Ajax-loader

Száraz Miklós György könyvei a rukkolán


Száraz Miklós György - Cigányok
"A ​cigányok a föld borsa. Ez a távoli Indiából érkező erős fűszer minden konyhában megtalálható. Nem kell belőle túl sok a levesbe, de hiányozna, ha egy csipetnyit sem tennénk bele. Fekete szemű, lángoló érzésű, könnyen meghatódó, ízes és furcsa beszédű, gazdag szívű cigány testvérek, szeretni foglak benneteket." André Barthelemy

Száraz Miklós György - Az ​álomvadász
Az ​álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól. Üzennek-e az álmok, üzenetet közvetítenek a jövőnkről, vagy titkokat fedhetnek fel a múltunkról? Van-e egyáltalán kulcs, amellyel kinyithatjuk az álmok birodalmának ajtaját, hogy megfejtsük az aggasztó rejtélyt: mi dolgunk a földön… s miként lelhetjük meg a boldogságot? Lélek. Álom és álmodás. Tudatos én és tudattalan. Egyéniség és kollektív tudat. Mindig, mindenütt jelen lévő emberi erőszak. Ezeket kerülgeti a regény festőművész elbeszélője. Meg a könyveket. Amikbe minduntalan belebotlik. Álmokat és rémálmokat rögzítő könyvek. Szakrális művek vagy épp pokolian evilágiak. Könyvek és könyvtárak. Egy könyvuniverzum: Helen „koponya-könyvtára”. Élet és halál könyvei: Lázálmok atlasza, Meghallgatott imák lexikona, Bús Szelek enciklopédiája, A Felhő-, Villám- és Mennydörgés mintakönyve, Árnyékok atlasza, Útmutató a lelkifurdaláshoz, A Felhőbe Borult Álmok Mocsarának antológiája. – Ha rendben mennek a dolgai – mondta egyszer apám –, az ember nem gondolkodik a mindenség értelmén. Bezzeg, ha beüt a mennykő! Mindjárt filozófussá lesz a legostobább korhely is. Figyelje meg, kisasszony, minél nagyobb a veszély, annál mélyebben szántó a gondolkodás. Annál sürgetőbb megfejteni az aggasztó titkot: „Mi dolgunk ezen a földön?” „Öt lövés. Az őrült Chapman ennyi golyót eresztett Lennon hátába. Az az öt lövés anyámat is telibe trafálta. Kiskölyök koromban állandóan róla beszélt. Emiatt egy időben azt hittem, John Lennon volt az apám. Anyám korábban is imádta a Beatlest, de attól az öt lövéstől teljesen bepörgött. Isteni jelnek vette. Ugyanabban az órában születtem, amikor John haldoklott. Egész gyerekkoromban a Beatles szólt. Eleanor Rigby, Hey Jude, Penny Lane. Meg az, hogy: „Imagine there's no heaven…”. Én mindig azt szerettem volna elképzelni, hogy van Mennyország.”

Száraz Miklós György - Osztozkodók
Kettőezer-valahányban ​két fiatal férfi betör egy negyedik emeleti, budai lakásba. A tetőről ereszkednek alá hegymászó kötélen. Nem aggódnak, nyugodtan teszik a "dolgukat", hisz tudják, a lakás tulajdonosai, egy házaspár és az öt gyerek, néhány napig külföldön tartózkodnak. Nem törnek-zúznak, összeszedik az ékszereket, a mozdítható elektronikai holmikat, a készpénzt, aztán amerről jöttek, kéményseprőjáratokon, tetőkön át elillannak. Egyikük elteszi a hűtőszekrény-mágnes alól a kitöltött lottószelvényt is, amely, mint néhány nap múlva kiderül, nyertes szelvény: az évtized egyik legnagyobb nyereménye az övék. Mi lesz a pénzzel? Mi lesz a kifosztott családdal? Mi lesz a betörőkkel? Ki járt jobban, a rablók vagy a kiraboltak? A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni látszik: a jó nem feltétlenül és kizárólag jó, a rossz nem feltétlenül és kizárólag rossz. Minden ember jó és rossz elegye, és nem csak a belső küzdelemben, a gyöngeség és erő, a megalkuvás és tartás szüntelen egymásnak feszülésében dől el, hogy végül milyen emberré leszünk, hanem a sorsunkban is, a véletlenek láncolatában, amit olykor szerencsének, máskor isteni elrendelésnek mondunk.

Korniss Péter - Száraz Miklós György - Budapest
Három ​Duna-parti kisváros egyesült 1873-ban Budapest néven. Buda akkoriban álmos katona- és hivatalnokváros. Pest falusiasan terül el a balparti síkon; utcái jobbára kövezetlenek, keskenyek és bűzösek. Óbuda nem más, mint egy nagyobbacska falu; hajnalonta községi pásztora tehéncsordát hajt a főutcán a környező legelőkre. Húsz év múlva pedig itt nyüzsög, dübörög a Duna partján egy milliós, modern világváros.

