Ajax-loader

Kútvölgyi Mihály könyvei a rukkolán


Kútvölgyi Mihály - Tóth Péter - Megőrzött ízek - Mangalica
A Megőrzött Ízek sorozatban megjelenő néprajzi szakácskönyv az egyetlen máig fennmaradt őshonos sertésünk, a mangalica húsából készíthető ízletes ételek leírását és színes fotóit tartalmazza. A magyar mangalica őseivel - a bakonyival és szalontaival együtt- évszázadokon át a magyarság egyedüli zsír - és fehérjeforrásaként szolgált: a 150 éves török uralom alatt a pusztákon, mocsarakban bújdosó magyarok élete függött az edzett, gyökereken, sáson, erdei makkon megélő sertésektől, ezekre a török vallása miatt nem tartott igényt. A mangalica e hagyományok örököse: nemcsak jó ízű, de koleszterintartalmában, zsírsav összetételekben is jobb, mint a ma elterjedt külföldi sertésfajták. E könyv hiánypótló mű, melyben nemcsak a mangalicából eredeti receptek alapján készült ételek, hanem a mangalica tartásához kötődő hivatásokat és népszokásokat is igyekszünk olvasóinak elé tárni.

Kútvölgyi Mihály - Tűzre, vízre vigyázzatok!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kútvölgyi Mihály - Regélő ​Torockó
A ​Székely-kő oltalmában megbúvó Torockó az elmúlt évtizedben Európa Nostra díjat kapott világhírű műemlékegyütteséért, a 19. század klasszicista polgári ízlését tükröző épületsoráért. Mára mindez idegenforgalmi látványosságként vonzza turisták százait, főként farsang idején. Reméljük, kedvcsinálónak szánt albumunk is segít fenntartani a hagyományőrzésnek ezt a formáját.

Kútvölgyi Mihály - Magyar ​tűzoltóemlékek
Gróf ​Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek a kezdeményezésére a tűzoltóegyesületek szervezetbe tömörültek és megalapították a Magyar Tűzoltószövetséget. A Kárpát-medencében - a legkisebb falvakban és a nagyvárosokban is - olyan emberek fogtak össze, akik azonnal segítettek a tűz- és káreseteknél, a katasztrófahelyzetekben. Belső tartásukat tükrözték a külső megjelenési formák. Fotóalbumunk e nagyszerű embereknek állít emléket.

Kútvölgyi Mihály - Viszóczky Ilona - Viga Gyula - Matyóföld ​rózsái
Matyóföld ​sajátos világa részben a féltve őrzött műtárgyak, részben a tárgyalkotás és a hagyományőrzés mai formáinak bemutatása. Népművészeti album sok fotóval. A matyóság a viszonylag későn kialakult néprajzi csoportjaink egyike. Központja Mezőkövesd, valamint a hagyományosan hozzá tartozónak tartott Tard és Szentisiván népi kultúrája - leginkább római katolikus népessége révén - azonban csak a 18-19. század folyamán különült el a környezetétől. Jellegzetes, ám részleteiben egymástól is különböző díszítő művészetük is ebben az időszakban nyerte el egyedi formakincsét. A kötet szerzői ezt a sajátos világot tárják elénk, részben a féltve őrzött műtárgyak, részben a tárgyalkotás és a hagyományőrzés mai formáinak bemutatásával. Matyóföld Rózsáinak Világába Kalauzolják az Olvasót.

Kútvölgyi Mihály - Fénybojtár
Bevezetés ​a Megorzött ízek sorozathoz. Jellegzetes magyar állatainkat mutatja be, ember és állat osidok óta a természet által féltve orzött harmonikus kapcsolatát ábrázolják a fotók. Egymás segítoi voltak a mindennapok ritmikus rendjében: a magyar szürkemarha, a puli, a kuvasz és a komondor, a parlagi ló, a racka juh, a bivaly és a szamár az embernek társai a mai napig. Külföldi vendégeinknek is jószívvel ajánlhatjuk ezt a könyvet, melybol a magyar kultúra jellegzetességeirol olvashatnak.

Kútvölgyi Mihály - Halételek
A ​könyv szerzője azt vallja, hogy a halat nem lehet amolyan gyorséttermi módon elkészíteni és megenni, hanem meg kell adni a módját annak, hogyan készíthetjük el halételeinket úgy, hogy meg adjuk neki a méltán kijáró helyet. Nem egy hagyományos szakácskönyvet tart kezében az olvasó: a könyvben történeti áttekintést találunk a halászatról és megismerhetjük a halászlé történetét is a kezdetektől. A halászlé elkészítésének számtalan változata mellett a halfüstölés, haltartósítás és a jellegzetes magyar tájak gasztronómiai sajátságaival ismerkedhetünk meg.

Kútvölgyi Mihály - Vadételek
A ​vadaskertekben tartott vadak húsa sokáig a legfontosabb frisshús-forrás volt, nem hiányozhatott a főúri asztalokról. A vadhús igen értékes tápanyagforrás: alacsony a víz- és az energia-, magas a fehérje- és az ásványianyag tartalma. Nem véletlen, hogy Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszony szakácskönyve szerint a néha több tucat fogásból álló lakomákon az ételek több mint egyharmada vadakból készült.

Kútvölgyi Mihály - Szól ​a figemadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kútvölgyi Mihály - Szárnyas ​ételek
Hazánkban ​is egyre nagyobb tért hódít a baromfi fogyasztása. Részben az ára miatt, másrészt azért, mert sokkal egészségesebb, mint a sertés- és marhahús. Leggyakrabban csirkehúst fogyasztunk, de az utóbbi évtizedben a pulykahús is egyre nagyobb helyet foglal el az étrendünkben. Libát, kacsát is gyakran eszünk. A baromfihús bő választéka magával hozta azt az igényt, hogy többször és változatosabban készítsük el magunknak, a családnak, vendégeinknek a szárnyasokat. Ebben a könyvben a kezdő háziasszonyok és a nagy gyakorlattal rendelkezők egyaránt találnak kedvükre való recepteket, melyek nem csak elkészítésükkel, hanem finom ízeikkel is örömet okoznak a család minden tagjának.

Kútvölgyi Mihály - Kenyér ​és bor
A ​búza, a liszt és a kenyér szentháromsága végigvonul Európa történelmén, de rögtön hozzátehetjük, hogy nemcsak Európa históriáján, hanem az egész emberiségén is. A kenyér az emberiség egyik legszakrálisabb kifejezése - a bor mellett. Számos helyen szerepelnek a Szentírásban, bizonyítva, hogy kenyérhez és borhoz valóságos értelemben és kimunkált absztrakciókban ragaszkodik az európai kultúra. A kenyér és a bor az emberi élet szent táplálékai, melyeket elkészíteni csak jól, szeretettel szabad. Amikor ma az áruházak polcairól leemeljük a kenyeret, vajon azt kapjuk, amit szeretnénk? A Napsütötte ízek sorozat megismertet bennünket azzal a móddal, ahogyan eleink sütöttek, főztek, ettek és ittak, olyan alapanyagok felhasználásával, melyek ma is a rendelkezésünkre állnak.

Kútvölgyi Mihály - Virágos ​Kalotaszeg
Ebből ​a kalotaszegi népművészeti albumból a Nádasmente mellett az olvasónak most alkalma nyílik megismerni a hagyományok archaikus rétegeit ma is inkább őrző Felszeget és Alszeget. A kötet alapműnek, forrásműnek ígérkezik. A bevezető tanulmány szerzője Török Ildikó. A képválogatás és rajzok Kudor Ferenc és Nagy András munkája.

Cs. Kovács Károly - Oláh János - Kútvölgyi Mihály - Nagykunsági ​ízek
Gazdagodó ​konyhakultúránk értékét növeli, hogy nem szakít a hagyományokkal, a néprajzi tájak örökségével. Ennek a könyvnek a különlegessége abban van, hogy tudatosan vállalja a nagykunsági és tágabb környezetének, a Hortobágy "mellyéki" ízek bemutatását. Mindez nem néprajzi leírás, hanem a mai konyhatechnikára épülő, a mai ízléshez közelítő receptek gyűjteménye, melyben ott van az örökség, a múlt tapasztalatainak felhalmozódása. A könyv értékét növelik a képek, melyek ízeket, illatokat, a látványt is közel hozzák az olvasóhoz.

Viga Gyula - Kútvölgyi Mihály - Kecske ​ételek
A ​színes képekkel bőségesen illusztrált könyv szakácsai visszanyúlnak a régmúlt hagyományaihoz, de bepillantást engednek az újfajta főzési technikákba is. Ízelítő a tartalomból: kecskegulyás, bakonyi betyárleves, pityókatokány kecskehússal, párolt kecskecomb birsalmával, bácsalmási káposztás kecske, tárcsán sült kecskehús, töltött gida.

Kútvölgyi Mihály - Ehető ​virágok
Az ​ember ősidők óta fogyaszt növényeket, virágokat. Tudunk több ezer éves kínai, indiai és tibeti "füves könyvekről". Nagyanyáink megsárgult szakácskönyveiben számos ital és húsétel tartalmaz ehető virágokat. Az olvasó e könyvben is megtalálja akár az akác vagy a bodza virágának hagyományos elkészítési módját, de azoknak a mai konyhára igazított változatát is. Könyvünk színes fotókkal illusztrált, könnyen elkészíthető receptek mellett ötleteket ad az ételek virággal történő díszítésére is. Emellett megismerkedhetünk a virágbirodalom történetével, illetve a magyar népművészet virágszimbolikájával.

