Ajax-loader

Solymár József könyvei a rukkolán


Solymár József - Madonna ​két élete
Három ​fiatal festő szériában gyártott Madonna-képekkel árasztja el a fél országot; vállalkozásuk ha művésziekben nem is, anyagiakban annál eredményesebb. Modelljük a Hungária Kávéház csinos, de nem éppen szent életű törzsvendége, aki Mária-modellként szerzett jövedelmét szerepével ellentétes tevékenységgel egészíti ki. Egy haknizó zenésztársaság kültagjaként vidékre teszi át székhelyét, s néhány öregasszony a szentkép alapján a Szüzet véli felismerni benne. (. . .)

Solymár József - Caroberto ​koronái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Solymár József - Jó ​emberek örököljék a világot
A ​címadó írás (_Jó emberek örököljék a világot_) formája szerint napló. Első olvasásra meghökkentő keretet választ itt a szerző: ezt a naplót egy rákbeteg férfi a kórházban, a halál szomszédságában rója. Beledolgozza életének eleven emlékeit (köztük csattanóan vidámakat), végzetességében is líraian szép kórházi szerelmének kibontakozását, viaskodásait a lét és nemlét és az emberiség léte és nemléte kérdéseivel, töprengéseit egy értelmes és tisztességes magatartás kialakításában. A _Pár fillért a szegény bácsinak_ hőse egy bohém hajlamú öregember, Püspök Ágoston, aki fellázad a viszonylagos jólét, az értelmetlen tespedés ellen, és inkább visszatér régi-szép "mesterségéhez", a kéregetéshez. Ebből különböző komoly és mulatságos bonyodalmak származnak. A történet azt példázza többek között: minden embernek szükséglete (a megélhetésen túl), hogy valami kedvére való tevékenységben mozgassa meg energiáit.

Solymár József - Vakulástól ​látásig
Az ​egészről csak akkor veszi észre az ember, milyen nagy kincs, ha már elvesztette. Az is igaz, hogy a fiatal erőt nem lehet bekötni a zsebkendő sarkába vagy az alsószoknya zsebébe süllyeszteni, hogy mindig meglegyen. Mit tehetett volna özvegy Nagypál Imréné, amikor észrevette, hogy homályosodik körülötte a világ, és csak nehezen számolhatja meg a szövőszéken a szálakat? - Tél van, kicsi az ablak, öregszem. Megerőltette a szemét, s folytatta a szövést. Nem lehet kényeskedni. Jön a tavasz, és a vásznat csak az áprilisi nap szívja patyolatfehérre. Két hosszú szál lesz az idén. Végignyújtózkodnak majd a zsenge füvön.

Solymár József - A ​hős páncéljában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Solymár József - Mátyás, ​a sosemvolt királyfi
Az ​ilyen király csinál a maga alattvalóiból is vitézeket; a maga példájával felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rendű emberek... Ezek a dolgok nem minden királyoknak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a magok országát és nemzetét nem tiszta szívből szeretik s nem gyönyörködnek benne, mint Mátyás király! /Zrínyi Miklós/

Solymár József - Vígasztalás ​magamnak
Solymár ​József nevét hamar megismerték, könyveit hamar megszerették az olvasók. E regényében egy uradalmi intézőből lett tapasztalt, megbecsült agronómus beszéli el hányt-vetett életét. Nem az úri világ egy jellegzetes és hírhedt típusának rehabilitálásával kacérkodik a szerző, hanem - elítélve az embertelenséget - azon van, hogy megértse az embert, megmutassa, milyen okok és körülmények sodorhatják szégyenletes cselekedetekbe, még ha jó érzésű és jóravaló is különben. Hősével mondatja ki, miért kellett e regényt megírnia: "Feltárom életem titkait, mert azt hiszem, a történelmi határon járók küszködése figyelmet érdemel.""

Solymár József - Belzebub ​megizente
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Solymár József - Küldj ​álomfejtőt!
Sámson, ​Dávid király, Sibylla, Pheidiasz, Seneca, Jézus és a feltámasztott Lázár, Szent Ferenc, Napóleon és történelmi névtelenek a hősei ezeknek a történeteknek. Szerelem és halál, dicsőség és megaláztatás, hit és csalódás, munka és rablás – egymásra rímelnek az elbeszélések. A szerző nem csinál mást, csak megragad egy régi mondát, legendát, históriai eseményt, aztán kedvére megforgatja, s a szentencia nem biztos, hogy ugyanaz marad. Játékos, hangulatos, szórakoztató írások ezek, amelyek az életismeret jegyében születtek.

Solymár József - Akinek ​a történelem ült modellt
Ez ​a könyv Barabás Miklóst mutatja, kiszakadván a szülői házból, és az édesanyja gondviseléséből. Majd leírja miféle megpróbáltatásokon ment keresztül, és hogy kereste meg a pénzt a mindennapi betevőjéért a kollégiumban. Azután eljárt egy gazdag családhoz festeni és így ismeretségre tett szert és megnyílt előtte az út a NAGYBETŰS élethez.