Száraz Miklós György - Apám ​darabokban
Szerelmes ​regény? Történelmi mű? Kémtörténet? Dokumentumkötet? Családregény? Egy nemzedék szembenézése a múlttal? Mindez együtt - lebilincselően, ahogy azt már Száraz Miklós Györgytől megszokhattuk. S mégis kicsit szívszaggatóbban a megszokottnál, hiszen a szerző saját szüleinek szerelmét, családjuk meghurcoltatását, édesapja életének kalandos fordulatait írta meg. Közben megelevenítve a háború előtti és utáni éveket, a kádári rezsim korszakát, a határokkal, börtönévekkel, kényszerű emigrálásokkal szétszakított családok sorsát - és e nehéz sorsok mögötti emberséget.

Száraz Miklós György - Andalúziai ​kutyák
Emberekről, ​tájakról, állatokról, múló hangulatokról, a jelenbe szivárgó múltról és a családról szólnak a szerző tárcanovellái. Ezek a rövid, tűnődésre késztető vagy épp hangos kacagásra fakasztó írások akkor is rólunk, közép-kelet-európai emberről mesélnek, ha éppen nem Erdélyben vagy a poros Alföldön, hanem Krétán vagy Andalúziában játszódnak.

Száraz Miklós György - ¡Ó, ​Santo Domingo!
"Biztosan ​lesznek olyanok, akiket felbosszant ez a könyv. Talán igazuk is van. Gyakran úgy látszhat, magam sem tudom már, honnan indultam, miről is beszélek. Pedig tudom. Ennek így kell maradnia. Kanyargósan, csapongón. Ahogyan a szerelmes is megosztja minden emlékét kedvesével. Ez a könyv is egy szerelmi vallomás. Granadának."

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​Duna
A ​"mi" Dunánk, mondja a magyar. És mondja a német, az osztrák, a szlovák, a szerb, a bolgár és a román is. A mi Dunánk, mondjuk, de mindannyian másképpen gondolunk rá, mindannyiunknak más képet idéz. Németországnak csak egyik, bár tagadhatatlanul mitikus folyója, az osztrákok legendává növesztették, nekünk, magyaroknak a legnagyobb folyamunk, a bolgárok, a románok a hömpölygő, bölcs öreg folyóra gondolnak. A Duna című fotóalbum a folyás irányában haladva a forrástól a deltáig, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig kilenc fejezetre osztva mesél a víz körül állandóan változó tájról, emberről és történelemről. Mészáros László sokévi munkájának egy töredékét, a legszebb felvételeket lehet itt látni, Száraz Miklós György a közép-európai népek történelméhez oly szorosan kötődő folyóról szól, de nem csak a vízről. Ókori történészek, gondolkodók, ismert nagy utazók, írók, filozófusok, költők megfigyeléseit, érveit veti össze, ütközteti, elbizonytalanít és meggyőz, észrevétlenül oktat és közelebb hozza mindazt, ami neki, nekünk a Duna: a római limes mentén, a castellumokban és burgusokban élő, a kolostorokba húzódó, halálukat a folyóban lelő, a partjain nehezen élő emberek, a part, szikla, holtág, hajó, erdő, hal, háló, nád, sziget és ember közegét. Mert a Duna mindez. Mindannyiunké és egyikünké sem egészen. Ennek megismerésében és felismerésében segít ez a könyv.

Száraz Miklós György - Székelyek
Száraz ​Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - Erdély ​csodái
Ez ​az album több mint ötszáz fényképet tartalmaz. A képek négyötöde egy év alatt, 2003-ban és 2004-ben készült, tehát a könyv a mai Erdélyt - pontosabban annak egy szeletét - mutatja meg. A könyvben szereplő többi kép - javarészt archív fotó - nemcsak dísz, hanem abból a múltból villant fel valamit, ami ma már nincs, vagy csak a múzeumok falai mögött található meg.

