Ajax-loader

Jankovics Éva könyvei a rukkolán


139403664
elérhető
2

Jankovics Éva - Stroke
A ​nyugalmazott kisvárosi építészmérnök, Tornyai István 72 éves, jó egészségnek örvendő özvegyember éppen házasodni készül. Ám hirtelen agyvérzést kap, és egy kórházi ágyon találja magát, bénán, némán, magatehetetlenül. Lassan felgyógyul, és elhagyja a kórházat, hogy Anna lányáékhoz költözzön. Hamarosan kiderül, hogy Ármin, a legszeretettebb unoka drogozik, sőt nemcsak fogyasztja, de árulja is a kábítószert, és előzetes letartóztatásba helyezik. Úgy tűnik, egyedül a beteg nagypapának nyílik meg a fiú, aki végül gyermekei ellenkezését félresöpörve megteszi azt, amire a család nem képes: nagyvonalú és hősies gesztussal unokája megmentésére siet. De miképp tudná a kamasz fiú meghálálni a nagypapa önfeláldozását, és vajon az idős ember nélkül hogyan tudja életét folytatni a család?

Jankovics Éva - Öngyilkos ​lett a fiam
Ez ​a könyv a fájdalomról, a lehető legnagyobb veszteségről szól. Figyelmeztet minden szülőt: a legjobb akarattal és a legtöbb szeretettel sem lehet megelőzni a bajt, ha az ember nem számít rá, s nem áll a kellő pillanatban a sarkára. Killinger Krisztián 25 éves volt. Tűzoltó. Nemrégen léptették elő soron kívül, az árvízi védekezésben nyújtott kimagasló teljesítményéért. Hihetetlenül erős volt. Országos bajnok a fekvenyomásban. Szerették a munkatársai, édesanyja rajongott érte. Ő mégis szíven lőtte magát, látszólag azért, mert egy olyan lányért volt oda, akivel nem illettek össze. A lőtéren, ahol kioltotta életét, emlékoszlopot állítottak, és ma is rendszeresen járnak oda a barátok, hogy emlékezzenek rá. Édesanyja pedig könyvet írt a fia emlékére. Elsősorban a szülőknek, hogy felhívja a figyelmüket: egyetlen apró jel mellett sem szabad egy vállrándítással elmenni! Mert a könyv a jelekről szól, azokról, amik az öngyilkossághoz vezettek, szinte Krisztián csecsemőkora óta.

Jankovics Éva - Miért ​dobtad el az életed?
Ez ​a kötet tizenkét fiatal öngyilkosságának története. Szülők, hozzátartozók vallanak fájdalommal és megdöbbentő nyíltsággal a többségében kamaszkorú áldozatok halálának körülményeiről és hátteréről, az önvádról és a szükségszerű továbbélésről. A szerző célja, hogy riportkönyvével felhívja a figyelmet: odafigyeléssel és idejében való cselekvéssel szülőként, pedagógusként, orvosként sokat segíthetünk, sok életet megmenthetünk.Sem a hangulati zavarokkal járó betegségek, a valódi depresszió, sem a szerelmi és a családi válsághelyzetek nem szabad, hogy tragédiához vezessenek. Az esetek többségében a tüneteket fel lehet és fel is kell ismerni, és szakemberhez kell fordulni. Az interjúkat Dr. Zonda Tamás neurológus, pszichiáter átfogó tanulmánya egészíti ki, amely eloszlatja az öngyilkossággal és a lelki betegségek kezelésével kapcsolatos gyakori tévhiteket, és a társadalmi-kulturális környezetet is elemzi.

Jankovics Éva - Az ​ötödik napon - naplóregény
A ​negyedik és eddig egyben kulcsfontosságú kötettel jelentkező Jankovics Éva Az ötödik napon című regényében édesapja naplóit közli: regény a regényben, napló a naplóban, s így a két elbeszélő hangja a "Milyen ember volt az én apám?" kérdésben s annak megválaszolásában forr egybe. Értesülvén apja agyvérzéséről, az elbeszélő a kórházi ágy mellől emlékezik szülőjéhez kötődő meghatározó élményeire. Közben otthon megtalálja apja három naplóját, melyek történetét beleszövi szerzőjük utolsó öt napjába és saját gyermekkori visszaemlékezéseibe. A naplókból egy egész életre fény derül: a paraszti gyerekkortól az orosz hadifogságot túlélő, lelkiismeretes és alázattal teli öregkorig. Olyan életre, amelyben a szeretet, az optimizmus, a mindenkori derű és az emberi jóságba vetett hit a legerősebb fonál. Olyan életre, mely a Másik elfogadására, a humánum megőrzésére és keserűségtől mentes életre ösztönöz. Bennünket is.

Jankovics Éva - Lédererné, ​mi van a kosárban?
Borzongató ​kis kuplétól visszhangzott a pesti utca az 1920-as évek közepén: "Lédererné, mi van a kosárban?" A jól értesült polgárnak erre illett dévajul így felelni: "Kodelkának keze, feje, lába". Valóságos horrort takart ez az ártatlannak tűnő sláger, amely a korabeli aszfalthumorból virágzott ki és terjedt szélsebesen - koszlott kiskocsmákban és előkelő mulatókban egyaránt. Az ihletet pedig egy darabolós gyilkosság története adta, és ez a morbid kuplé még évtizedekig élt az emberek emlékezetében. Kodelka Ferencet, a gazdag hentesmestert Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy és felesége, az úrhatnám Schwartz Mici tette el láb alól - majd a tetemet részekre darabolva, megnyúzva a Dunába borították. Ezzel a jelenettel kezdődik Jankovics Éva dokumentumregénye, amely a 20. század egyik legbrutálisabb budapesti bűntettét dolgozza fel. A szerző korabeli dokumentumok, periratok, újságcikkek, emlékiratok egész sorát böngészte végig, hogy hitelesen elevenítse fel ezt a kriminalisztikai tanmesét. Jankovics Éva megfesti a rablógyilkosság izgalmas történetének környezetét is: az 1925-ös év Budapestjének hangulatát és a két világháború közötti Magyarországot. A történet szövetébe azonban a szerző egy saját írói szálat is belesző: eleven figurákat teremt a bűntett vádlottjaiból, az ügyvédből, a tanúkból és a nyomozókból. Megidézi a századelő bírósági tárgyalásainak világát, életet lehel a poros periratokba, a száraz dokumentumokba. Század eleji horror és történelmi csemege - igazi időutazás.

Kollekciók