Solymár József - Palóc ​lakoma
Az ​évszázados hagyományokat őrző palóc konyha remeke valamennyi étel, melyet Solymár József kínál. A savanyúbab, a nyögde, a ganca, a vízenkullogó már különös hangzásával is felhívja magára a figyelmet.A rendhagyó szakácskönyv - a recepteket minden esetben egy kedves anekdota vezeti föl - szerzője amolyan gasztronómiai kalandozásra hívja olvasóit a Palócföldre. Egyik olvasatban receptek, másik olvasatban egy mára már letűnő félben lévő világról nyújtanak szociografikus igénnyel megrajzolt képet ezek az írások. A szerző mellett, számos segítőtárs gyűjtőmunkájának köszönhető , hogy ezeknek a remek ételeknek receptjei nem merülnek a feledésbe.

Solymár József - Lány ​útlevéllel
Könnyed ​kalandból is lehet életet formáló szerelem, különösen, ha a körülmények előre kitűzik az elválás időpontját; Eszternek ugyanis Amerikába szóló útleve és repülőjegye van. Amikor a vonat kigördül a pályaudvarról, véget ér a kaland, és kezdődik a szerelem, mely bizonyosan erősebb, mint a mama megtervezte amerikai házasság, természetesen autóval és bankbetéttel. A másik kisregényben pedig a vonat érkezése egy házasságnak vet véget - persze nemcsak ezek a tartalmi-technikai összerímelések teremtenek szerves, logikus kapcsolatot a két regény között. Solymár mindkét írásában a szerelem mai, mondjuk, tipikusan budapesti variációit leltározza, s pontos ábrázolása, hiteles helyzetképe mögött az a szorongó kérdés rejtőzik: eltűnik-e technizálódó, rohanó korunkból a szerelem? Erre felel mindkét izgalmasan, őszintén megírt, kényes kérdésektől sem visszariadó regény.

Solymár József - Emeletes ​ágyak
A ​bevonulás... Akik már voltak katonák jóízűen, kedélyesen mesélnek az első percek, órák, napok "izgalmairól", a polgári életből érkező tapasztalatlan fiatalemberek baklövéseiről, s mindarról, amit a hadsereg jelent. Akik még nem voltak, az esetek többségében fanyalogva hallgatják a katonatörténeteket, azzal a nem is leplezett gondolattal, hogy "na, én majd másképp csinálom", vagy: "velem nem eshet meg az ilyesmi" és hasonlók. S az eredmény? Az eredmény persze az, hogy ő se csinálja másként, s vele is megesik az, ami már másokkal is megesett. Az Emeletes ágyak hősei között is megtalálhatjuk a "kiskatonák" megannyi ismert, vagy kevésbé ismert típusát, akik ugyanúgy kezdik a katonaéletet. Tuna Lőrinc, Jojó, a vagány, az írnok, mind-mind távoli ismerősünk: figuráik érdekességét és hitelét éppen az adja meg, hogy az embert formáló közösség "kohójában" érnek igazi férfivá. A regény főszereplője, a bukott egyetemi hallgató is a katonaságnál töltött évek során válik értékes emberré. A szelíd humorral átszőtt történetben a katonaélet mindennapos eseményein (reggeli torna, kiképzés, menetgyakorlat) is átragyog a szerelem az egyetlen igazi, elnyűhetetlen katonatéma.

Solymár József - Aranka ​napjai
Ennek ​a regénynek szerzője már egy évtizede szeretettel, őszinte érdeklődéssel foglalkozik az átalakuló magyar falvak sszonyainak életével, az új viszonyok hozta gondjaival. Ezúttal napjaink sokaktól irigyelt, sokakról (jóakaratúan vagy rosszhiszeműen) bírált asszonyalakját ajánlja az olvasó figyelmébe: a tsz-elnök feleséget, aki már-már elmerülni látszik a háztartás, az állattartás, az elnöki társasélet és reprezentáció engedelmesen vállalt kötelezettségeiben, de akinek sorsa úgy hozza, hogy egy bonyodalmas pesti utazás során ráébred az igényesebb, tartalmasabb életmód lehetőségére és szükségességére. Belül, a maga szelíd módján fellázad a szerelem, az érzelmi éelt régi parasztnormái ellen - és most egyenrangúságot, gyengédebb, simogatni is tudó szerelmet vár férjétől, akinek szintén ki kell még járnia az "érzelmek iskoláját". Hogy mi mindennek kellett történnie, s mi minden szükségleltetik ehhez - erről szól Solymár József nyugtalanító, sok időszerű erkölcsi és kulturális problémát felvető regénye.

Kollekciók