Száraz Miklós György - Magyarország ​csodái
Igen-igen, ​rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem a dolog természetéből fakadóan. Mert a história - csakúgy, mint a mindenkori jelen - mindig titokzatos és rejtélyes. De legalábbis ködös. És ahol nem látunk tisztán, ott a logika, a fantázia, még inkább a megérzés, az intuíció segíthet. Vagy viheti tévutakra a kutatót. Száraz Miklós György nem tudós, nem kutató. A szépíró - akit eddig inkább regényei kapcsán ismertünk - csak szereti..., s tegyük hozzá, érzi is a történelmet. Azt állítja, hogy semmi újat nem mond ebben a könyvben, csak mesélget, morfondírozik. Régmúlt dolgokon. Ami őt leginkább érdekli. Száraz Miklós György ebben az esszészerű, lírai képeskönyvben a felsorolt, s még számtalan más, a régi Magyarországról ránk hagyományozódott csodálatos kincs - iparművészeti vagy építészeti remek, természeti tünemény - eredetét, történetét firtatja. A könyv világosan, olvasmányosan szól a történelemről, olykor drámai feszültséget keltve, máskor költőien, de mindig érdekfeszítően. Legnagyobb erénye mégsem ez, hanem inkább abban rejlik, hogy ezeknek a kincses csodáknak ürügyén szinte feltámasztja, lakóival együtt idézi elibénk a régmúlt világát. „Ezek a csodák - mondja a szerző - csak darabkák. Maradékok. Nehány faragott kő, egy-egy színes cserép az elsüllyedt katedrálisból, a Szepességtől az erdélyi Királyföldéig, Máramaros havasaitól az Adria partjáig elterülő, középkori Magyarországból."

Száraz Miklós György - Menyasszonyfátyol
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - Várak
Építészet, ​história, művelődéstörténet, legendák, rejtélyek. Igen-igen, rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem mert a várak mindig rejtélyesek. Ha kísértetiesen romosak, akkor azért. Ha meg épek, akkor amazért. A Kárpát-medence, a régi Magyarország várait találjuk ebben a könyvben. Azokból is a legszebbeket. Úgy, ahogyan még nagyanyáink, dédapáink látták őket. A csodálatos képanyag nem más, mint hajdani vándorfotográfusok, fáradságot nem ismerő, megszállott mesterek által készített megannyi kis remekmű, egy-egy festmény. A szerzőpáros könyve száz esztendős fotóanyag segítségével mutat meg régi várainkból egy nagy csokorra valót. Száraz Miklós György írásai méltó kísérői a képeknek.

Száraz Miklós György - Mesés ​Magyarország
Ha ​az Idő tornyából tekintünk alá, bizonyos nagy összefüggések tisztábban rajzolódnak ki. Csakhogy más összefüggéseket fellegek, sűrű ködök, finom párák takarnak. A história tudós szakemberei sokat tudnak, mégis azt állítják, "sokat nem tudunk, és gyakran tévedünk". Így van jól, így hihető. Mert még a jelenben is tétován botorkálunk. Nem azért, mert kevés az információnk, hanem azért, mert sok. Még a jelenünkben - amiben állítólag otthon vagyunk - sem értünk egyet. Vitatkozunk. Hiszünk és nem hiszünk. Hiszünk ezotériákban, para-jelenségekben, holisztikában, hiszünk alternatív művészetben és orvoslásban, hiszünk a globális felmelegedésben, a géntechnikában, a fenntartható fejlődésben, hiszünk az emberben, a haladásban. És hiszünk mindezek fordítottjában. Miért pont a múlt értékelésében értenénk egyet? Létezik sok sajátosan magyar ügy, olyan dolog, ami a mi földünkön sarjadt, mi adtuk az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően nálunk található, itt őrződött meg. Akadnak köztük olyanok is, melyek indulatokat kavarnak. A pálosok és titkaik, a rovásírás rejtelmei, Csörsz árkának legendái, a zalai Mocsárvár talányai, és persze a kincsek. Mind olyan téma, mely alkalmas arra, hogy vitát gerjesszen, meglódítsa a fantáziánkat.

Száraz Miklós György - Az ​Ezüst Macska
"Régen ​örültem már úgy elbeszélésnek, (ahogy Szentkuthy Miklós mondta mindig: novelletnek), mint amikor Száraz Miklós György átadott nekem egy írást, még az Új Írásnál, kérve: olvassam el. Remek írás volt, közöltük is a folyóiratban! Mert a fiatal író valami újat csinált, már akkor is szokatlant, tobzódót, torlódó bolond szép embersors-mesét. Bő, burjánzó életszeretet, sőt élet-áhitat hömpölygő, csavaros, örvényes, irónikus habzása volt ez az írás, legyőzve az egyre szikkadtabb elmélet-szigort, széttörve annak befelé-szűkítő rácsrendszerét. És ki mindenki jutott akkor eszembe, s azóta, hogy ez az elbeszélés regénnyé nőtt, mint egy egészséges fiatal tölgyfa. Rabelais titáni szuszogása, de Coster Ulenspiegeljének vándorló és csavargó gyötrelme, szabad és szenvedő pokoljárása, Krúdy Gyula éjszakai égbolt sűrű csipkés ragyogása, Mikszáth Kálmán kövér mosolya a boszorkányos múltatvisszaépítő anakronisztikus, selymes káprázatokban. Tudom, veszélyes, mert kockázatos fiatal író első könyve (kimutatkozása) kapcsán ilyen neveket (működés-erjedést) említeni, dehát e névsorérintéssel Száraz Miklós György indulatának, ingerének és ihletének, íróik akaratának természetét (legalábbis eddig lombosodó természetét) kívántam zártan jellemezni. Ennek a mese-gomolygás könyvnek, amely minden kavargásával és lángoló dühével boldog élet-szeretet. Élet-himnusz."

Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - A ​bujaság története
Ez ​a könyv az erotika történetébe kalauzolja el olvasóját, az ősembertől, Mezopotámiától és Egyiptomtól egészen napjainkig.

Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - Emléklapok ​a régi Magyarországról
A ​kötet a királyi Magyarország, a "békeidők" Magyarországának városai közül 64-et mutat be. Alföldi városok lustán nyújtózó, poros főutcáit, felvidéki bányavároskák sikátorait, erdélyi száz városok ódon, robusztus falait, templomait - s kicsit talán a falak közt lakó embereket is. Ezeken a képeken még sovány facsemeték a kecskeméti főtér mára kiterebélyesedett, hatalmas lombú akácai, még áll a Magyar Kir. Elemi Fiú Iskola sárga épülete a nagyváradi utcában, hol tán dédanyánk kísérte nagyapánkat az első tanítási nap reggelén. A képanyagot a múlt század 90-es éveitől gyártott képeslevelezőlaplok anyagából válogatták a kötet összeállítói; így a könyv mint fényképek gyűjteménye, dokumentál is.

Száraz Miklós György - Elpatkolsz, ​szívem, mint a pinty
Nem ​más ez a kötet, mint alászállás a poklokra, elmerülés az emberi érzelmek és végletes szenvedélyek, a kínzó lázálmok világában. Hol Tibetbe, hol narancsligetes andalúz villákba, hol titokzatos barcelonai sikátorokba repít minket Száraz Miklós György prózavarázslata, máskor meg Budapest kutyapiszkos utcáin vagy Erdély fenyvesei közt találjuk magunkat. De mindegy hol járunk, mert SZMGY világában a helyszínnél fontosabbak az emberek (meg talán a kutyák), akik könnyű vagy nehéz batyujukat cipelik, és sietős léptekkel vagy tétován botladozva, de megállíthatatlanul tartanak a végzetük felé. Találkoznak egymással, életútjaik kereszteződnek, s döntenek: ki jól, ki rosszul és sohasem lehet tudni, melyik volt igazán a bölcs döntésük.

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​történelmi Magyarország
Elhatároztam, ​hogy bejárom a Kárpát-medence minden zegét-zugát, s ami szépet és nevezeteset látok, azt megörökítem - írja a kötet fotográfusa. Ez a szép képeskönyv egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 évvel ezelőttig magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várak, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, amelyet fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A Felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődik emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is. Szívvel készült ez a könyv. Reméljük, így is olvassák. A bevezetőt és a 64 vármegyét bemutató esszéket Száraz Miklós György írta. A csaknem 900 fénykép a több nemzetközi díjjal is elismert fotográfus, Mészáros László munkája.

Száraz Miklós György - Lovak ​a ködben
Egy ​felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Száraz Miklós György - Írd ​fel házad kapujára...
Mikor ​és hol született a zsidó nép? És mikor a vallás? Kik a székely szombatosok, a "zsidózó"-nak is mondott székelyek? Mi köze a zsidóságnak Mezopotámiához, a sumírokhoz, Egyiptomhoz? Ki volt Ahasvérus, a bolygó zsidó? Mikortól beszélhetünk a zsidó szétszóratásról? Mi az alapja a "kazárelmélet"-nek, amely szerint a zsidóság többsége nem a Szentföldről származik, és nem sémi, hanem török eredetű? Mi a stetl? Kik azok a falasák vagy a karaiták? Mi volt a "Mózes-" és az "Ali Baba hadművelet"? Kik és kiket vádoltak először? Mikortól létezik a vérvád? Kik voltak Mátyás király híres-neves, előkelő zsidóprefektusai? Szívtelen érdekemberek voltak-e, vagy hazájuk és benne hitsorsosaik érdekében fáradozó, kitűnő tehetségű szolgák? Miért szeretjük a zsidókat? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az kivirágzik és csodálatossá lesz? Mert ott vannak mindenütt a világ élvonalában? És miért nem szeretjük őket? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az megromlik és összedől? Mert mindenütt ott vannak a világ élvonalában? Lehet-e antiszemitizmus ott, ahol nem élnek zsidók? És létezik vajon zsidó küldetés? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ ez a könyv, a színes és mindig olvasmányos, érdekfeszítő sorozat legújabb kötete.

Kollekciók