Ajax-loader

Dömötör Tekla könyvei a rukkolán


Dömötör Tekla - Naptári ​ünnepek - népi színjátszás
Dömötör ​Tekla a naptári ünnepekhez fűződő magyar ünnepi szokások és a népi színjátszás történeti fejlődését rekonstruálja az írott források és a művészeti emlékek nyomán, a kezdetektől egészen a tudatos néprajzi gyűjtés megindulásáig. Ismerteti a főbb ünnepkörök (pl. a farsangi, kora tavaszi, májusi, télközepi ünnepciklus) s az egyes jeles napok dramatikus népszokásait, maszkos alakoskodásait, szertartásos táncait, elemzi a népszokások költészetét. Az egyes szokások európai hátterét megrajzolva újszerű tudományos eredményekre jut, melyek a nemzetközi néprajzkutatás szempontjából is igen jelentősek. A kötet a néprajztudomány, színháztörténet és vallástörténet művelői számára különösen érdekes, de nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a magyarság népi kultúrája iránt érdeklődnek.

Dömötör Tekla - Honti ​János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dömötör Tekla - A ​népszokások költészete
A ​mű azokat a különböző népköltészeti alkotásokat mutatja be, amelyek a népszokásokhoz kapcsolódva jelentkeznek: párbeszédek, szertartásos énekek, közmondások, szólások, mondák stb. Elemzi e népköltészeti alkotások funkcióit, esztétikai sajátságait, műfaji jellemzőit és a különböző irodalmi műfajokhoz való viszonyát. Szól a dramatikus szövegek és a régi magyar dráma összefüggéséről, a szertartásos énekek mitológiai jellegű jelképeiről. Betekintést ad a paraszti érzelemvilágba, a falusi életszemléletbe, amely magába foglalja a folklór szubjektív és formulává merevedett alkotásait egyaránt. Az első csoportba tartozik pl. a temetések részben improvizált költészete, az utóbbiba tartoznak a szószerint hagyományozódott varázsigék és énekek. A kötet mind a néprajzkutatók, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tarthat.

Dömötör Tekla - Táltosok ​Pest-Budán és környékén
A ​könyv fejezetei, amelyek egy néprajzkutató visszaemlékezései, valójában nem saját magamról szólnak, hanem azokról az érdekes emberekről, városon és falun, akiket életem során megismertem. Az első rész gyermekkoromról és ifjúságomról számol be. többek közt arról, hogyan lettem költő helyett néprajzkutató. A második rész meg leírja, hogy kiket ismertem meg néprajzi gyűjtés közben: a falu álmodóit, versfaragókat, nótafákat, naiv művészeket, gyógyítókat, halottlátókat, varázslókat. Néha groteszk epizódok emlékeztetnek rájuk, máskor meg saját szavukat idézem naplójukból vagy magnetofonfelvételről.

Bodrogi Tibor - Dobossy László - Dömötör Tekla - Mitológiai ​ábécé
Kezdetben ​mindenütt víz volt. A teremtő istenek földet kiáltottak, és megjelent a föld. Az istenek beültették fákkal, kijelölték a folyók helyét, és állatokkal népesítették be. Így képzelték az amerikai maják a világ teremtését... Kezdetben In és Jo, a férfiúi és a női őselv együtt feküdt a kaotikus tojásban, amely azután kettévált: így keletkezett az ég és föld. Az első isten Kuni-Toko-Tachi volt; több isteni nemzedék született tőle. Az utolsó isteni pár, Izangi és Izanami az ég lebegő hídjáról lehajította és megforgatta az Ég Ékszerdárdáját, és létrehozta az óceánt. Egy csepp lehullott a dárdáról és sziget lett belőle. Így beszéli el a japán mítosz a világ kezdetét. ..."Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság". Így kezdi a világ teremtésének elbeszélését a Biblia. ___Különös világ tárul elénk a mítoszokból, az istenek, héroszok, Zeusz, Vensu, Gilgames, Noé, Brahma, Ozirisz, Wotan, Mithrasz, Baál, Moloch, valkürök, gigászok, titánok, nimfák, múzsák, párkák világa. E nevek, történetek számtalanszor fordulnak elő az irodalmi művekben, a festményeken, szobrokon. A mitikus elbeszélések és istenek, a népek ősi hiedelmei nem tűntek el, tovább élnek a népek tudatában, művészetében. Ám a mítoszok világa valóságos őserdő, nehéz benne eligazodni. Ez a kis kötet iránytűt kíván adni az ősi hiedelemvilághoz, rövid, világos összefoglalást az egyes népek isteneiről, hitregéiről.

Dömötör Tekla - Magyar ​népszokások
Egy ​nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.

Dömötör Tekla - Kákosy László - Mai ​népi hiedelmek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dömötör Tekla - Régi ​és mai magyar népszokások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dömötör Tekla - A ​magyar nép hiedelemvilága
Úttörő ​vállalkozás Dömötör Tekla műve, amely hatalmas ismeretanyag birtokában, az eddigi munkálatok figyelembevételével és saját gyűjtéseire, kutatásaira támaszkodva összefoglaló képet nyújt a néphit valamennyi ágáról, ismerteti a néphitkutatás történeti előzményeit, a szaktudomány eredményeit, gondjait, feladatait. A néphit tárgyalása során áttekinti a magyar népi hiedelemvilág mitikus lényeit. Külön kis fejezetek foglalkoznak a lidérchez, a szépasszonyhoz, a hazajáró halottakhoz, kísértetekhez, a természeti démonokhoz fűződő hiedelmekkel s az ördöggel, a Lucával, a betegségdémonokkal, a sárkánnyal, kígyóval és más mitikus állatokkal. Elemzi a néphit tudományosaival, a táltossal, a garabonciással, a halottlátókkal, az ördöngős kocsissal, a tudományos pásztorral és boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeket, majd szól a mágia különböző fajtáiról - többek között a rontásról, igézésről, a serkentő mágikus eljárásokról, a szerelmi varázslásról - s a jóslás és a varázserejű szó szerepéről. A könyvnek külön értéke és színesítője a zömmel saját gyűjtésből származó idézetanyag. Az idézetek kiegészítik, hitelesítik, élményszerűvé teszik a tudományos megállapításokat.

Kollekciók