Györffy István könyvei a rukkolán

Györffy István - Kuruzslók, ​boszorkányok
„Ámbátor ​Kálmán királyunk megmondotta, hogy boszorkányok nincsenek, mégis halála után még ötszáz év múlva is serényen nyomozták hatóságaink ezeket az ártalmas gonosz lelkeket. Ma is van, aki hisz bennük, sőt még kerül imitt-amott egy-egy öregasszony, akiről azt tartják, hogy igazi boszorkány” – írja Győrffy István a Kuruzslók, boszorkányok bevezetőjében. A szerző felidézi a vallomásokat, ódon iratokat: bemutat egy olyan világot, amely ma már eltűnt, nem létezik emlékeiben sem. További írások a könyvben: Káromkodók, Tánciskola a dűlőúton, A szilaj pásztorok, A rétes emberek. A régi szóbeszéd c. emlékezés azt mutatja be, milyen nyelvi gazdagsággal írták le a tolvajlást. Ironikus mondatok, de sajnos nagyon aktuális: „Az újságokban napról-napra olvassuk, hogy betörtek ennek vagy annak az üzletébe s a betörők ellopták a legértékesebb árukat a boltból. Máshol pedig kiraboltak egy nyaralót. Az emberek ma nem ismernek semmi kíméletet egymással szemben! Mindig a legvaskosabb kifejezésekkel élnek! Pedig őseink összes haragját kifejezte egy „Adta teremtette!”. Az eltulajdonítást is olyan szépen tudták kifejezni, hogy még a károsultnak is jól esett hallani. Régen nem ellopták, csak ’összeszedték’ a tyúkokat, a lovakat pedig ’elkötötték’ a lókötők. Az ökröt a legelőről ’elhajtották’, ha pedig igában volt: ’elragasztották’ a szegény legények. A juhászok a juhot ’elsikkasztották’. A gulyások a borjút ’eltökéltették’. A csikosok a lovat ’eliktatták’. A kondások a malacok javát ’kiszinlették’. De hát bírák uraimék szemét sem lehetett bekötni, sem fülét bedugni, s az ellopott disznó előbb-utóbb ’megröfögte magát’. Történetek, sztorik, idillek, életképek sorakoznak a könyvben.

Györffy István - Magyar ​nép magyar föld
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györffy István - Magyar ​falu - magyar ház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györffy István - A ​néphagyomány és a nemzeti művelődés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györffy István - A ​Fekete-Körös völgyi magyarság
Györffy ​István fiatal gimnazista kora óta szenvedélyesen utazta-járta be Magyarország tájait. Ez a barangolás akkor öltött céltudatos formát, amikor a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának a gyakornoka lett (1906). Az osztály legjelentősebb egyénisége Bátky Zsigmond volt, akinek 1906-ban jelent meg Útmutató néprajzi múzeumok szervezésésre című alapvető kézikönyve. Bátky munkatársaival felmérve a múzeum anyagát és hiányait, célul tűzte a terra incogniták, a néprajzi szempontból ismeretlen vidékek felkutatását, néprajzi anyagának fényképezését és begyűjtését. Ebben a hézagpótló munkában vállalt oroszlánrészt Györffy István. 1910 kora őszén az Ipoly vidék és Hont megye néprajzi anyagát gyűjtötte be egy kiállítás számára. Már Ipolyságról szeptember 9-én menyasszonyának írt lapján jelzi: "október 6. után... vagy két hónapig Bihar megyében fogok gyűjteni". A célt, a Fekete-Körös völgyében etnikai elzártságban élő magyarság felkutatását ezúttal még csak futólagosan sikerült megvalósítania. E kutatás hozta Györffyt közelebbi kapcsolatba Viski Károllyal, aki Nagyszalontán volt gimnáziumi tanár. Györffy egykori kolozsvári egyetemi hallgató "komájától", Viski Jenőtől értesült, hogy Károly Szalontán tanít, s levelezni kezdett vele. 1910. szeptember 27-én Viski írja Szalontáról: "Mikor jön a mi országunkban? S melyik részébe? Jártak-e már Belényes vidékén? Tenke, Jánosfalva? Elrejtett, gazdag zugoknak mondják ezt a helyet." Györffy október 28-án Viskihez írt lapján tudatja, hogy az évben hosszabb bihari gyűjtőútra már nem megy, de "alapos levéltári előtanulmányokat végzett".

