Ajax-loader

Almásy László könyvei a rukkolán


Almásy László - Szudánban ​vadásztam
Almásy ​László a Szahara "Abu Ramia" - a "Homok Atyja" nevet kapta, kifejezve ezzel a csodálatot és elismerést a fehér ember iránt, aki repülőgéppel és gépkocsival eredt a sivatag titkainak nyomába. Almásy László nemzetközi viszonylatban is úttörő a levegőből végzett sivatagi archeológiai kutatások terén. A modern technika alkalmazása tette lehetővé, hogy a magyar sivatag-kutató megtalálta az elveszettnek hitt Zsurza oázist, melyet a sivatag népe rejtelmes, szellemjárta világnak tartott, ahol hajdani királyok kincseit mesebeli lények őrzik. Almásy meglelte e "kincset", hajdani kultúrák és népek nyomait, amely valóban nagy gazdagságot, kincset jelentett - a tudománynak. Világra szóló szenzáció az uveinati sziklarajzok és festmények felfedezése is. E "sivatagi galériát" Ő gyanútlanul megmutatta olasz és német kutatóknak, kik Európába előbb visszatérve, saját eredményükként mutatták be a tudományos világnak. Almásy nevéhez fűződik a "magyaráb" törzs, hajdan elhurcolt honfitársaink utódainak felfedezése is, a Nílus egyik szigetében Egyiptom és szudán határán, mint a modern kor pilótaszékbe bújt Juliánusza. Sokrétű és fáradtságos tudományos tevékenysége mellett még az afrikai vadász-irodalmunkat is gyarapította vadásznaplójával. A vadásznapló egy kezdő Afrika-vadász izgalmas, közvetlen módon megjelenített kalandjait tartalmazza.

Almásy László - Autóval ​Szudánba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almásy László - Suhanó ​szárnyak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almásy László - Levegőben... ​homokon...
Afrika ​térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták "Libyai Sivatag". Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a "Halál birodalmát" és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázis-városokban élnek.

Almásy László - Rommel ​seregénél Líbiában
Almásy ​László leghíresebb, Rommel seregénél Líbiában című könyve a második világháború után indexre került, s példányait még a közkönyvtárakból is kivonták és megsemmisítették. E kötet megírása vádpontként szerepelt ellene a népbírósági eljárásban. Az ügyész úgy tette a vád tárgyává e művet, hogy egyetlen sorát sem olvasta el. Az akkori időket jellemzi, hogy az indexre tett műből - megjelenése után alig három esztendővel - még a vádhatóság buzgó tagjai sem voltak képesek egy példányt szerezni. A védőknek kellett e könyvvel bizonyítani, hogy a vádak igaztalanok. Végül Almásyt a bírák felmentették.

Almásy László - Az ​ismeretlen Szahara
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók