Ajax-loader

Wintermantel Péter könyvei a rukkolán


Wintermantel Péter - Nippon-babona
A ​magyar–japán diplomáciai viszony historiográfiánk egy eddig még kevéssé feltárt területe. Mivel ez a kétoldalú kapcsolat nem számított egyik korban sem a magyar vagy a japán külpolitika különösebben hangsúlyos területének, eleddig nem is került sor még e reláció részletesebb feltárására: a magyar, illetve a japán külpolitika történetét feldolgozó munkák csak rövid említés szintjén foglalkoztak a távol-keleti szigetország és Magyarország közötti kapcsolatok kérdésével. Hasonlóképp, a korábbi kétoldalú kapcsolattörténeti kutatások - a két nemzet közötti kulturális érintkezés bemutatása mellett – kisebb mértékben az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatára, nagyobbrészt pedig a két háború közötti, illetve a második világháború alatti magyar-japán érintkezés bemutatására koncentráltak, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az 1945 utáni időszakot. Ez a kötet hazai és részben japán levéltári források, valamint az elérhető hazai és nemzetközi szakirodalom történeti szempontú feldolgozásával mutatja be a magyar-japán kapcsolatok fél évszázados történetét 1914-től, az első világháború kitörésétől az érett Kádár-korig, amikorra már jól láthatóan kialakultak azok a jellegzetességek, amelyek a kétoldalú viszonyrendszer egyes szegmenseit egészen az 1989–90-es világtörténeti fordulópontig meghatározták.

Szerdahelyi István - Wintermantel Péter - Japanológiai ​körkép
1986 ​őszén az ELTE BTK Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszék keretein belül - először a magyar felsőoktatás történetében - kezdetét vette a japán szakos bölcsészképzés. A szerzők jelen kötettel emléket kívánnak állítani az elmúlt húsz esztendő történetének. Ez idő alatt több száz hallgató hagyta el az egyetemet japán szakos diplomával a tarsolyában, és sokan közülük azóta is művelik a japanológia valamelyik ágát. Időközben más egyetemen is létesült japán szak, de oktatói gárdájának zöme szintén az ELTE japán szakának végzettje. A címválasztás - Japanológiai körkép - is jelezi, hogy a kötet a hazai japanológia minél teljesebb spektrumát be kívánja mutatni. A több tudományterületet is felölelő tanulmánykötet méltón reprezentálja a Magyarországon folyó, illetve magyar kutatók által külföldi egyetemeken végzett Japán tárgyú kutatásokat. A japán szak fennállása húsz éves jubileumának megünneplésére kiváló alkalmat teremt egy olyan tudományos emlékkönyv összeállítása, mely átfogóan bemutatja a magyarországi Japán-kutatás történetét, eredményeit és jelenét. A kötet összeállítása során a szerzők arra törekedtek, hogy az ELTE BTK japán szakának egykori és jelenlegi oktatói, előadói, valamint hajdani és mostani diákjai mellett helyet kapjanak a kötetben azok a pályatársak is, akik az elmúlt évtizedekben a társműhelyek valamelyikében (Külkereskedelmi Főiskola, Károli Gáspár Református Egyetem japán szaka, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Teleki László Alapítvány) fáradoztak a magyarországi japanológia helyzetének fellendítésén is.

Kollekciók