Ajax-loader

Cs. Szabó Sándor könyvei a rukkolán


Cs. Szabó Sándor - Gyűrűző idő
A Gyűrűző időt 2005-ben írtam, amikor a csurgói Csokonai gimnáziumban dolgoztam és volt szerencsém több olyan kollégával is jó kapcsolatot ápolni, akik aktívan kutatták és publikálták a város és a gimnázium történetének különféle dolgait. Ez, és az Irodalmi Jelen új, magyar regényre kiírt pályázata volt a végső lökés ahhoz, hogy nekiüljek egy régóta tervezgetett regényötletemnek, ami alternatív történelmi korszakokban játszódik. Nem új téma, nem új ötlet persze ez sem, mint szinte semmi sem az a fantasztikumban, annyi egyediséget próbáltam belevinni, hogy nem a nagy klasszikus fordulópontot, a második világháborút vagy egyéb más világpolitikai jelentőségű eseményt szemeltem ki apropónak, hanem a szűkebb környezetemben maradva Csurgó városát és akkori munkahelyemet tettem át különféle alternatív Magyarországokba. A regényen egy történetszál húzódik végig, de minden fejezet más alternatív történelemmel rendelkező jelenben játszódik. Hogy nézne ki Csurgó, mivel foglalkozna a némileg belőlem építkező főhős akkor, ha nem hal ki az Árpád-ház, vagy ha a tatárok tényleg elpusztítják a Magyar Királyságot, vagy ha Mátyás a XXI. századig is fennmaradó dinasztiát hoz létre, ha a Habsburgok alatt a magyarok is lecserélik a nyelvüket németre, mint az írek tették az angollal, a Magyar Tanácsköztársaság tartós fennmaradásáról és egy 1956-ban kitört lokális atomháború utáni világról nem is beszélve? Nagyon érdekes volt eljátszani ezekkel a lehetőségekkel, persze a fejezetek adta hosszúság inkább csak ötletszinten tartotta meg őket, de talán a hangulatból és a más-más környezet és az állandó szereplők, történet viszonyából átjön valami. A regény az eredeti pályázaton bekerült a végleges zsűrizésre kiválasztott legjobb negyven közé, majd nem jutott tovább. Azóta próbálkoztam kiadóknál, egyéb pályázatokon, de úgy tűnt, a nyakamon marad a kézirat, ami nem is baj, majd jön ki helyette jobb. Kaptam viszont értékes szerkesztői véleményt, aminek pár részét a honlapomon meg is osztom az olvasókkal, bár javaslom inkább a történet befejezése után elolvasni. Végül úgy döntöttem, több más (rendes kiadást is elért) könyvemmel együtt felteszem a világhálóra, hiszen egy regény arra való, hogy olvassák. Az eddig kapott visszajelzésekből már látom, hogy a kézirat még nincs kész, főleg a végét kellene átdolgozni. Erre valamikor majd sort is kerítek, ha majd összeáll a kép, hogyan is tegyem. Ezért kérem az esetleges olvasókat is, hogy tekintsék ezt az e-könyvet tesztolvasásra kapott kéziratként és ha van róla véleményük, bármilyen, ne tartsák vissza - a szabosandor.blog.hu honlapon keresztül elérhető vagyok, illetve ennek a regénynek is van egy címlapról elérhető aloldala. A Gyűrűző idő elektronikus közzétételére a Creative Commons licensze vonatkozik, amiről bővebben a honlapomon is lehet olvasni. Ennek alapján a regény szabadon terjeszthető, másolható, anyagi haszonszerzésre viszont nem fordítható. Íróként pedig előre köszönöm a történetre fordított időt, bizalmat.

Damásdiné Judit - Bölcsföldi András - Nagy Izabella - Damásdi Dénes - Cs. Szabó Sándor - Miklya Zsolt - Lindsay Macrae - Szőczi János - Miklya Luzsányi Mónika - Smelka Sándor - Fodorné Ablonczy Margit - Tatai István - Láttuk ​az eget
"Ki ​gondolta volna 1990-ben, a rendszerváltás után, hogy a kiadott egy-két igehirdetés- és életrajzi kötetet minden évben egyre több újabb követi majd. Pedig így történt. Isten hatalmas csodájának és kegyelmének lehettünk tanúi ez alatt a huszonöt év alatt: az irodámban levő könyvespolc szép lassan megtelt, és ez a jubileumi kötet rajta a 190. könyv." Damásdi Dénesné Judit

Cs. Szabó Sándor - József ​köpönyegében
Hitoktatás ​és drámapedagógia - József köpönyegébe bújva megváltozik körülöttünk minden: lehetünk elkényeztetett gyerek, kisemmizett rabszolga, országot kormányzó bölcs, istenfélõ ember. S még hány meg hány szerepbe bújhatunk, akár egy hittanóra keretein belül is. Hiszen a szerephez nem kell színpad, elég egy megfelelõ játékhelyzet, s másként megy rögtön a tanulás is. Sok izgalmas dramatikus játékhelyzetet és -lehetõséget gyûjtött össze a szerzõ, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson gyakran tanácstalan tanártársainak a hitoktatásban. Hiszen mindannyian érzékeljük, más módon, más eszközökkel kellene tanítanunk, mint a „prédikáló” stílus, ha valóban be akarjuk vonni a gyerekeket a Biblia világába. Tartalom: • elmélet és gyakorlat • játékformák és sablonok • áhítat, óra- és foglalkozásvázlatok konkrét bibliai történetekhez • kisebb játékok, lazítók, bemelegítõk • 14 oldal fotómelléklet

Cs. Szabó Sándor - Árpád
A ​IX. század második felében az Etelközben szállásoló hétmagyarok egyre több portyát indítanak a Havasokon (Kárpátokon) túli területekre. Kapcsolatba kerülnek a morva Szvatoplukkal, a nyémec Arnulf királlyal és a bolgár Simeon cárral. A törzsek egy része, főként a csodafiú szarvas erejét hordozó Kurszán vezette megyer és a turulforma madár erejét hordozó Álmos vezette tarján megerősödik, mások, mint a kér és a keszi meggyengülnek. Álmos nagyúrnak két fia születik Kurszán testvérétől, Madjarkától: Levente és Árpád. Az idősebb fivérben megtestesül mindaz, ami egy tarján törzsbéli harcost naggyá tesz: erős, a csatában bátor és szerencsés. Öccse, Árpád gyengébb, de megfontoltabb és nagyanyja, Emese benne érzi meg a turulforma madár erejét. Árpád már felnőtt férfi, amikor Kurszán a Havasok déli sóhegyeinek elfoglalására vezeti megyer színe-javát. Bátyja, Levente a bolgároktól elszenvedett vereség után eltűnik. Apja, Álmos északra vonul tarján harcosaival, hogy tárgyaljon vagy megharcoljon Kijív úr uraival. Ekkor érkezik a hír, hogy kelet felől a besenyők ismét áttörték a hétmagyar gyepűjét. Árpádra hárul a feladat, hogy az otthon maradt törzseket összefogja és harcba vagy biztonságba vezesse… Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételű, lebilincselő regénye Kurszán, Levente és Árpád alakjára összpontosítva fest nagyívű, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének legmeghatározóbb eseményeiről, mindennapjairól és hitvilágáról.

Cs. Szabó Sándor - Tábori ​szentfazék
Tábori ​szentfazék, vagyis egy ifjúsági kisregény, amelyből megtudhatjuk, miféle ét- és napirendet, miféle útmutatást és programot képes túlélni egy keresztyén gyermektábor, amit ifisek vezetnek, s ahol csodák nem történnek ugyan, de már az is kész csoda, hogy egy hét elteltével nem kell mindenért bocsánatot kérni.

Cs. Szabó Sándor - Egy ​korsó sör
Mibe ​kerül egy korsó sör Bobónak, a gimiszerte híresnőcsábásznak, mibe haverjainak, akik beugratják egyártalmatlannak tűnő fogadásba, s mibe a gyönyörű, dehideg Enikőnek, aki képes egy szombati ifióráértKisnyékről a városba bebumlizni? Aki elolvassa a fiatalíró/tanár gimnazistákról szóló novelláját, azt ismegtudhatja, mitől kezd oszlani a sörhab Bobó fejében.

Cs. Szabó Sándor - Az ​igazság és az élet
Az ​ágostonos szerzetes, Martin Luther 95 tételét tartalmazó levél nem várt visszhangra lel, és Wittenberg egy csapásra szinte az egész birodalom figyelmének középpontjába kerül. Szavai nyomán olyan indulatok szabadulnak el az Egyházat védők és a visszaéléseket kritizálók között, hogy a békés megoldás lehetősége egyre reménytelenebbnek tűnik. Martint azonban a kiátkozástól való félelem sem rettenti vissza attól, hogy lelkiismeretét követve újra és újra megtagadja tanainak visszavonását...

Cs. Szabó Sándor - Álmos
A ​IX. század közepén a hét magyar törzs laza szövetségben él a Don és a Volga folyók között. Egy emberöltőnyi ideje őrzik a Kazár Birodalom nyugati és déli gyepűjét. Egy emberöltő azonban hosszú idő, a nemzetségek gyarapodnak, a törzsek közötti gyepűk egyre szűkülnek, új legelőkre, új földekre lenne szükség, azonban a kazár kagán nem engedi, hogy nyugatra terjeszkedjenek. Ugyanakkor észak felől a besenyők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hétmagyar határaira. Az idős Levedit, a megyer törzs szent vezérét – ki a csodafiú szarvas erejét hordozza magában, ám életben maradt fiú utód nélkül közeledik élete végéhez – magához rendeli a kazár kagánbég. A vezért kánná emelve szorosabbra akarja fűzni a szövetséget a magyar törzsekkel; a szövetséget, amely már nemcsak viszonylagos biztonságot nyújt a magyaroknak, hanem korlátok közé is szorítja őket. Levedi elutazásával egy időben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérének, és Emesének, a látóasszonynak a fia nyugat felé indul, hogy századával beszedje a folyó menti és erdőlakó népek béradóját. Mire hazatér, a magyar törzsek között vérharag tör ki és egymás ellen fordulnak. Emese, ki a turulforma madár áldását hordozza magán, sorsdöntő lépésre határozza el magát… Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételű, lebilincselő regénye Levedi, Emese és Álmos alakjára összpontosítva fest nagy ívű, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének egyik legmeghatározóbb eseményéről, mindennapjairól és hitvilágáról.

Cs. Szabó Sándor - Prón
" ​- Keresztyén prón??? - nyögte még egyszer Lez. - Igazi áldás, nem? - merengett az elnök. - Oda megy, ahova küldjük. S profi: a lelkészképző teljes anyaga ott van a fejében, és nem úgy, mint a magukéban, hogy szigorlat után egyből elfelejtik, hanem mindenre emlékszik. És úgy viselkedik, ahogy viselkednie kell. Keresztyén módra. Még ha akarná, se tudná megszegni a Tízparancsolatot, hiszen arra van beprogramozva, hogy megtartsa. Ideális lelkész. Akire mindig is vártunk." A történetet olvasva mi is elmerenghetünk, milyen is az ideális lelkész, az ideális keresztyén, az ideális ember. S ahogy egyre inkább belelátunk a Jupiterrendszeri Uniált Protestáns Egyházak hétköznapjaiba, időnként felszisszenünk, máskor meg felnevetünk, de annyi biztos, hogy egyre kevésbé tudjuk letenni a könyvet. A történet főhőse Lez atya, a sikeres lelkipásztor, akinek a prón gyakorlati képzését kellene befejeznie, ám valójában ő kap leckét gyakorlati keresztyénségből.

Cs. Szabó Sándor - Koppány
Magyarország, ​973 Koppány, a hétmagyarok nagyurának unokaöccse és leendő utódja mindössze tizenegy éves, amikor a megkeresztelkedését követő napon apját, Tar Szöréndet, a nagyúr bátyját egy kisebb csetepatéban megölik. Koppány szinte gyerekként lép atyja örökébe: Somogy ura lesz, és az öreg táltos, Turda, illetve fiatal hadnagya, Ravasz támogatásával sajátítja el mindazt, amit egy árpád törzsbéli vezérnek tudnia kell háborúról és békéről, emberekről és szellemekről egyaránt. Tíz évvel később már hadat vezet Gyevicsa nagyúr parancsára Mölk ellen, majd apja és a nagyúr öccsének, Bélának a halála után rá hárul Béla fiának, a kis Vászolynak, a majd utána következő nagyúrnak nevelése is. Miközben Koppány férfivá érik, egyre több változás történik a magyar törzsek országában: a nyugati gyepűt német telepesek özönlik el, Gyevicsa nagyúr udvarában egyre több a latin pap és német lovag, fia, Vajk, bajor feleséget vesz maga mellé. Változik a világ, és nem mindenki szerint jobbra: sokan panaszkodnak, hogy „Gyevicsa nagyúr kemény a népeivel és lágy az idegenekkel”. És végül eljön a nap, amelyen a nagyúr megesketi a törzsek vezéreit, hogy az ősi szokással szembefordulva halála után nem a legidősebb árpádfit, Koppányt, hanem saját fiát, Vajkot választják majd a hétmagyarok nagyurának… Cs. Szabó Sándor a rendelkezésre álló történeti és néprajzi források felhasználásával egyedi hangvételű, ítélkezéstől és propagandától mentes regényben fest magával ragadó képet a magyar történelem talán legfontosabb évtizedeiről. "A regény újszerű megfogalmazásban dolgozza fel első és talán legfontosabb királydrámánkat." _Bán Mór, a HUNYADI-sorozat szerzője_

Cs. Szabó Sándor - Az ​út
A ​15. század babonás hiedelmekkel átszőtt mindennapjaiból szakítja ki fiát Hans Luder mansfeldi bányász, hogy – a család felemelkedésének egyik lehetőségeként – Magdeburgba, Eisenachba és Erfurtba küldje tanulni. Martin rendkívüli tehetségének és fogékonyságának köszönhetően már korán kitűnik társai közül, és viszonylag egyszerűen szerzi meg magiszteri fokozatát. Fényes, felfelé ívelő jövő áll előtte jogdoktorként, miközben egyre több kétely merül fel benne az atyai, isteni és egyházi hatalommal szemben. Csendes lázadását – egy hosszú, többlépcsős lelki utat bejárva – végül valódi szavakba és tettekbe önti… Cs. Szabó Sándor életrajzi regényében a reformáció legendás alakjának, Martin Luthernek a korai évein és tanulmányain keresztül követhetjük végig, miként válik egy egyszerű parasztgyerek korának egyik legmeghatározóbb gondolkodójává. A kétkötetes mű első része a kezdetektől egészen 1517-ig, a 95 tétel megszületéséig mutatja be az eseményeket fizikai és lelki síkon egyaránt, ennek köszönhetően pedig egy igazi hús-vér ember alakja elevenedik meg előttünk.

Cs. Szabó Sándor - Koppány ​fiai
Magyarország, ​997 Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét. Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik. Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához. Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére – akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud – más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban. Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi… Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű _Koppány_ folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.

Cs. Szabó Sándor - Üres ​föld
"Az ​üres föld valójában nem is üres, de ezt kezdetben senki sem sejti. Az üres föld a Karbon: egy élő bolygó, amit egy alapítvány genetikailag módosított emberekkel telepített be a felfedezése után. Az tervezők jó munkát végeztek. A Földtől évtizedes kommunikációs távolságra élő közösség immár négy generáció óta terjeszkedik a rovarokkal és zsurlófákkal teli érintetlen bolygón, régi, de kipróbált földi technológiát és az emberiség összegyűjtött tudását használva. A békés évtizedek során fokozatosan jönnek rá, hogy a számukra gyakorlatilag korlátlan élettérrel és erőforrásokkal rendelkező égitest mégsem annyra üres és a bolygó a leszállásuk óta védekezik ellenük a maga módján. De mire ez nyilvánvalóvá lesz, már olyan dolgok lendültek lassú, de megállíthatatlan mozgásba, amik bolygót behálózó emberi közösséget csak rövid, említésre se méltó epizóddá tehetik."

Kollekciók