Kútvölgyi Mihály - Bioételek ​gabonából
Jó ​fél évszázada – gyerekkoromban – Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott lábatlankodtunk a gépeknél, a kezünkkel szeleltük a magokat és úgy ettük. Édesanyám mindig mondta nekem, jól nézd meg, kisfiam, mert minden búzaszemen ott van Jézus arcképe. Én nagyítót is szereztem, és úgy nézegettem. Azóta már tudom, a búza a legértékesebb gabonafélénk, a lisztjéből sütött kenyér pedig szakrális „anyag”, a magyarság szent eledele. De a búza mellett a rozs, az árpa, a köles vagy akár a hajdina is az adott táj és az ott élő emberi közösség meghatározó élelme és takarmánya. Mert nem csak kenyér sül a gabonafélékből, de számtalan étel és ital is készül belőlük. Könyvünk ezekből ad ízelítőt. A Kárpát-medence egész területéről, a magyarlakta vidékekről gyűjtöttük a könyv anyagát. Sokan elárulták a régi, féltve őrzött recepteket. És ha otthon ezeket az ételeket megfőzik, a rejtekekből előkerülnek a régi ízek és zamatok: ezek őrzik az ősi tudást, azt hogy a gabonamagvak a betakarítást követően tovább élnek. Éppen ezért hívja még a ma élő magyarság is sok helyütt a gabonát életnek. A könyvben olvasható ételekhez az alapanyagok bioboltokban szerezhetők be. Ambrus Lajos író bevezetőjével és Roszik Péter, ökológiai gazdálkodási szaktekintély, zárószavával a biogazdálkodásról

Kútvölgyi Mihály - Tóth Péter - Mangalica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kútvölgyi Mihály - Csizmadia András - Nyers Csaba - Gabonakonyha
A ​magyar ember még ma is életnek nevezi a gabonát. A gabona-magvak valóban életek: a búzából, tönkölybúzából, az árpából, rozsból, hajdinából, zabból, rizsből, kölesből és kukoricából könnyen elkészíthető ételek változatosak, olcsók, laktatók,tápanyagokban gazdagok. Emiatt nagy jelentőségű e könyv megjelenése. Nyers Csaba szakács, aki elkötelezett híve a természetes konyhának - ősi, szinte feledésbe merült recepteket, A Kárpát-medence népi-paraszti konyhájának ízeit kelti életre, és ezekre alapozza az új gabonaételeit is. A hangsúly a változatos gabona-felhasználáson van, azaz együnk minél többféle gabonát, próbáljunk változtatni az újabb kori helytelen étkezési szokásokon - ez egészségünkre válik. Kútvölgyi Mihály látványos fotói éppen ezt a természetességet emelik ki egyszerűen és étvágygerjesztően.

Ambrus Gizella - Kútvölgyi Mihály - Ízes ​Erdély
Nem ​szokványos szakácskönyvet vehet kezébe a Tisztelt Olvasó. Olyan kiadványt lapozhat át, amely Erdélyországból ad nem akármilyen ízelítőt. A művészi értékű felvételek segítségével valósággal megidézi a gyönyörű szép erdélyi tájakat és településeket, bepillantást nyújt népi hagyományaink gazdag világába, s kóstolót is kínál az erdélyi konyha legízletesebb fogásaiból. Megtudhatjuk ebből a könyvből azt is, hogy az édesanyja sütötte csigarétes volt Tamási Áron kedvenc elesége, hogy a nagyenyedi diákok a töltelékes káposztát szerették legjobban, s azt is, hogy hogyan készítik a gyimesi csángómagyarok a málégaluskát és a rakott puliszkát. A havasi pásztorokkal együtt kóstolhatjuk meg a vadcsomboros báránybordát, a friss ordát, az érett túrót és a zsendicét. Családi tűzhelyünkön megfőzhetjük mindazokat az ételeket, amelyeket Ambrus Gizella székelyudvarhelyi fogadós főzőasszony készít a vendégeinek. Kútvölgyi Mihály sok-sok éven át gyűjtötte össze és rendszerezte ezeket a recepteket, színes táj- és ételfotói pedig otthonunkba varázsolják Erdély megőrzött értékeit.

Kútvölgyi Mihály - Vér János - Vér Jánosné - Aranyszarvas ​földjén
A ​Tápió vidéke titkokat őriz. Még 1929. februárjában a tápiószelei Blaskovich János kifejti: "Ha a jelek nem csalnak", Attila hun király székhelyét Tápiószentmárton határában kellene keresni. A szakemberek által vezetett ásatások sikerrel jártak: találtak egy - nagy valószínűséggel fejedelmi sírt, benne egy fekvő aranyszarvast ábrázoló dísztárgyat - ez a Kárpát-medencei szkíta korszak legértékesebb lelete. Vajon tényleg itt állhatott a legendás fapalota? Nemcsak emiatt lehetnek büszkék erre a vidékre az itt lakó magyarok, de arra is, hogy Tápióbicskén vívták az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb csatáját. Kókán még azt a korsót is megőrizték, amelyből friss forrásvízzel kínálták a lányok a forradalmi hadsereg vezérkarát, élén Kossuth Lajossal. A helybeliek a régi ízeikre is vigyáznak. A tápiószeleiek büszkék a kellemesen csípős bablevesükre, Nagykáta környékén főzték a legjobb kötött-galuska-levest, sütötték a pecc-pitét. Újszilváson készítik a csípős vadszalámit, és itt ihatjuk talán az ország legjobb ágyas pálinkáját. Ezen kívül számos egyéb érdekességről is olvashatunk ebben a könyvben, a tájakról, az emberekről, az ízekről és a megőrzött hagyományaikról.

Kollekciók