Györffy István - Györffy ​István írásai a Balkánról és Törökországról
Györffy ​István századunk elején a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából több alkalommal tett tanulmányutat a Balkánon. Magyarország régi balkáni birtokairól szóló írása Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Szerbia, és Bulgária történeti, földrajzi és etnikai sajátosságait elemzi. Adatai forrásértékűek ma is. Dobrudzsai útjain a helynevekkel foglalkozott és az etnikai csoportok szállásterületeit vázolta. Nagy jelentőségű az az etnikai térkép, amit 1916-ban a Dobrudzsa című tanulmányában közöl. Sem Györffyt megelőzően, sem őt követően nem készült ilyen pontos etnikai felmérés erről a sokat vitatott és jobb sorsra érdemes területről. Ugyanez mondható Törökország északi vidékének felméréséről is. 1918 őszén a Lenárd-féle kisázsiai expedíció munkálatai során Törökország településföldrajzára, népi építkezésére, a török nép életmódjára, földművelésére és népművészetére tett kitűnő megfigyeléseket. Őt megelőzően magyar etnográfus nem járt Törökországban. Ebben a kötetben elsőként közöljük a törökországi etnikai térképet, és azokat a fotókat, amelyeket Györffy az expedíció munkálatai során készített. A Balkánról és Törökországról szóló írások Györffy István életművének jelentős fejezetei. Összegyűjtve először nyújtjuk át a térség kultúrája iránt érdeklődő olvasónak.

Györffy István - Szilaj ​pásztorok
Szilaj ​pásztorok Káromkodók A régi szóbeszéd

Györffy István - Alföldi ​népélet
Györffy ​István a magyar népi műveltség jeles kutatója és az alföldi népélet legjobb ismerője volt. Településvizsgálatai és a paraszti gazdálkodás körében végzett kutatásai ösztönzően hatottak a kortárs etnográfusokra, különösen tanítványaira. A népi építkezést és viseletet leíró munkái, valamint a néprajzi csoportjainkról írott történeti megalapozottságú tanulmányai fontosak és maradandó értékűek. Kötetünk nagyobb lélegzetű munkáiból (Az ősi magyar földművelés, Az alföldi pásztorélet, A szilaj pásztorok, A magyar tanya, A hajdúk eredete, A nagykun viselet a XVIII. sz.-ban stb.) és kisebb tanulmányaiból vett szemelvényekkel igyekszik bemutatni a termékeny kutató és lelkes oktató munkásságát.

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."

Györffy István - Beischer-Matyó Tamás - Keresztes Nóra - Klasszikus ​összhangzattan
Az ​összhangzattan a klasszikus zene oktatásának egyik legfontosabb eleme: egyszerre segíti a hallás fejlesztését, a zene harmóniai logikájának megértését és a szólamvezetés alapszabályainak áttekintését. Sokan ódzkodnak tőle, de többnyire nem a tárgyban van a hiba, hanem a tárgyalásmódban: az összhangzattan gyakran válik merev, iskolás gyakorlatok unalmas sorozatává. Jelen kötet, amelynek elsődleges célközönségét a középszintű oktatásban résztvevő muzsikus növendékek képezik, virtuózan kerüli el ezt a hibát. Hihetetlen gazdagsággal és pedagógiai éleslátással válogat Haydn, Mozart és Beethoven életművéből, hogy konkrét zenei példákon keresztül világítson rá a klasszikus összhangzattan valamennyi fontos jelenségére, és vezesse végig a növendéket az egyszerű harmóniafűzésektől a bonyolultabb harmóniamenetekig. A címben szereplő "klasszikus" szó nem általában vonatkozik az úgynevezett "komolyzenére", hanem kifejezetten a bécsi klasszikus triász fénykorára utal, hiszen a nyugat-európai művészi zene több mint ezeréves történetében számos különböző összhangzattan létezett. Az persze nem véletlen, hogy éppen Haydn, Mozart és Beethoven kora vált a zene történetében a "klasszikus" korszakká, hiszen a zeneoktatásban és a hangversenyrepertoárban éppen ez a stílus játssza a legmeghatározóbb szerepet. Győrffy István, Beischer-Matyó Tamás és Keresztes Nóra kötetét tehát nemcsak a zene magasabb szintjeinek elérésére aspiráló diákok, hanem gyakorló muzsikusok is haszonnal forgathatják - feltéve, hogy érdekli őket, ami a zene felszíne mögött rejlik.

Györffy István - A ​cifraszűr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györffy István - Nagykunsági ​krónika
"Európa ​nem arra kíváncsi, hogy átvettünk- e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést." - Györffy Istvánnak a szellemi végrendeleteként megjelent A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkájában olvasható ez a ma is megszívlelendő gondolat. Munkássága ennek a bizonyítéka. A Nagykunsági krónika szép irodalmi nyelven megírt tanulmányok sora, melyben a régi nagykunok mindennapi életének, többek között a letűnt rét világának, a szilaj pásztoroknak állít emléket. A szerző a török kor mondavilágába és a vészterhes 17. századba a szemtanú hitelességével vezet el bennünket. A 18-19. század már a tanácsi jegyzőkönyvek, régi elsárgult iratok vallomásaiból lép elénk. Nem feledkezik meg a Bácskába települt kunságaik sorsának megrajzolásáról sem. A záró fejezet a híres táncos, Egres Kis Lajos verbunkos huszár cselekedeteit idézi fel. A szerző tágabb szülőföldjének állít emléket ebben a szép könyvben.