg a közvélemény. Az embereket mindeközben lefoglalta a háború utáni hétköznapi élet számos gondja, baja, bánata, sikere. A II. világháború rettenete és a nyilas gyilkos tobzódás szörnyűségei után valami más következett. Ez a kis könyv dióhéjban igyekszik beszámolni az akkori élet legkülönbözőbb területeiről, köztük az eredményekről és a derűs pillanatokról is.

Baráth Magdolna - Feitl István - Lehallgatott ​kihallgatások
Ez ​az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé: az olvasó a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt kapja most kézhez. A két rettegett alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről és felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni. A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, hivatalos film vagy hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni. A jelen kötet abban különbözik a megszokott dokumentumkötetektől, hogy ez alkalommal szalagos magnón felvett hanganyag digitalizált változatát adjuk az olvasó kezébe. A hanganyag a Magyar Országos Levéltár, jelenlegi nevén Magyar Nemzeti Levéltár birtokában van. A leírt szöveg a hanganyag megértésének megkönnyítésére és a jegyzetanyag elhelyezésére korlátozódik. Az utószó célja az ötvenes évek elején lezajlott koncepciós perek felelőseinek illetve a felelősség megállapítása nem mindennapi történetének, mint háttérnek a bemutatása az 1953 és 1963 között években.

Feitl István - Talányos ​játszmák
Jelen ​kötet a Politikatörténeti Alapítvány Társadalomelméleti Műhelyében együtt gondolkodó és vitázó társadalomtudósoknak a mai magyar valóságról adott elemzéseit, kritikus látleleteit tartalmazza. A kötet első felét a magyar politika, a másikat a magyar társadalom szociális és kulturális viszonyai elemzésének leírásának szenteljük. Reményeink szerint az írásokból világosan kirajzolódik a demokrácia és a társadalom válságának egy olyan kritikus olvasata, amely új színt képvisel a jelenlegi hazai tudományos és politikai diskurzusban. Elemzéseinkben szakítunk azzal az eddig jellemző gyakorlattal, amikor a vita résztvevői önreflexió nélkül, csak a mindenkori politikai kurzust hibáztatják a bajokért, az áldatlan közállapotokért. Ennek az újításnak persze meglehet az ára: harag és elutasítás az érintettek részéről. Kötetünk fontos következtetése: a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerét fel kell hogy váltsa az európai együttműködésben részt vállaló Magyar Köztársaság társadalmi- gazdasági szolidaritásnak formát adó demokráciája. Ennek az új köztársaságnak tagadnia kell az illiberális berendezkedést, de nem lehet puszta folytatása a 2010 előtti liberális alkotmányos demokráciának. A korábbi modernizációs konszenzus helyébe egy igazságosabb társadalom vízióját célszerű állítani, a zárt nemzetfelfogást egy nyitott, befogadó nemzetfelfogással érdemes felváltani

Baráth Magdolna - Feitl István - Izsák Lajos - Palasik Mária - Stemler Gyula - Varga Zsuzsanna - Krónika ​1956
1956 ​sorsfordító év a magyar történelemben. Az októberi forradalomban és szabadságharcban nem egyes emberek, politikai csoportok, nézetek és vélemények csaptak össze, hanem a népakarat tört felszínre. Olyan méltósága volt, amilyet csak az igazság adhat az eszmének, embernek. Kötetünk az egész 1956-os esztendő krónikája. A hazai és a világpolitika szövevényes útvesztői mellett felidézi a gazdaság, a társadalmi élet, a kultúra, a sport, a hétköznapok történéseit, a fokozatosan szabadabbá váló légkört, de a november 4-ét követő elnyomást és a diktatúra restaurációját is.

Feitl István - A ​bukott Rákosi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feitl István - Ki ​volt Rákosi Mátyás?
Kevés ​olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban, és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogyatékosságát hangoztatják: rejtőzködő, sunyi, szerepjátszó, egyben gyanakvó vonásait erősítik autoriter karakterré benne. A szociálpszichológiai jellegű megközelítések zsidó származásából adódó kisebbségi komplexusa, illetve nyughatatlan, frusztrált természete és a kommunista messianizmusa találkozásában vélik felfedezni a megszállottságnak ezt a szélsőséges válfaját. Külön vizsgálják a 15 év börtön jellemtorzító szerepét, a 1940-es évek Szovjetuniójának és a világháborúnak gyilkos, a hatalomra törő és jutó emberre gyakorolt deformáló hatását. Van, aki egyenesen démoninak nevezi Rákosi Mátyás alakját a magyar történelemben. A könyv megmutatja, hogy rendre más-más embert láthatunk, attól függően, hogy a 20. század mely évtizedében és milyen helyzetben pillantjuk meg szereplőnket. Természete is változik, de a helyzet, amelyben találja magát, tulajdonságainak összetevőit is más-más összefüggésbe rendezi össze, mígnem a csúcsponton a háborús hisztéria, a beteges gyanakvás és belső rettegés ravaszkodó, alázatos zsarnokká nem torzítja. Így válik a század első felének néhány esztendejét kitöltő, kegyetlen hazai uralkodóvá. Majd lesz belőle megint csak 15 éven át egy jelentéktelen, elégedetlenkedő és kellemetlenkedő száműzött.

Feitl István - Mitrovics Miklós - Ripp Zoltán - Takács Róbert - Kérdések ​és válaszok a Kádár-korról
Soha ​nem akarták Kádárt leváltani: Volt-e személyi kultusz a Kádár-rendszerben? Voltak-e koncepciós perek Kádár alatt? Működtek-e egyházi iskolák? Mi hiányzott a hiánygazdaságból? Mi került fel a COCOM-listára és üzleteltünk-e a Nyugattal? Minden lap ugyanazt írta, amit a Népszabadság? Hová utazhatott könnyebben az ember - Moszkvába vagy Párizsba? Mit csináltak hétfő este az emberek? A Kádár-rendszer nem törődött a határon túli magyarokkal? Hány huligán volt egy galeriben? - és így tovább. Ma egyrészt dívik a korszak egészének fekete-fehér (többnyire fekete) értékelése, miközben másik oldalról dübörög a nosztalgia a korszakban készült filmek, tárgyak iránt. A kötet igyekszik számba venni a bő három évtized majd' minden jelenségét, ellentmondásos arcát, az érme mindkét oldalát. Nem szándékozik végső ítéletet mondani a Kádár-korszak felet vagy megvédeni azt, ez nem is áll módjában: úgy igyekszik támogatni az olvasót, hogy tények közlésével segítse a biztosabb ítéletalkotásban. A(z) Kérdések és válaszok a Kádár-korról (Könyv) szerzője Takács Róbert, Feitl István, Mitrovits Miklós, Ripp Zoltán.

Kende János - Erényi Tibor - Feitl István - Ripp Zolt - Demokratikus ​köztársaságok Magyarországon 1918, 1946, 1989
Szóval ​és képpel tárják a kötet alkotói a tisztelt olvasó elé a három magyar demokratikus köztársaság történetének legfontosabb mozzanatait. A fókuszba a "születésnapokat" helyeztünk: 1918. november 16-át, 1946. február 1-jét és 1989. október 23-át. A fordulópontot jelentő napok történései köré gyűjtöttük az ide vezető eseményeket, a főszereplőket, a köztársaság alkotásait, hétköznapjait és az első két kísérlet drámáját: a demokrácia felszámolásának folyamatát. Más a helyzet a harmadik és immár tizenhét éve fennálló mai Magyar Köztársasággal. Ez a mi köztársaságunk, a jelen története. "Működése" legfontosabb tényezőinek - a demokratikus, többpárti választások, az alkotmányos intézmények és azok szereplői, Magyarország 1989 utáni politikai integrációs törekvései stb. - bemutatásával segíteni szeretnénk a "demokrácia tanulását", a magyar köztársaság sokszor ellentmondásos működésének megértését is. A kötet a köztársági gondolat, illetve a három magyar köztársaság eszméje folytonosságának bemutatására törekszik képviselői, dokumentumai, a törvénykezése és a mindehhez tartozó fennmaradt képes dokumentáció segítségével. Nem egyszerűen a szöveg illusztrálására törekedtünk, hiszen minden mozzanatról nem maradt fenn vizuális dokumentum. A szó és a kép - szándékunk szerint - kiegészíti egymást. A tanulmányok egy kivételével e kötet számára készültek, az 1998-ban elhunyt Erényi Tibor írása a Pölöskei Ferenc által szerkesztett, A köztársasági eszme és mozgalom története Magyarországon (ELTE BTK Budapest , 1990) című könyvben jelent meg először. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazon gyűjtemények munkatársainak, akik az illusztrációs anyag munkájában segítettek, valamint azon kollégáknak, akik tanácsaikkal és javaslataikkal a kötet elkészítésében hathatós segítséget nyújtottak.

Feitl István - Mikrotörténetek ​1956
A ​kötet esettanulmányokat közöl, amelyek Budapest XVIII. kerületéhez kötõdnek; az elõzmények, a fontos történések mellett fõként a megtorlás idõszakára összpontosít. Mennyiben volt más egy peremkerület az ötvenes években és 1956-ban, mint a belsõ városrészek vagy a vidéki városok? Melyek voltak a meghatározó események? Miért itt alakult az elsõ nemzetõrség? Kik voltak a forradalom helyi vezetõi? Kik segítették és kik akadályozták a megtorló gépezet munkáját? Miért mentették fel a forradalmi bizottsági per vádlottjait? A válaszok túlmutatnak a kerület határain. 1956 történelmérõl még nem zárultak le a viták. Az elemzések újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, új szempontokkal gazdagítják a történettudományt. Az esettanulmány olykor többet láttat a történtekbõl, mint egy-egy általános értékelés, közelebb van az emberi drámákhoz, a tragédiákhoz, a törvényszerû mellett jobban érzékeli a véletlent. Többet mondhat a szereplõk, a résztvevõk motivációiról, jellemérõl, arról, hogy ki hová állt, hova került, merre sodródott. A mikrotörténetben személyesebb történelemlátást kapunk; a vizsgálat nagyítóján keresztül apró, mégis fontos részletek kerülnek látószögünkbe.

Baráth Magdolna - Feitl István - Kérdések ​és válaszok a Rákosi-korról 1949-1956
Miért ​volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? Honnan hová jutott el a Petőfi Kör? Milyen egy zenei diktatúra? A Kérdések és válaszok sorozat e kötete közel 130 kérdésben igyekszik feleleveníteni az 1949-1956 közötti éveket Magyarországon, amelyről mindenkinek a sötét sztálinizmus, a kíméletlen terror, a padlássöprés, a kitelepítés, a munkatáborok, a koncepciós perek, a vezérkultusz jut eszébe - és a teljes szovjet nagyhatalmi kiszolgáltatottság. Ha pontosak akarunk lenni, akkor az 1949-1953-as kemény szűk öt esztendőt el kell választani az 1953-1954-es olvadás idejétől. Nagy Imre új szakasznak nevezett miniszterelnöksége idejére a széles körű amnesztia, a büntetőtáborok felszámolása, a parasztság kizsigerelésének megszüntetése és számukra nagyobb önállóság biztosítása, az életszínvonal szerény emelése, a személyi kultusz eltűnése volt a jellemző. Nagy Imre távlati célja egy agrárcentrikus, jóléti szocializmus kialakítása volt. 1955-ben Rákosi szovjet segítséggel visszatért a hatalomba, de már képtelen volt teljhatalmú befolyását újra megszerezni.A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusát és Hruscsov Sztálin-beszédét követően Rákosi végleg elvesztette a belpolitikai folyamatok feletti uralmát. Gerő Ernő vette át az irányítást, és tett kísérletet a rendszer megmentésére. A hatalom erkölcsi és politikai hitelét azonban képtelen volt visszaszerezni. Ellenkezőleg, mélyült a válság. Érlelődött a forradalom.

Feitl István - Parlamenti ​választási kampányok Magyarországon
Képeskönyvet ​tart a kezében az olvasó. A magyar parlamenti választások változó kampányának plakátjai, szórólapjai; szavazólapok, régebbi korszakok esetében röplapok, kortestárgyak elevenednek meg a múlt századtól napjainkig. A fiataloknak már 1990 is történelem, az idősek pedig ráismerhetnek egy-egy régi, az emlékezetből kihullott kampányelemre, -technikára. Többek között kiderül a kötetből, hogy nem a rendszerváltással kezdődött a plakátháború, csak a Horthy- és a Kádár-korszak elfeledtette velünk, mert vagy tiltotta, vagy nem használta a többpárti vetélkedés eszközeit. A szövegek biztos kapaszkodót jelentenek az eligazodásban. Titkos vagy nyílt volt a választási rendszer, kik és hányan szavazhattak, kik nyerték a megmérettetést, volt-e csalás szavazáskor? Milyen technikát választottak, aki meg akarták másítani a tisztességes eredményt - hiszen "ki ijedezne a sártól, mikor rókavadászat van?"

Eörsi László - Feitl István - Ripp Zoltán - Standeisky Éva - Kérdések ​és válaszok 1956-ról
Miért ​omlott össze a hatalom? Hány napot ért meg Nagy Imre koalíciós kormánya? Hogyan zajlott a szovjet bevonulás? Hányan és hová emigráltak a forradalom leverése után? Miért forradalom ötvenhat? Kérdések és válaszok sorozatunk e darabjával olyan új szemléletű, áttekintő munkát vehet kezébe az olvasó - az iskolában és azon kívül egyaránt -, amelyből megbízhatóan tájékozódhat e máig lezáratlan és nehezen feldolgozható időszakról, az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A benne helyet kapott írások amellett, hogy a jobb megértést elősegítendő felvázolják az előzményeket és a háttérben zajló eseményeket is, a legfontosabb mozzanatokra koncentrálva, az objektivitáshoz ragaszkodva foglalják össze dióhéjban a történteket, megkísérelve értelmezve bemutatni a magyar történelem e jelentős eseményét. Egyértelmű válaszokat kaphatunk egyebek közt azokra a gyakran felmerülő kérdésekre, hogy hol maradt az amerikai segítség, hogy hívta-e valaki a szovjet csapatokat, hogy hogyan lett az ellenforradalmi bandák támadásából népünk dicsőséges felkelése. Ugyancsak foglalkozik a kötet a közbeszédben megőrződött mítoszokkal, kitér mindazokra az ikonikus alakokra, elhíresült idézetekre, helyszínekre és szimbólumokra, melyeket 56-hoz kötünk, de még azt is megtudhatjuk, milyen vicceket meséltek, forradalmi "flash mobokat" szerveztek az emberek.

Kollekciók